Húszezren hasaltak el a honosítási magyarságvizsgán

Fotó: MTI / Máthé Zoltán / MTI / Máthé Zoltán

-

Több mint tízezer ukrán állampolgár honosítási kérelmét utasították el a kettős állampolgárság bevezetése óta. A VS.hu által kikért adatokból látszik, hogy sok a visszadobott kérelem Szerbiában, Romániában és Oroszországban is. A számok is azt mutatják: a magyar útlevél értékes, sokan próbálják megszerezni úgy, hogy nem felelnek meg a szabályoknak.


A kedvezményes honosítás lehetőségének megteremtése óta több mint 622 ezer határom túli magyar vagy magyar felmenőkkel rendelkező személy igényelte a magyar állampolgárságot, derül ki azokból az adatokból, amelyet a VS.hu kérésére adott ki a Miniszterelnökség. A legtöbben, több mint 398 ezren Romániából kérték a kettős állampolgárságot, a második helyen Szerbia (118 ezer kérelem), a harmadikon Ukrajna (89 ezer kérelem) áll. A 2010-es kormányváltás után nem sokkal elfogadott törvénymódosítás értelmében kedvezményesen honosítható az, akinek felmenője magyar állampolgár volt, vagy csak „valószínűsíti magyarországi származását”. Mindezek mellett igazolni kell a magyar nyelvtudást, vagyis a kérelmezőnek tudnia kell válaszolni az ügyintéző által feltett egyszerű kérdésekre. A kormányzati honlap úgy fogalmaz: "a kérelmező kommunikációs szinten értse és beszélje a magyar nyelvet, honosítási kérelmét önállóan segítség nélkül elő tudja terjeszteni, az ügyintéző által feltett egyszerű kérdésekre önállóan, rövid mondatokban válaszolni tudjon". A végső döntést hivatalosan mindig az államfő hozza meg. A honosítási listán feltűnnek olyan távoli országok is, mint például Niger vagy Szaúd-Arábia, ahonnan egy-egy kérelem érkezett. Valószínű magyarázat lehet erre, hogy egyes esetekben a házastárs is megszerezheti egyszerűsített módon a magyar állampolgárságot. A lista tanúsága szerint magyar állampolgárságot kértek ma már nem létező országok polgárai is, például 21-en  szovjetként, hatan csehszlovákként kérték a honosítást. Ennek oka, hogy régi, a ma már nem létező államok által kibocsátott okmányokat nyújtottak be a kérelemhez. A beérkezett kérelmek mellett kikértük az elutasítási statisztikát is. A több mint 20 ezer elutasítás önmagában nem tűnik soknak, de meglepő képet mutat az eloszlása: az Oroszországból beérkezett honosítási kérelmeknek például a 64 százalékát utasították el, vagyis 1847-et a 2873-ból. Ukrajna esetében az elutasítási arány 11,7 százalékos, több mint 10 432 kérelmet dobtak vissza a 89 ezerből. Kisebb az arány Szerbia esetében, de itt is volt 4682 visszadobott kérelem. honosítási kérelmek Az adatok ismeretében megkerestük a budapesti orosz és ukrán nagykövetséget, hogy megkérdezzük, tudnak-e a jelenségről, de egyik külképviseleten sem sikerült olyan munkatárssal beszélni, aki nyilatkozhat ebben a kérdésben. Az orosz követségen csak annyit mondtak: nekik nincs információjuk az állampolgársági ügyekről. Magyar részről egy kormányzati közlemény adhat némi magyarázatot az ügyre. A kettős állampolgárság honlapján július 10-i dátummal megjelent egy hétnyelvű – a magyar mellett angolul, németül, románul, szerbül, oroszul és ukránul – felhívás. Ebben utalnak arra, hogy igen gyakoriak „a magyar nyelv nem megfelelő mértékű ismeretének hiányából adódó” problémák, ennek következtében pedig a kérelmező „visszaélés áldozatává” válhat. Az óvatos megfogalmazás mögött valószínűleg olyan esetek állhatnak, amikor közvetítők és korrupt hivatalnokok nyelvtudás nélkül is állampolgárságot ígérnek. Mint arról korábban beszámoltunk, Szekszárdon egy kormánytisztviselőt őrizetbe vett a rendőrség, miután némi csúszópénzért segített volna orosz állampolgároknak a honosításban. És ez nem volt elszigetelt jelenség, Ukrajnában és Szerbiában is nyíltan hirdetik a pénzért vehető magyar útlevelet. Ez azért lehet értékes az oroszok, ukránok vagy a szerbek számára, mert szabad mozgást biztosít az EU területén, vagy vízummentes utazást tesz lehetővé az Egyesült Államokba vagy Kanadába.

Noha a sajtó általában a fent említett szabályokat nevezi kedvezményes honosításnak, ugyanígy kérheti kedvezményes honosítását a törvény szerint az, aki
  • három éve Magyarországon lakik, és magyar házastársa, gyereke van,
  • három éve Magyarországon lakik, és magyarok fogadták örökbe,
  • három éve Magyarországon lakik és hontalan, vagy menekült,
  • öt éve az országban él és itt született, vagy gyerekkorában lakott Magyarországon.
  • tud magyarul, és legalább tíz éve magyar házastársa van,
  • tud magyarul, legalább öt éve magyar házastársa van, és van gyerekük
Az első négy csoportba tartozók le kell vizsgázzanak alkotmányos alapismeretből.