Húsz éve versel magyarul a számítógép

-

Ezermilliárd hibátlan, értelmes, nagyon vicces pornográf vagy abszurd disztichont képes generálni az első magyar versíróprogram. Még ma is el lehet indítani a húsz éves kódot, és érdemes is. Nagyobb kásahalmot találunk, mint a teljes magyar irodalom.


Az már régóta nem meglepő, hogy a költők számítógépen írnak, de attól, hogy már nemcsak a Google ír verseket, hanem egy számítógépes program is, valószínűleg sokaknak felszalad a szemöldöke. Pedig a számítógépes versgenerálásnak már több mint félévszázados története van. Keletkezésének 20 éves évfordulója alkalmából bemutatunk egy magyar szenzációt, amiről valószínűleg kevesen hallottak, pedig még ma is figyelemre méltó teljesítmény, amire Papp Tibor teremtménye, a Disztichon Alfa képes.


Elektrubadúr és digitális költészet

Mire Stanisław Lem 1967-ben megírta az Elektrubadúr, vagyis a versírógép történetét, addigra a költészet már megtette az első lépéseket a sci-fi felé. 1959-ben ugyanis Theo Lutz, egy stuttgarti informatikus és Brion Gysin, egy angol származású művész egymástól függetlenül számítógéppel generált versek létrehozásába kezdett, bár végül csak Gysin műve, az I am that I am tett szert világhírre.



Mindketten a számítógép kombinatorikus képességére támaszkodva hozták létre szövegeiket, de Gysin, akiről a cut-up technika és a Dreamachine kapcsán egy korábbi cikkünkben már írtunk, Descartes-hoz méltó érzékkel választotta ki alapanyagnak a címben olvasható öt, valójában mindössze három különböző szót, és a “Gondolkodom, tehát vagyok” filozófiai állítást megszégyenítő mantrát generált. A számítógépes költészet alapjai pedig azóta sem változtak, a digitális költők ma is a gépek kombinatorikus képességét használják fel, csak épp sokkal magasabb szinten.



Disztichon és kombinatorika

A disztichon görög eredetű, kötött ritmusú versforma, amelyben a két sor ritmusa enyhén, de azért érezhetően különbözik. Az első sorra, a hexameterre a legelterjedtebb példa talán a következő:


“Áfás számlaigényét kérjük előre jelezze”  

A másodikra, a pentameterre pedig Weöres Sándor egy találatát idézzük Az éjszaka csodái című verséből: “szemközt a sarkon a cégtábláról furcsán szökken a pentameter-sor elő: Tóth Gyula bádogos és vízvezeték-szerelő”


Papp Tibor megfigyelte, hogy amikor kötött ritmusú verset ír, akkor gondolatban az adott ritmusnak megfelelő variációk közül választja ki, hogy melyik megoldás illik a legjobban a szövegbe. De mi van akkor, ha a variációkat nem dobjuk el, hanem felhasználható elemeknek tekintjük őket, amiket egy hasonló ritmusú, másik versbe be tudunk építeni? Sőt, mi van akkor, ha a kétsoros vers minden eleme behelyettesíthető, és még egymással is variálható? Akkor eljutunk a Disztichon Alfához, ugyanis Papp Tibor éppen ezt az utat járta végig, de ő ráadásul nem elégedett meg ezzel a felismeréssel, hanem írt egy programot, ami az adott szabályokat követve disztichonokat generál.


“Ha valaki ezzel a változatokat kirakó gondolat­tal megbékél, ha a behelyettesíthetőséget elfogadja, akkor jó úton jár ahhoz, hogy megértse, mi a számítógépes vers­generálás lényege.”

Ezermillió enyhén abszurd vagy pornográf disztichon

A Disztichon Alfa huszonnégy üres disztichon-sablonnal dolgozik, melyek közül a számítógép véletlenszerűen választ, és azokat szintén véletlenszerűen tölti ki a kreátor által összeállított szószedetből. Papp Tibor úgy alkotta meg a sablonokat és a szószedetet, hogy nyelv- és verstani szempontból egyaránt hibátlan disztichon jöjjön létre, de ezt eddig akár egy jó nyelvérzékű informatikus is megcsinálhatta volna. A Disztichon Alfa életre keltőjének a célja viszont az volt, hogy költői szempontból is izgalmas és érvényes alkotások szülessenek, méghozzá hihetetlen menyiségben. A mű alcímét idézve: Ezermillió enyhén abszurd vagy pornográf disztichon. A program tizenhatbillió disztichon megírására képes, ami nyomtatásban mintegy hatmilliárd vereseskötetet tenne ki.


“Például tizenöt másodperces sebességgel olvasva a disztichonokat, nyolcmillió évet kellene (evést, ivást, alvást és minden egyéb hétköznapi élvezetet nélkülözve) elüldö­gélnünk a képernyő előtt, hogy a Disztichon Alfa minden generálható versével találkozzunk.”

Disztichon Alfa


Számítógép vs. az emberi nyelv

Ha ezeket a kétsorosokat teljes értékű irodalmi alkotásoknak fogadjuk el, az egyrészt azt jelenti, hogy ennek a programnak – és rajta keresztül Papp Tibornak – az életműve vaskosabb, mint a teljes magyar irodalomi korpusz, másrészt pedig azt, hogy a tizenhatbillió disztichon kinyomtatása és a végigolvasása gyakorlatilag lehetetlen. Ezek a művek egyszeriek és tiszavirág-életűek, és részben a szépségük is ebben rejlik. Persze észre lehet venni azt is, hogy ennek a típusú generált költészetnek a disztichonhoz hasonló rövid formák kedveznek, hiszen egy két-háromsoros versnél a véletlenszerűség buktatói kevésbé látszanak. Ami egy kétsoros versben titokzatosnak, vagy épp lírainak hat, az egy hosszabb szövegben már jó eséllyel összefüggéstelennek tűnne.


Disztichon Alfa


Ennek a flash-költészetnek a szépsége a hópelyhekéhez hasonló. A Disztichon Alfa egy zen-példázatba illő hófelhő, melynek minden kristálya más és más, mégis tökéletes a maga módján. A pelyheket nem ragasztjuk albumba, egyszeriségükben és múlandóságukban gyönyörködünk, a felhő pedig mindig ott lebeg a távolban, kifürkészhetetlenül ontva magából a kristályok végtelen sokféleségét.


“Nyelvünkben a disztichon-formálásnak olyan határtalan a lehetősége, olyannyira nagy, hogy már-már a végtelennel egyenlő, s ehhez viszonyítva min­den véges mennyiség elmondhatatlanul kicsi. Tizenhat­billió levonása után a végtelenben még annyi hely marad újabb disztichonok megalkotására, mintha csak egyetlen egyet vettünk volna el belőle.”

A Disztichon Alfa versei

Végezetül következzen néhány Papp Tibor által lejegyzett és publikált példa a tizenhatbillióból. 7326. DISZTICHON Vár a világ! Magyarország jókedvét szavatolni, tedd rá életedet! Tárd ki a kedv erejét! 7330. DISZTICHON Élvez a nagylány, nincs bugyi rajta, a melle virágzik. Vad láz-domb, bujakór, ős szodomás barikád. 7333. DISZTICHON Kocsmázó rokonok vagyonát menekítjük a tűzbe. Esztelenül zsarolunk. Másra se jó a szavunk. 7318. DISZTICHON Ó, magas ég! Nedves rongy volt az igénk, velejéig ronda! A könny elfolyt. Élünk szótalanul. 7320. DISZTICHON Durva szöveg nehezíti a versek játszi igéjét. Szétzúzott cserepek — fájók, súlytalanok. 7324. DISZTICHON Felfegyverzett szó, féltékenység buzogánya! Félholtan remegünk! Öngyilkos ma az ég. 12244. disztichon Rókavadász ősünk bőrét betaszítjuk az üstbe. Bűntudván lapulunk, fittyet hány a hitünk. 12255. disztichon Csuklik a drága, nincs mellénye, a melle fehérlik: műföldgömb, elegáns széken halk bujaság.