Hivatalosan is kezdeményezte az óriásplakátok betiltását a kormány

Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt

-

Az egészséges környezet védelmére hivatkozva drasztikusan szűkítenék az óriásplakát kihelyezésének lehetőségét. Ami pedig mégis megmarad, az brutálisan megadóztatják.


Hétfőn benyújtotta a kormány a településkép védelméről szóló törvény módosítására vonatkozó javaslatát a parlamentnek. A jogszabály lényege, hogy a jelenleginél drasztikusan kevesebb plakátot helyezhetnek ki a hirdetők a jövőben. Ezzel kapcsolatban már korábban kiszivárgott egy miniszterelnökségi tanulmány. Azonban a szeptember végi szöveg tartalmát akkor még cáfolta a kabinet, miként azt a feltételezést is, hogy a plakát-piac átszabásával akarnának utolsó csapást mérni Simicska Lajos bevételi forrásaira. A Fidesszel és Orbán Viktorral szembe forduló Simicska vállalkozási közül a Mahír még mindig nyereséges, amely az óriásplakátok piacán még mindig vezető szerepet tölt be.

A hétfőn benyújtott törvénytervezet szerint „a településkép fokozottabb védelme érdekében a települések közigazgatási területén lévő közterületen, valamint a közterületnek nem minősülő ingatlanon – vagyis magánterületen – közterületről látható reklámhordozó és reklám csak úgy és olyan méretben, megjelenési formában helyezhető el, illetve tehető közzé, hogy az a település vagy településrész jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát és szerkezetének megőrzését vagy kialakítását aránytalanul ne sértse vagy akadályozza.”


Kormányrendelet lesz

Hogy mit jelent ebben az esetben az „aránytalan sérelem”, melyek a „jellegzetes” vagy „értékes” részek, a módosítás nem tartalmazza. Ezek kifejtését és a törvény végrehajtásának pontosítását egy később megjelenő kormányrendelet tartalmazza majd.

Az biztos, hogy nem lehet a jövőben plakát kirakni:

  • világörökségi területen,
  • műemlékek területére, műemléki környezetbe,
  • történelmi- vagy nemzeti emlékhelyen,
  • történeti kert és táj területén,
  • védett temetőben,
  • régészeti lelőhelyen,
  • „helyi jelentőségű védett érték” területén,
  • NATURA 2000, nemzeti park vagy tájvédelmi körzet területén,
  • tájképvédelmi területen,
  • helyi jelentőségű természetvédelmi terület.

A felsorolásból egyedül a „helyi jelentőségű védett érték” lóg ki, mivel ennek törvényi definíciója nincs, vagyis az állam vagy az adott önkormányzat bármilyen területre ráfoghatja, hogy helyi jelentőségű – ezzel megtiltva a plakátozást.


A módosítás további szigorításokat is bevezetne a plakát-piacon. Így plakátos céggel legfeljebb 5 éves időtartamra lehetne szerződést kötni. Emlékezetes: a főváros fideszes vezetése korábban 20 éves szerződést kötött Simicska Lajos cégével, amelyet ugyan megpróbáltak felmondani és eltávolítani a cég hirdetőoszlopait, azonban ezt az akciót a bíróság jogellenesnek mondta ki.

Ugyancsak szigorítás lenne, hogy magánterületen legfeljebb egy reklámhordozót lehet majd elhelyezni. Ez ugyancsak szűkíti a kihelyezhető plakátok számát.

Attól azonban nem kell tartanunk, hogy plakát-mentesek lesznek a politikai kampányok, választások. Az önkormányzatok ugyanis jogot kapnának arra, hogy egy évben 12 hétre felfüggesszék tilalmakat, tehát a kampányok során bárhol előfordulhatnak ismét órásplakátok.

Mindezt természetesen nem Simicska Lajosra hivatkozva kezdeményezi a kormány. Az előterjesztés indoklása szerint „az Alaptörvény XXI. cikk (1) bekezdésében elismert egészséges környezet védelméhez fűződő alapvető jog magában foglalja nemcsak a természeti környezet, hanem az ember alkotó munkájával létrehozott épített környezet védelmét is . A XXI . században az emberi élet egyik alapvető helyszíne a települési környezet, amely jelentősen befolyásolja az életminőséget, a települések élhetőségét. Ennek egyik


fontos eleme a látványkörnyezet, a települések külső képének esztétikai minősége.

Ezt a minőséget komoly mértékben érinti a közösségi tereken látható reklámok egyre növekvő száma é s mérete. Mindmáig a puszta gazdasági érdekek, a reklámpiac igényei voltak a meghatározóak a települések és azok környezetének arculatát dinamikusan formáló látványelemek tekintetében, és a gazdasági reklámokra vonatkozó törvényi szabályozás is csak a gazdasági, illetve fogyasztóvédelmi szempontok mentén rendezte a reklámok tárgykörét.”


Egy héttel korábban a parlament az adójogszabályok módosításával együtt elfogadta a kormány javaslatát, amely alapján jövőre az önkormányzatok éves adót vethetnek majd ki az óriásplakátok után. A szabályozás szerint évente maximum 12 ezer forintot adót szedhetnek a plakátok minden négyzetmétere után. Ez átlagosan legfeljebb 144 ezer forintot jelent plakátonként – miközben a piaci szereplők szerint nagyjából ennyi a haszon egy-egy reklámhordozón egy évben.