HIV van, tű nincs

Fotó: AFP / Johannes Eisele / AFP / Johannes Eisele

-

A budapesti nyolcadik kerületi tűcsere-programot végző Kék Pont szűrésén HIV-pozitív intravénás droghasználót azonosítottak.


2006 óta először újra felbukkant a HIV-fertőzés a budapesti intravénás droghasználók körében. A Kék Pont Alapítvány csütörtökön közreadott tájékoztatása szerint a klienseik körében végzett HIV-szűrésen fennakadt egy HIV-pozitív szerhasználó, aki különösen veszélyeztetett célcsoport tagja: injekciós droghasználó, hajléktalan szexmunkás. A VS.hu információi szerint a Hollán Ernő utcai tűcsere-programban is van egy HIV-pozitív droghasználó. Járványról ugyan még nem beszélhetünk, ám a helyzet kezelését nehezíti, hogy a Kék Pont közölte: a nyolcadik kerületben ellenük folyó lejárató kampány, illetve az egyre súlyosabb forráshiány miatt a tűcsere-program azonnali korlátozására kényszerülnek, és ősztől teljesen meg is szűnhet a tűcsere-programjuk. Ez egyúttal azt is jelentené, hogy a hozzájuk bejelentkezett 3500 droghasználó körében az átfertőzés esélye radikálisan megemelkedhetne. Úgy, hogy a most felbukkant HIV-fertőzés mellett a hepatitisz-C fertőzöttség a kerület intravénás droghasználói körében már évek óta 80 százalék körüli. Közleményükben ezt írták:

A tavaly ősszel indított önkormányzati támadások, az ellenünk azóta sem szűnő lejáratási kampány és a különböző ellehetetlenítési kísérletek eredményeként, valamint a január óta tapasztalható dinamikus forgalom-emelkedés és a súlyos pénzügyi forráshiány miatt, azonnali szolgáltatás-csökkentést vezet be a Kék Pont józsefvárosi tűcsere programja. Május 26-tól a kiadott steril tűk számának radikális csökkentésére kényszerülünk és e héttől, a szerdai napokon nem nyitunk ki. A csökkentés augusztus 31-ig tervezett. Szeptembertől csak akkor tudjuk tovább működtetni a hiánypótló ártalomcsökkentő szolgáltatást, ha azt a szakminisztérium, a szakmai egyeztetésen ismertetett krízishelyzet és a tudomására jutott adatok, valamint a részletes költségvetési indoklás alapján, kiemelt állami programként kívánja kezelni.
Pedig a nyolcadik kerületi tűcsere évi forrásigénye még mindig jóval alacsonyabb, mint a fertőzött tűk miatt esetlegesen kialakuló betegek egészségügyi ellátása. Egy hepatitis-C fertőzött beteg hagyományos módon történő kezelésének költsége évi 6 millió forint, egy HIV-fertőzötté évi 3-6 millió forint, a kezelés időtartama pedig gyakran egy évtizednél is hosszabbra nyúlhat. A Kék Pont tájékoztatása szerint a megfelelő hatékonyságú tűcsere-program fenntartásához nekik évi 30 millió forintra lenne szükségük. Egy kis számolással sokat mondó eredményre jutunk, ajánljuk ezt a szakpolitikusoknak is: a nyolcadik kerületben azonosított HIV-fertőzött kezelése évente legfeljebb 6 millió forint, épp annyi, amennyit éves szinten normatív pályázható támogatásként kap a Kék Pont. A legutóbbi, 120 kliens körében végzett hepa-szűrésen azonosított fertőzöttek éves kezelési költsége összesen 600 millió forint, épp a húszszorosa annak az összegnek, amelyből megfelelő minőségű tűcsere-programot lehetne fenntartani a kerületben. Ehhez persze a BRFK belátására is szükség volna, hiszen a járvány csak úgy kerülhető el, ha a droghasználók igénybe veszik a rendelkezésükre álló programot, élnek a tűcsere lehetőségével. Az elmúlt egy évben a Kék Pont nyolcadik kerületi tűcsere programjának környékén azonban érzékelhetően megszaporodtak az utcai igazoltatások, rendőri intézkedések, miután a rendőrség felbontotta a budapesti tűcsere programokkal még 2004-ben kötött együttműködési megállapodását. A drogosok körében végzett ártalomcsökkentés az új, eddig ismeretlen és egyre gyorsabban változó szintetikus szerek terjedésével most még fontosabbá vált. Mivel sem a hatóságok, sem a használók, de gyakran még maguk a dílerek sem tudják, mi kering épp a piacon és az erekben, a tűcserével párhuzamosan végzett ártalomcsökkentő tájékoztatások szerepe minden eddiginél életbevágóbb lett. A forráshiány miatt évekkel korábban beszüntetett kutatások híján a drogszcéna és a fogyasztási minták változásáról alkotott képünk jobbára szájhagyományon alapszik – eddig ebben is kiemelten fontos szerep jutott a főváros legveszélyeztetettebb kerületben dolgozó szakemberek, ám ha a tűcsere-program megszűnik, még ennyit sem fogunk tudni a rájuk leselkedő veszélyekről.