Hiúságok mágiája – 2. rész

Fotó: Simonyi Balázs / Béla Fotós

A magyar gurukról szóló cikksorozat 2. részében bemutatjuk a hazai transzcendens és mágikus kínálatot, a sok aprómunkával és önigazolással járó, de virágzó bizniszt, valamint két hírhedt alakját.


 

(FIGYELEM! A cikkben leírtak a riportázs műfajába tartoznak, nem tükröznek sem tudományos, sem alternatív gyógyászati véleményt, az idézetek önmagukért beszélnek. Szektákról, egyházakról részletesen itt nem írunk. Az cikk 1. része itt olvasható.)

Akik nem jártak Roxfortba

Minden spiritiszta, mágus, jós és sámán a testi-lelki hiánygazdaság tüneteit, jobb esetben okait szeretné közepes árfekvésben, sajátos módszerekkel enyhíteni. A modern vajákos asszonyok (pl. Loretta vagy Kirilla mágusnő és látnok) leginkább gömbös, kártyavetéses vagy szimpla tenyérelemzéses jóslással foglalkoznak, de a kínálatban szerepel 3-50 ezer között mozgó árakon rontáslevétel, szellemidézés, sikermágia is. Egy kezelés nem kezelés, tehát az összegek duplikálódnak alkalomról alkalomra. Frabato mágus és Lui Padre a repertoárt számmisztikával, szerelmi kötés-oldással, álomfejtéssel, vagy jövendöléssel toldja meg. A konkurens Jones a fentiek mellett kínál még inga, viasz- és ólomöntést, démonűzést, spiritiszta szeánszt, karmavizsgálatot és auratisztítást, de az igazi haladó szellem maga Alexander mestermágus, aki meglovagolva a konzumspiritualitást, nemcsak tévén keresztül, hanem telefonon is rendelkezésre áll 485 forintos percdíjjal. Ő is hozza a “szokásos” menüt, de nála kérhetünk távgyógyítást, ha az ország másik végén lakunk, esetleg fekhelykimérést. Alexander – mint oly sok rövid szavatossággal bíró társa – leginkább az Aszto Show-ban vitézkedik, sok időhúzással, kevés konkrétummal. 

Nemcsak lelki, hanem komoly szervi bajok (gerincsérv, süketség!) megoldását is vállalják a hazai, jellemzően férfi guruk. Ők túllépnek a csettintgetésen, és a gyertya fölötti papírhúzogatáson, ám az eredményességükről felemás visszajelzéseket találni. A “hatvani gyógyító”, Válóczi József mellett Kovács Magyar András (KMA) emelkedett szupersztár státuszba: Hajdú Péter Frizbijében egyenesen egy orvos adjunktus validálta gyógyítótevékenységét, amiért egykoron még perbe is fogták a szkeptikusok egyik vezéralakja, Vágó István kezdeményezésére. A csodás gyógyulásukat produkáló, kézrátétellel is kúráló csontkovács KMA, aki Tihanyi szerint puszta népszerűségszerzésből kibérelte a táltosmítoszt, tudományos kifejezésekkel dobálozó webshopot is üzemeltet (külön izgalmas, hogy szinte minden képen a kedvesével pózol), míg az általa alapított Ősmagyar Táltos Egyház – némi ráncfelvarrás után – számos ponton hajaz a katolikusok ideológiájára, külsőségeire. 


Tihanyi Tamás. "Sok ezoterikus szeret körmönfontkodni, hogy fontosabbnak tűnjön. Én gyorsan és egyszerűen magyarázok." Tihanyi Tamás. "Sok ezoterikus szeret körmönfontkodni, hogy fontosabbnak tűnjön. Én gyorsan és egyszerűen magyarázok."

 Szakmai jellegű doktorátus

Tihanyit sem kell félteni: 2004-ben a Nemzetközi és Magyarországi Tudományos Metafizikai Oktató és Kutató Intézet és Szövetség Tudományos Metafizikai Akadémiáján mesteri oklevelet szerzett többek közt metafizikából, spirituális prevenciós eljárásokból, karmából és asztrológiából, majd 2011-ben az ezoterikus tudományok doktora címet érte el. “Ne fényképezze le, nem szeretem, ha kellemetlenkednek, a rendelőben megtekinthető” – mondja Tihanyi, aki a “szakmai jellegű doktorátust” használja is a neve előtt, bár a személyijébe nem írathatja be. A Tihanyi Travel utazási irodát 11 évig csinálta, amíg a párja el nem vitte egy spirituális foglalkozásra: „addig nem hittem az egészben, de ott megvilágosodtam. Váltottam, idehozott a sors, nyugodtabb lett az életem. Imádom ezt csinálni.” – emlékszik pálfordulására Tihanyi. Egy ideig csak magát „képezte”, de mivel embereken akart segíteni, kereste a nyilvánosságot. “ Annyiban vagyok csak guru, hogy embereket vezetek egy úton. Egyfelől hiszek Istenben, de nincsenek vallásos dolgaim. Másfelől ezoterikus ember vagyok, és nem gyógyító, nem is mondhatnám, mert hivatalosan ezt csak az orvosok mondhatják magukról, kiharcolták. Gyógyítás helyett inkább kezelést mondok.”  (Az is gyakori, hogy a „beteg” helyett „érintettet” mondanak – a szerk.) Tihanyi tanfolyamot is tart hivatali engedéllyel, vizsgával, általa kiállított oklevéllel: ottjártunkkor épp spiritiszták féléves képzése folyt, de van masszázs vagy fülakupunktúra kurzus is. Tanulni, de a kezelésekre is leginkább középkorú hölgyek járnak; fiatal kevés jön, „idő kell megérni, de amit én képviselek, tanulható.” 


 Semmelweis 2.0

Gyakorlatilag a saját leendő konkurenciáját is kineveli, de ahhoz, hogy a tanítványok elérjék a mestert, beleérző képesség és önfejlesztés kell, vallja a negrót szopogató Tihanyi. „Ma a fantomműtétet tanítom: az alapja, hogy egy levágott lábnál ott marad a fantomenergia. A képzeletbeli testrész megjeleníthető lelki szemeink előtt és operálható. A műtét elméletét nem én találtam ki, de a módszer a sajátom. Ilyet senki nem csinál. Ahogy a Semmelweis kézmosását, úgy az én módszeremet sem szeretik elfogadni, mert nem épül kínai vagy indiai alapokra, az enyém okmegszüntetésen alapszik, és ez zavar másokat” – panaszkodik Tihanyi. Egy megrögzött kétkedő már ettől kikészülne, de Tihanyi sem keresi a társaságukat. „Szkeptikusokkal nem ülök le. Ki vitázik feleslegesen? Nem akarok rábeszélni senkit. Jogosnak egy kritikát sem éreztem, mindenkin csak segítek, nem ártok, embereket hoztam vissza a halálból, legutóbb egy kómába esett pécsi nőt” – mondja Tihanyi, aki ha beteg lenne, vagy orvoshoz menne, vagy keresne egy magához hasonló spiritisztát, mert „saját magunknak nem tudunk segíteni, ugyanaz a rezgésünk.” A módszere szerinte akut esetre is alkalmazható: fel lehet gyorsítani akár egy nyílt törés gyógyulását is. Rákból kevés embert gyógyít ki, „későn jönnek. Energiát nem szabad ráküldeni, mert az táplálja a daganatos sejteket. Csak információs kezelést szabad. De stroke-nál gyakran meggyógyulnak a lebénult emberek. A hit gyógyít.” Az utóbbi egymondatos slágerszöveg szinte minden alternatív medicinának megfellebezhetetlen és épp ezért ellenőrizhetetlen ultima ratiója.

A csodafegyver

A kezelést a – rossz nyelvek szerint mosógépfűtőszálhoz hasonló – fanyelű szenzibillel végzi. „Amikor bejön hozzám a páciens, először beszélgetünk a problémáról, majd megnézem a szenzibilemmel, milyen állapotban van, és aszerint kezelem. Végig megyek minden szerven. Ha egy 100-as skálán 90-et elér, az már jó érték” - avat be minket szakmai titkokba Tihanyi, aki elmeséli, hogy a testében egy energiakör jön létre, amire az eszköz is rákapcsolódik, ő az agyában érzi az eszköz által mutatott százalékos eredményeket. Nem lehet próbára tenni, valamit a betegnek mondania kell, „nehogy már én találgassak, elmenne az egész idő.”  


Tihanyi szerint a legjobb, nem anekdotikus bizonyíték a módszerei hatékonyságára az eredményessége. Hiszen ha például valaki megnézeti ultrahangon a nála kezelt vesekövét vagy miómáját, „akkor láthatja, hogy az eltűnt. Jobban lett, meggyógyult.” És hogy elejét vegye a gyanakvásnak, még egy doktornő is rendel az egészségcentrumában. A vizit előtt aláíratnak egy papírt a kuncsafttal, hogy a „rendes” orvosi kezeléseket és a gyógyszerek szedését nem hagyja abba, valamint elfogadtatják, hogy nem egyformán hat mindenkire a Tihanyi-féle terápia. „Ez részben a bevédésünk, és hát vannak krónikus bajok, amiknek kezelése hosszú ideig tart (pl. vérnyomásprobléma, cukorbaj), azalatt bármi történhet a kuncsafttal. Nem lehet mindenkin segíteni” – mondja Tihanyi, aki akár e-mailen küldött fénykép alapján is hajlandó energetizálni.

„Amikor én akarom”

Nála találtunk egyedül nyilvánosan (ott és a honlapon is) feltüntetett árakat: eszerint egy spiritiszta kezelés 14 év alatt 5000, 14-18 év közt 6000, 18 év felett 8000 forint. Van gépi energetikai kezelés, állapotjavítás, hőkamerázás, szív- és érrendszeri vizsgálat, van kerekesszékes rendelőszoba is. Mindennap dolgozik, hétköznap jönnek a kuncsaftok 9-18 között, hétvégén tanít. Az univerzális energia visszapótlása miatt ugyan nem futószalagon mennek a vizitek, de a napi 10-15 pácienssel, csoportos foglalkozással kiegészítve szépen lehet keresni. “Azért nem élek jól, mert nálam minden hivatalos, mindenki kap számlát, hirdetnem kell, alkalmazottak, rezsi.“ – sajnálkozik Tihanyi. Bizony célszerű számlát adnia, nehogy úgy járjon, mint az a dél-alföldi jósnő, akit tavaly sok százezer forintra büntetett a NAV adóügyi bizonylat és adószám híján. Mint a revizorok később megjegyezték: kétségeket ébreszt a jósnő képessége, hisz nem látta a jövőt. Ha már NAV, az emlegetett Lui Padrét egyszer egy lejárt határidejű számlatömb miatt büntették volna meg, de a mágus viccesen fenyegetőzött, hogy kígyóvá változtatja őket, és végül (jogilag is) neki adtak igazat. Tihanyi belengeti, hogy képességei nemcsak a gyógyításra predesztinálnák: „Én direkt nem mondok mágiát, mert az félreviszi az embert, hisz minden mágia, ami aggyal történik. Én gondolatátvitellel csinálom a kezelést, viszont gondolatolvasni nem tudok, csak ráérzéseim vannak. Babonázhatnék, ártó információt küldhetnék más agyába, de ilyesmit nem szabad csinálni. Ez feketemágia, sajnos vannak, akik ezt nyilvánosan űzik” – és nem mellesleg ebben a cikkben is szerepelnek. Tihanyi nem érez közösséget a többiekkel, mert nem tudnak a földön maradni, igyekeznek magukat mindenhatónak feltüntetni. A szentek csodatételeiben kétkedik, bár örül, hogy II. János Pált szentté akarják avatni. Egy másik keresztkérdéssel – van-e energiaátadás ismétlésnél? – sem lehet zavarba hozni: „A gyógyító erő csak akkor jön át, amikor én akarom. Ha felvételről vagy YouTube-ról megy az adás, akkor is mehet az erő, mert tudom irányítani, hogy időpont szerint működjön.”


Szellemképes foglalkozás

Papp Lajos, alias Lui Padre farmerban, kockás ingben fogad egy gangos belvárosi ház udvari lakásának félszobájában. Csak a fotó miatt öltözik be: civil ruháját, deres halántékát nézve senki nem mondaná meg, hogy mágussal van dolga. Gyerekkorától kezdve érezte magában a földöntúli erőt, megjövendölt dolgokat, s már fiatalemberként sok szellemképet látott, hiszen rádió-tévészerelőként dolgozott, majd papírgyárban is. Nem antitáltos, a két ujjperce azért hiányzik, mert bedarálta egy papírgyári gép. Harmincévesen érezte, hogy „kész van”, bár manapság is fejleszti a képességeit. Eleinte fáradságos volt, de egyre gyorsabban regenerálódott. Angliában, Egyiptomban járt máguscsoportoknál. „Féltékenyek, nem szívesen adnak át tudást, elméletileg elmondják, de te vagy a kivitelező” – mondja Lui Padre, aki szerint végig kell járni a máguslétrát, jósolgatni, médiumként ráhangolódni dolgokra, elmélkedni szertartásokon, majd irányított mágiával, „gyakorlatban is megcsinálni azokat, például felhúzni egy engem levédő mágikus kört, meghívni angyalkákat, istenségeket, hogy ezt és ezt hajtsák végre.” 


Szerinte a transzcendentális tevékenyek kasztja jósokra-médiumokra, boszorkánymágusokra, ősmagyar tradíciójú táltosokra, és végül szellemi-mentális síkon gyógyítókra osztható fel. De „a magasszintű operációkat nekünk, mágusoknak kell csinálni” – szögezi le. Lui Padre mágiakönyve többeket inspirált már saját vállalkozás indítására, de még a közismert tévéjós, Alexander is járt hozzá tanfolyamra. Akárcsak társait, őt is támadják a Vágó-féle szkeptikusok, de Lui Padre szerint el kell jönni hozzá, hogy meglássák, mit tud. „Ősi tehetséggel, erővel, intuícóval el lehet sajátítani a mágiát, de mivel fű-fa csinálja, lejáratódott a szakmám, s magam is kezdek szkeptikussá válni, hiába hiszek benne” – fogalmaz lemondóan Lui Padre, aki szerint a kereslet is visszaesett. A 90-‘es évek elején megnőtt az érdeklődés irántuk, akkor fogékonyabbak voltak az emberek minden addig tiltott dologra, majd az újdonsága lecsengett, a kétezres évek elején a csalódott útkeresők száma megint megnőtt, most megint ül, „az emberek elteltek a mágiával, mert sokan csinálják”.

„Percdíj alapú máguskodás”

Lui Padre régi motoros: közel húsz éve praktizál, és nem sértődik meg, ha varázslónak hívják. A ’90-es évek elején állítása szerint eltalálta a lottóötöst, „de akkor még bedobós volt, egy másik szelvény is nyert, nekem meg azt mondták, hogy az enyém későn érkezett be, azóta várok, hogy kifizetik kamatostul a 140 ezer forint felét.” A bulvármédiában gyakran feltűnik jövendöléseivel, sok üzletember, közismert személy kéri közreműködésre a jövőt illetően, „még materialista orvosok is”. Lui Padre szerint a jóslás és varázslás közt az a különbség, hogy utóbbi rituális szertartás, míg a jóslás csak egy iránymutató előrejelzés, egy lehetőség, ami akár be is következik, de nem szabad szó szerint érteni, „azon múlik, hogy az illető a hite és élete alapján mit tud ebből összehozni. A jóért tenni kell, a rosszat orvosolni.” Annak ellenére, hogy 1998-ban megjósolta az MSZP-SZDSZ koalíció újabb győzelmét – tévesen, biztos Hornék nem tettek érte eleget –, Lui Padre állítja, hogy a választásokat lehetne befolyásolni egy-egy kulcsfigura „nyerővé tételével”, míg tömeget úgy lehet befolyásolni, ha több mágus felveszi a kapcsolatot, és létrehoz egy covent, azaz egy máguscsoportosulást, és „együtt küldik a mágiát”. Amikor a médiában látható hókuszpókuszokról kérdezzük, csak legyint. „Alig ér valamit. Engem is hívtak ide-oda, percdíj alapú máguskodás megy, a füledbe mondják, hogy mit kell tanácsolni a betelefonálónak, meddig kell vonalban tartani. Inkább csinálom privátban. Sajnos a családi életem nem túl jó, itt néha minden éjjel, hajnalban is dolgozni kell a bolygóállás alapján, ha elkezdesz egy mágikus folyamatot. Ez nem olyan, hogy csinálok egy viaszkiöntést, és hipp-hopp levettem a rontást. A kellő eredményt huzamos idő alatt lehett elérni.” – mutatja be a szakma árnyoldalait a mágus.

A koponyákat szellemidézésnél használja: az egyiket, Rozika néni koponyáját egy temetőőrtől kapta, a másikat a SOTE-ról. A koponyákat szellemidézésnél használja: az egyiket, Rozika néni koponyáját egy temetőőrtől kapta, a másikat a SOTE-ról.

Máshova be nem sorolható tevékenység

A máguskodást túlnyomórészt férfiak űzik, és leginkább középkorú hölgyek, valamint meglepő módon tinik veszik igénybe a szolgáltatásokat. Utóbbiak főleg „szerelmi dolgok miatt jönnek, de ha úgy látom, nem éri meg, mert ő is meg tudja oldani, akkor nem kérek pénzt.” Lui Padre toplistáján a szerelmi praktikák, különböző gyógyítások, rontáslevételek szerepelnek. Ahol az utóbbit észleli a kuncsaft, ott egy mentálantennával, azaz egy avatott tűvel megszúrja a kuncsaftot megszemélyesítő viaszbabát, hogy a rontás szálljon vissza a feladóra. „Sokszor egy másik magus dolgát hárítom el, de gyakori az önmegrontás is”, ami adódhat rossz családi vagy munkakörnyezetből, ahol sokan káromolnak, sokat szidják a kuncsaftot. Nemcsak auráról tevődhet át negatívum, nemcsak az el nem fogadottság hordozhat rontást, hanem egy kellő indulattal kimondott átok is: egy „Dögölj meg!” vagy „Légy átkozott!” mondat hathat, pláne, ha családtagok közt történik a kommunikáció. „Megrontást nem vállalok, csak rontáselhárítást. Betartom a keresztény ünnepeket, és a mágikus hitvallást is. Már csak emiatt sem csinálok rosszat, azért nem kell sorbaállni, anélkül is megkapjuk” – mondja Lui Padre, aki egyalkalmas és visszajárós tevékenységekre osztja fel napi munkáit. Előbbibe tartozik a jóslás (5-10 ezer forint), de aki kér egy kis tenyérelemzést, számmisztikát, horoszkópot, az 10-12 ezer forintot is otthagyhat. Ennyiért már kapcsolatfelvételt is kérhetünk elhunyt szeretteinkkel, ez legtöbbször sikeres, hisz „a földsávzónában vannak”. Nincs óradíj, Lui Padre lelkiismeretesen megcsinálja többalkalmas rituálékat is egy egyszeri 30 ezres összegért. Ide tartozik az anyagi sikermágia és rontáslevétel: mindkettőhöz hasonló kellékek kellenek, csak más a kivitelezésük. Évente egyszer szabad megcsinálni őket, s bár „lehet, hogy rövidebb ideig hatnak, de nem szabad függővé válni. Magamnak is szoktam sikermágiát csinálni, de megélhetésért, nem gazdagodásért” – mondja Lui Padre, aki azt is elismeri, hogy régebben kipróbálta a feketemágiát, „levágtam fekete kakast, fekete kecskét, ettük a szerveit, ittuk a vérét. Ma ennek helyettesítésére a vörösbort használjuk, csak azt fel kell avatni bizonyos szertartásokkal.” 

Lui Padre nyílt törést nem vállal: „akárki akármit mond, nem lehet vele mit csinálni, de egy szívritmuszavart rámeditálással lehet javítani, vagy egy daganati gócpontra akaratot rávinni az immunrendszeren keresztül” – ad betekintést gyógyítói repertoárjába a mágus. Lui Padre nyílt törést nem vállal: „akárki akármit mond, nem lehet vele mit csinálni, de egy szívritmuszavart rámeditálással lehet javítani, vagy egy daganati gócpontra akaratot rávinni az immunrendszeren keresztül” – ad betekintést gyógyítói repertoárjába a mágus.

Varázspálca bodzából

Lui Padre mindezek mellett teljesen szokványos életet él: BKV-val jár, álmodik, ünnepli a karácsonyt és „orvoshoz is járnék, bár ’86 óta nem voltam, megoldom magamnak.” Szorgos munkálkodása a KSH „máshova be nem sorolható tevékenységi” számán tekintélyt teremtett, doyenként panaszirodát is üzemeltet, ahol kétes üzelmű mágusokat lehet bejelenteni. „Felhívom, hogy máshogy kéne csinálni, például nem szép, ha megvágja a kuncsaftot, csak mert jobban van öltözve, ékszerezve”, de a békéltetésre sokszor az a válasz, hogy „kicibáljuk a copfodat”. A szakma atomjaira esett szét, régebben voltak találkozók, tapasztalatcserék, de „ma inkább elzárkózunk, mert mindenki át akar verni mindenkit” – mondja a mágus, aki moziszakértőnek sem utolsó. Szerinte a Harry Potter-filmek eltúlzottak, de meg lehet csinálni belőlük pár varázslatot, csak nem direktben: mentállények meghívásával el lehet érni, hogy a szférák közti fel-leközvetítéssel szellemi síkon ők valósítsák meg helyetted az akaratodat. Sőt a varázspálca sem egy avítt dolog:  „mindenkinek megvan a mérete, könyök és mutatóujj közti hosszra kell vágni, majd felavatni. Fűzfa vagy bodzafa a jó, utóbbi közepe üreges, kemény dróttal ki lehet szúrni, és abba használattól függően be lehet rakni dolgokat, a végére akár hegyikristályt is lehet applikálni.” A mágus búcsúzóul a kezembe nyom egy viaszbabát emlékbe – remélem, nem akarja bármikor is megszurkálni.