Szerb-macedón diplomácia háború kezdőhet

Fotó: AFP / ANDREJ ISAKOVIC

-

Belgrád teljesen kiürítette a szkopjei nagykövetségét. A szerb külügyminiszter szerint lehet, hogy más néven ismerik el a szomszédos államot.


Bizonyítékaink vannak arra, hogy Macedóniában hírszerzési művelet zajlik Szerbia egyes intézményei ellen – mondta Aleksandar Vucic. A szerb államfő szerint Belgrád a szerb hírszerzés jelentései alapján döntött úgy, hogy a követség teljes személyzetét hazarendeli konzultációra.

A diplomáciában rendkívül szokatlan lépés vasárnap este történt. Az elnök szerint előfordulhatnak változások a szkopjei követség személyi állományában, de Belgrád jó viszonyra törekszik Macedóniával – írja a szerb állami tévé. Vucic szerint a szerb diplomatáknak néhány hónapja eddig ismeretlen körülmények között kell dolgozniuk.

Az elnök nem részletezte, milyen veszély fenyegeti a szerb diplomatákat, csak annyit közölt, hogy ”külső hatalmak” avatkoznak be az eseményekbe. ”Nem Oroszországra gondolok” – mondta Vucic.

Úgy tűnik, Belgrád azért rendelte haza a diplomatákat, mert a macedón kormány bejelentette: figyelembe veszi az EU-tagállamok többségének véleményét, amikor arról szavaznak, felvegyék-e Koszovót az UNESCO-ba. Koszovó – amit a világ fele önálló államnak ismert el azután, hogy egyoldalúan kikiáltotta elszakadását Szerbiától – két éve már sikertelenül kérte felvételét a szervezetbe. Akkor Szkopje Koszovó pártján állt, és Belgrádban attól tartanak, hogy ez megismétlődhet.

Zoran Zaev kormányfő pár hónapja még azt mondta, hogy a macedón küldöttség a semlegességet választaná. Macedónia 2008-ban ismerte el Koszovó függetlenségét, és az akkori döntés is megterhelte Belgrád és Szkopje kapcsolatát.


Távolságtartó viszony

Szkopje és Belgrád kapcsolata leginkább hűvösnek nevezhető azóta, hogy Zaev szociáldemokratái és az albán pártok alkotnak kormánykoalíciót Macedóniában. Az új macedón kormány nehezen alakult meg, mert az addigi kormányfő, Nikola Gruevszki pártja, a VMRO-DPMNE nem szerzett elegendő mandátumot a 120 tagú parlamentben, a Szobrányéban.


Gruevszki nem ismerte el a vereséget, és az államfővel, Gyorge Ivanovval új választásokat akartak kiírni. Zaev azonban elég mandátumot szerzett, és hetekig tartó huzakodás után, az EU és az USA diplomáciai intervenciója után megkapta a kormányalakítási megbízást.

Szerbia a macedóniai válság idején érzékelhetően Gruevszki győzelmében volt érdekelt, akárcsak Oroszország. A választás után Szkopjéban utcai tiltakozások kezdődtek, az úgynevezett nemzeti erők – Gruevszki hívei – az albánok és Soros György befolyása ellen tiltakoztak. A szerb média ezeknek a tüntetéseknek nagy teret adott, Zaevet pedig demonizálták.

Ennél vélhetően többet is tettek. Belgrád és Szkopje kapcsolatának vélhetően nem tett jót az sem, hogy amikor Gruevszki hívei betörtek a parlamentbe és bántalmazták a szociáldemokratákat és az albán politikusokat, a szerb hírszerzés tisztje – hivatalosan a szkopjei követség diplomatája – a tömegben volt, testközelből figyelve az eseményeket.

Belgrád számára a Zaev-kormányban az albánok jelentik a legnagyobb problémát – annak ellenére, hogy 1990 óta minden macedón kormányban részt vett legalább egy macedóniai albán párt. Szerbiában most attól tartanak, hogy Szkopje Szerbia és Koszovó konfliktusában hajlana elfogadni a pristinai érveket.

A két ország elvileg a trieszti EU-Balkán csúcstalálkozón igyekezett normalizálni kapcsolatait, ám a szerb bulávrlapok arról cikkeztek, hogy Zaev kormánya szerb egyenruhába öltöztetett albán fegyveresekkel akar incidenst provokálni a szerb-macedón határon. A lapok azt is tudni vélték, hogy a macedón kormány látványos letartóztatásokkal számolná fel a Macedóniában működő szerb ügynökök hálózatát.


Bosszú

A szerb külügyminiszter felvillantotta, milyen bosszút állhat Belgrád. Ivica Dacic szerint elképzelhető, ha Szkopje Koszovó UNESCO-tagságára szavazna, akkor Szerbia más néven ismerné el Macedóniát – írja a szerb állami tévé.


A szkopjei kormánynak ugyanis évtizedes vitája van az ország elnevezéséről Görögországgal. Az athéni kormányok szerint Macedóniának más elnevezést kell keresnie, mert ez az elnevezés azt sejteti, hogy a görökországi Makedónia régióra is igényt tart. Görögország 1991, Macedónia függetlenségének kikiáltása óta sikeresen lobbizik északi szomszédja ellen.

Ennek köszönhető, hogy az ország csak Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság (FYROM) néven lehet az ENSZ tagja, a NATO-ba a megoldatlan névvita miatt pedig nem vették fel. Eddig Szerbia is azon országok közé tartozott – mint Magyarország is egyébként – amelyek az úgynevezett alkotmányos néven, Macedón Köztársaságként ismerte el szomszédját.

Ha Dacic komolyan gondolja, akkor ez akár meg is változhat a közeljövőben.


Miért fontos az UNESCO?

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki önállóságát. Ezt a világ egyik fele – például az USA, Macedónia vagy Magyarország – független államként ismeri el, a másik fele viszont nem. És mivel a másik oldalon Kína és Oroszország ott van, a pristinai kormánynak nem sok esélye van arra, hogy belátható időn belül elérje Koszovó ENSZ-tagságát. Egyébként az EU támogatná az önálló Koszovót, de Románia, Szlovákia, Spanyolország, Görögország és Ciprus nem hajlandó hivatalosan is elismerni. Ezért Brüsszel a tagállamokra bízta a döntést.

Pristinának telhát különösen fontos, hogy minél több nemzetközi szervzetben jelen legyen. Kapcsolata van a Nmezetközi Valutaalappal, tagja lett az UEFA-nak, és ezért pályázott az UNESCO-tagságra.

Belgrád nem csupán azért ellenzi a Koszovói UNESCO-tagságot, mert volt tartományában vannak a szerb államiság épített emlékei, a páratlan szépségű ortodox kolostorok, és aggódik, hogy a pristinai kormány miként gondoskodna ezekről. Szerbia fenyegetésként éli meg Koszovó minden nemzetközi tagságát, és diplomáciai erőfeszítéseinek egy részét arra fordítja, hogy fenntartsa a staus quo-t.