Hende Ukrajnáról: Európa veszélyesen elkényelmesedett

-

Hende Csaba szerint az ukrajnai események alaposan megrázták Európa veszélyesen elkényelmesedett biztonságérzetét, Martonyi János szerint pedig az események bebizonyították, hogy újra kell értékelni a biztonság fogalmát és meg kell erősíteni a transzatlanti egységet.


A honvédelmi- és a külügyminiszterek a Magyarország NATO-csatlakozásának 15. évfordulója alkalmából tartott konferencián beszéltek az ukrajnai és a krími helyzetről. Martonyi János szerint idén február-márciusban bebizonyosodott, hogy a jelenlegi egy “nem is olyan új világ”, ahol igenis számít a terület, illetve annak mérete és ezt meg is kell tudni védeni. Hangsúlyozta: aki megsérti a területi integritást, annak következményekkel kell számolnia. Fontosnak nevezte, hogy a transzatlanti egységet meg kell erősíteni, de nem szabad azt felhánytorgatni, hogy „ki mit hibázott és mit mulasztott”, hanem az „óceán két partján a bizalmat vissza kell állítani” vagyis erősíteni kell az amerikai elkötelezettséget és az európai hozzájárulást is. Szerinte az új helyzetben ismét előtérbe kerül a biztonság eredeti fogalma - a terület, az ország és az emberek biztonsága - amelynek védelmére a NATO eredetileg létrejött. Most mégis újra kell értékelni a gondolkodást, a stratégiát és a képességeket. Martonyi szerint az ukrajnai események ismét lehetőséget adnak arra, hogy minden magyar belássa: mekkora dolog is történt az országgal 15 éve a NATO-csatlakozással. Hende Csaba szerint a biztonságérzet olyan, mint a levegő: amíg van, addig természetese, de ha elfogy, akkor azonnal fuldokolni kezdünk. Hangsúlyozta: az ukrajnai események ismét felhívták arra a figyelmet, hogy a biztonság nem istenadta ternészeti adottság, hanem igenis tenni kell érte, méghozzá nem is keveset. Leszögezte ugyanakkor: Magyarország védelmét a NATO-tagság garantálja.


Mi is történt Ukrajnában?

Ukrajnában tavaly novemberben kezdődtek tüntetések, miután az ország akkori vezetése felfüggesztette az uniós csatlakozási szerződéssel kapcsolatos tárgyalásokat és inkább Oroszországgal közös lépésekbe kezdett. A tüntetések odaáig fajultak, hogy február végére 82-en vesztették életüket a folyamatos összecsapásokban Kijevben. Viktor Janukovics elnök február 21-én menekült el, majd az ellenzék átvette a hatalmat. Ezt követően Oroszország lényegében egyetlen lövés nélkül március 1-re elfoglalta a Krím félszigetet, amelynek orosz többségű lakossága március közepén népszavazással támogatta is az Oroszországhoz csatlakozást.