Helyettes államtitkárokkal vitetik el a kaszinókoncessziós balhét

Fotó: MTI/Máthé Zoltán / MTI/Máthé Zoltán

-

Magas szinten kutakodtak az elmúlt hónapokban a két milliárdos, Andy Vajna és Szima Gábor cégei után. Ráadásul Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter utasítása alapján. Kérdés, hogy amit találtak, összhangban van-e kaszinókoncesszió feltételeit tartalmazó jogszabályokkal.


Andy Vajna nem is a pályázaton nyertes cégével akarja üzemeltetni az öt új budapesti és Pest megyei kaszinóját, a debreceni milliárdos, Szima Gábor vállalkozásai pedig mindössze másfél éves múlttal és némi adótartozással vihettek el két kaszinókoncessziót. Ha az Opten cégadatbázisában és az adóhivatalhoz benyújtott mérlegbeszámolókban található adatok megfelelnek a valóságnak, akkor a győztes pályázókról utolérhető információk nehezen összeegyeztethetők a koncessziós szabályokkal.

A kiválasztott kiválasztók

Pedig a cégadatoknak személyesen a nemzetgazdasági minisztérium két helyettes államtitkárának, Pankucsi Zoltánnak és Jármai Péter Zoltánnak kellett utánajárnia, a miniszteri kabinetfőnök, Rákossy Balázs irányításával. Szilveszter napján ugyanis a tárcavezető, Varga Mihály úgy rendelkezett, hogy másnaptól bizottság áll fel a kaszinókoncessziós pályázatok elbírálására az említett három tisztségviselő részvételével. Feladatuk egyebek között az volt, hogy lekérdezzék a pályázók adatait a cégjegyzékből, és véleményezzék a jogszabályi feltételek teljesítését. Varga Mihály és Rákossy Balázs Varga Mihály és Rákossy Balázs Rákossy Balázs korábban a Miniszterelnökség kabinetvezetője volt, és állítólag éppen egy világcég jogi osztályának vezetői pozíciójáról írt volna alá munkaszerződést, amikor Orbán Viktor levadászta. Pankucsi Zoltán könyvelő, adószakértő, korábban Ernst & Youngnál (ma EY) is dolgozott. Jármai Péter Zoltán a szocialista kormányok alatt is jogi referenskedett különböző minisztériumoknál, most pedig mellékesként az állami Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. igazgatósági tagja.

Az ismeretlen győztes

A filmproducer, Andy Vajna cége, a Las Vegas Kft. formailag valószínűleg teljesíti a feltételeket, hiszen a Budapesten már eddig is kaszinókat működtető vállalkozásnak 615 millió forint az alaptőkéje, éves forgalma megközelíti a 4 milliárd forintot, és úgy tűnik, sem köztartozásai, sem egyéb adósságai nincsenek. Más kérdés, hogy a luxembourgi bejegyzésű tulajdonos, a Las Vegas Casino S.a.r.l. esetében csak komolyabb nyomozással lehet megtudni, ki érdekelt benne, de a felelős, Jármai Péter Zoltán és csapata bizonyára megtette ezt, és eljutott Andrew Vajnához. Csakhogy Vajna a nol.hu kérdésére azt válaszolta, hogy nem is a Las Vegasszal üzemelteti majd az új játéktermeket, hanem egy új alapítású céggel. - - Vajon szólt-e neki valaki, hogy a miniszter decemberi utasítása szerint a helyettes államtitkároknak azt kellett ellenőrizniük, hogy a pályázó cég, valamint annak többségi tulajdonosa átlátható szervezet-e, vannak-e köztartozásai és így tovább, nem pedig egy majdan megalapítandó cégnek? A VS.hu megkereste a minisztériumot, hogy lehetséges-e ilyen utólagos cégalapítás, ha érkezik válasz, közöljük.

A kispályás

A pályázati eredmény ismertetésekor a minisztérium közleménye úgy fogalmazott, hogy kaszinókat kizárólag megbízható minősítéssel rendelkező, erős törzstőkéjű cégek üzemeltethetnek. A debreceni focicsapat tulajdonosa, Szima Gábor az Aranybonusz 2000 Kft.-vel nyerte el a koncessziót. Ennek a vállalkozásnak az elmúlt években alig volt forgalma, évente néhány millió forintos veszteséget halmoz fel, miközben jegyzett tőkéje mindössze 3 millió forint. De legalább több mint 15 éves múltja van. Az Aranybonusz tulajdonosát, az MSZ Kaszinó Kft.-t viszont mindössze két éve alapította Szima Gábor. Ez utóbbinak a jegyzett tőkéje már tekintélyesebb, 50 millió forint, ám az utolsó utolérhető mérlegbeszámolójából az derül ki, hogy 2012-ben a bő egymilliós veszteség miatt a saját tőke már 50 millió alá esett, 170 millió forintos kötelezettsége volt részvényvásárlás miatt, és a mérlegkészítés pillanatában 66 ezer forintnyi adóval is tartozott.

Jön a Dunántúl

A jelenlegi állás szerint most mindenesetre ez a két milliárdos lesz a haszonélvezője annak, hogy az Országgyűlés 2012-ben gyakorlatilag egyik pillanatról a másikra törvényben tiltotta meg a játéktermek és az elektronikus kaszinók üzemeltetését. Pénznyerő gépek azóta csak játékkaszinókban működtethetők, a korábban kiadott engedélyek hatályukat vesztették. Ezt követően tavaly decemberben a parlament tizenegy játékkaszinó és bennük összesen 3300 nyerőgép működését engedélyezte, köztük három dunántúlit. Ez elvileg akár azt is jelentheti, hogy a hoppon maradt szerencsejáték-szervezők a nyugati országrészben még reménykedhetnek.