Házasságkötőbe és pizzériába szorulnak a tanuló közmunkások

Fotó: Thinkstock / Thinkstock

-

Elvileg van lehetősége az írni és olvasni tudó, magasabb képzettségi szinttel rendelkező, tartósan munkanélküli embernek is, hogy tudásának megfelelően fejlessze magát. Az alapkészség-fejlesztő program kidolgozója, a Türr István Képző és Kutató Intézet szerint a bírálók szerint megalázó felhőrajzolgatós feladatokra csak a teljesen analfabéta emberek miatt volt szükség.


A téli közfoglalkoztatási program egyik területe az 50 ezer ember oktatását végző alapkészség-fejlesztő program. Ezt decemberi indulása óta sok kritika érte, egyebek között felhőrajzolgatós feladványai miatt. A négy hónapos képzést eredetileg olyanoknak szánták, akik tartósan munkanélküliek, legfeljebb a nyolc általánost végezték, vagy még azt sem. Sárik Zoltán, a Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI) főosztályvezetője is megerősítette azonban, hogy ezeknél képzettebb emberek is bekerültek a programba. Nekik csak felzárkóztató képzésre van szükségük. Hatezer olyan munkanélkülit is oktatnak, akiknek már van szakmája vagy érettségije. Azaz a december elején induló felzárkóztató, fejlesztő oktatásban olyan csoportok indultak (e heti adatok szerint jelenleg 2020 csoport van országszerte), amelyek összetétele a már meglévő kompetencia alapján vegyes volt. Így a TKKI is érthetőnek tartja, hogy miért találták néhányan megalázónak és banálisnak az intézet által összeállított oktatási anyagok egy részét, amelyekben napocskát és felhőcskét rajzolni, vagy éppen szótagolni kellett. Az országos hálózattal rendelkező TKKI csütörtökön igyekezett elmagyarázni a sajtónak, hogy miért ilyen, eredetileg gyerekek fejlesztésére szánt feladatokra költik a programra kapott EU-pénzeket. Az intézet is elismeri, hogy a Meixner-módszertant használják, miközben Meixner Ildikó szellemi hagyatékának őrzője, a Meixner Alapítvány közleményben fejezte ki elhatárolódását és tiltakozását, azért, hogy tudta nélkül használják felnőttek oktatására az arra alkalmatlan és sosem próbált módszert.


Lesz differenciálás, de nehezen tudják követni

Lesz differenciálás, de nehezen tudják követni A felnőtt lakosság harmada funkcionális analfabéta egy  korábbi felmérés szerint – közölték a háttérbeszélgetésen a TKKI szakemberei, majd levetítettek egy videót, amelyen embereket láthattunk, akik nem tudnak kivonni, összeadni, szorozni, logikusan gondolkodni. Czövek Éva, az intézet egyik területi igazgatója szerint a képzési programban résztvevők közül többen csak a nevüket vagy még azt sem tudják leírni, többen pedig nem tudják, hogy egy hivatalos ügy elintézésekor miként szólaljanak meg. Így, amikor a helyi munkaügyi hivatalok (tehát nem a TKKI) összeállították a vegyes képzettségű csoportokat, akkor az erősebb képességű személyek mellé bekerültek írni-olvasni nem tudó hallgatók is, így a TKKI erre a programra fejlesztett tankönyvét kénytelen volt felhőcskerajzolós feladatokkal kezdeni, illetve a bemeneti, tudásfelmérő tesztet is ezzel indítani. - - A kisiskolás szintű felmérőre Komora Nóra pszichológus szerint azért is szükség volt, mert a tartósan munkanélküli, hátrányos helyzetű embereknek jellemzően nincs elérhető céljuk, és már a munkahely szó hallatán is erősen szoronganak. Ha pedig az érthető ábrák helyett azt látják az első eléjük rakott papíron, hogy „szintfelmérő”, akkor attól még inkább megijednek.  A főosztályvezető szerint azonban nem kell attól tartani, hogy a képzettebbek nem találnak majd kihívást a tananyagban: egyrészt a pedagógusokra bízzák, hogy differenciáltan, a csoporttagok képességeihez igazodva oktassanak, másrészt elvileg van egy újabb kompetenciamérés, amelynek alapján homogénebb csoportokat lehet majd alkotni, amely elsősorban az írás-olvasás oktatási modulnál lesz fontos. Hogy pontosan mikor következik a program ezen fázisa, azt a tananyag összeállítói nem tudták pontosan megmondani. Szerintük minden hónapban újabb csoportok indulnak, és ezért nehezen lehet követni, hogy ki hol tart. Annyi bizonyos, hogy először a motivációs modullal kezd mindenki, ahol nincs is szükség a differenciáltságra, egy csoporton belül ugyanis mindenkinek ugyanannyira van szüksége arra, hogy meggyőzzék, miért jó neki ez a program. Az olvasás-írás modulba beletartozik az olvasástechnika (mint a szótagolás, ABC-vel ismerkedés) elsajátítása, a nyelvtani készségek fejlesztése, végül a szövegértés. A hallgatók nagyjából a kilencedik foglalkozás környékén találkoznak először mondatokkal. A programnak ezenkívül még része az életviteli és szociális kompetenciák erősítése, a tanulástechnikák fejlesztése és a mentálhigiénés foglalkozások. Tary Ferenc osztályvezető szerint az egész program célja valójában a hallgatók fejlesztése, és nem konkrét tananyagok (például történelem) elsajátítása. Ugyanúgy ő vonta le a vegyes csoportokra nézve a következtetést: homogén csoportokat az elejétől fogva csak úgy tudtak volna szervezni, ha több időt, pénzt és szervezést szánnak rá. Foglalkozásegészségügyi szakorvos egy közmunkás kiskönyvébe bepecsételi az alkalmassági vizsgálat időpontját Foglalkozásegészségügyi szakorvos egy közmunkás kiskönyvébe bepecsételi az alkalmassági vizsgálat időpontját

A lakossági kifogások miatt szorulnak alternatív helyszínekre

  A lakossági kifogások miatt szorulnak alternatív helyszínekre 6500 pedagógus dolgozik most az alapkészség-fejlesztő programban, ebből ötezerről a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) gondoskodik. Hatszázan munkanélküli pedagógusként kaptak lehetőséget, a többi tanár pedig egyéb iskolákból érkezett a TKKI-hoz segíteni. Sárik Zoltán kiemelte, hogy a közalkalmazotti munkára (amelynek bére bruttó 2500 forint foglalkozásonként) senkit nem köteleztek. Szerinte biztos van olyan iskolaigazgató, aki túllőtt a célon”, de mivel ők nem a KLIK-en keresztül alkalmazzák a pedagógusokat, bárkinek szabad volt nemet  mondania. Voltak is visszalépők. A TKKI a hallgatókat sem kötelezte a részvételre, igaz, erős kényszer az, hogy munka és közmunka híján még a segélytől is elestek volna. Sárik elmondta továbbá, hogy a program indulása óta kikerültek a képzésből azok, akiknek a túlképzettségük miatt nem volt szükségük a képzésre, és megszüntették azokon a helyszíneken az oktatást, ahol kifogásolták a tanuló-közmunkások „közelségét”. Így kerültek a foglalkozások például pizzériába, házasságkötő terembe, szolgálati lakásba. A közmunkások útiköltségeit a Nemzeti Munkaügyi Hivatal állja. A foglalkozás napi 8 órát vesz igénybe, ebből hat óra a tananyag, kettő az utazásra vagy az egyéni felkészülésre szánt időt jelenti. A téli közfoglalkoztatásra egyébként 24 milliárd támogatást kapott az állam az uniótól, ebből 8 milliárd jutott a TKKI-nek, hogy az alapkompetencia-fejlesztésre munkakönyvet állítson össze, megszervezze négy hónapos időtartamra az oktatói hálózatot és helyszíneket kerítsen. Sárik Zoltán szerint Magyarországon és Európában is egyedülálló, hogy egy hónap alatt ennyi embert tudtak bevonni a közfoglalkoztatásba. Az intézet a képzést sikeresen elvégző személyek után kap majd juttatást (ez 420 forint/óra/diák).