Hatalmassá duzzadhat a Bundestag

Fotó: AFP / JOHN MACDOUGALL

-

A világ egyik legnagyobb és legdrágábban működő törvényhozó testületévé válhat a szeptember 24-i németországi választások után felálló új szövetségi parlament (Bundestag), a képviselők száma meghaladhatja a 700 főt, a működési költség pedig megközelítheti az évi 900 millió eurót (280 milliárd forint).


Az arányosságra törekvő vegyes német választási rendszer az egyéni körzetek és a tartományonként felállított pártlisták kombinációjából áll. A Bundestag alapesetben 598 fős, a képviselői helyek felét az egyéni körzetekben nyertes politikusok kapják, a másik 299 mandátumot pedig a listás szavazatok alapján osztják ki azon pártok között, amely országos átlagban elérik az 5 százalékot, vagy legkevesebb három egyéni körzetben győznek, de az 5 százalékos bejutási küszöb alatt maradnak.

A választás egyfordulós, érvényességi és eredményességi küszöb nincs. Viszont előfordulhat, hogy egy párt valamely tartományban több egyéni mandátumot szerez, mint amennyi a listán szerzett szavazatok százalékos megoszlása alapján járna neki.

Ezt a mandátumtöbbletet az előző, 2013-ban tartott Bundestag-választáson bevezetett szabályok szerint ki kell egyenlíteni, hogy a Bundestag erőviszonyai végül a lehető legpontosabban tükrözzék a listákra leadott szavaztok megoszlását.

Erre szolgál az úgynevezett kiegyenlítő mandátum intézménye, amelynek révén a Bundestag a 2013-2017-es ciklusban nem 598 képviselőből, hanem 631 képviselőből állt.

A választáson négy többletmandátum keletkezett, valamennyi a Kereszténydemokrata Uniónál (CDU). Az Angela Merkel kancellár vezette párt négy különböző tartományban szerzett egy-egy mandátummal többet, mint amennyi a helyi listákra leadott szavazatok alapján járt volna. Ezért az igen összetett kiegyenlítési mechanizmus alapján nyolc további tartományban összesen 29 kiegyenlítő mandátumot kellett kiosztani. Ebből 13 a CDU-nak, 10 a szociáldemokrata pártnak (SPD), 4 az SPD-től balra álló Baloldalnak (Die Linke), 2 pedig a Zöldeknek járt. Az ötödik párt, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) - a CDU csak Bajorországban működő testvérpártja - nem kapott kiegyenlítő mandátumot.

A szeptember 24-i választás után felálló új Bundestag várhatóan még tovább duzzad az eredeti 598 főhöz képest, a többi között azért, mert a felmérések alapján nem öt, hanem hét párt jut be: a mostaniak mellett a CDU/CSU pártszövetségtől jobbra álló, újonc Alternatíva Németország (AfD) és a 2013-ban elveszített szövetségi parlamenti képviselet visszaszerzésére készülő jobboldali liberális Szabad Demokrata Párt (FDP).

A friedrichshafeni Zeppelin Egyetem (Zeppelin Universität - ZU) politikatudományi tanszékének vezetője, Joachim Behnke modellszámításai alapján a következő Bundestag legkevesebb 678 főből áll majd, de az is lehet, hogy 725 képviselőnek kell helyet kialakítani a berlini Reichstag-épület ülésteremében.

A 82 milliós Németország szövetségi parlamentje így nagyobb lesz, mint például a több mint 320 millió lakosú Egyesült Államok 435 fős képviselőháza, vagy az 1,3 milliárd lakosú Indiában az 552 fős alsóház - emelte ki a ZU kutatását bemutató összeállításában a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című vasárnapi lap.

A létszám emelkedésével a költségek is növekednek. A képviselők tiszteletdíja - alapfizetése - az idén júliusban végrehajtott 2,3 százalékos emelés után havi 9542 euró. A képviselők további nagyjából 20 ezer eurót fordíthatnak munkatársak foglalkoztatására, elszámolhatnak számos más kiadást is, és kapnak egy sor egyéb juttatást, például ingyenes bérletet a német vasút (Deutsche Bahn) valamennyi járatára. Mindezzel együtt egy-egy képviselő hozzávetőleg évi félmillió euróba kerül a német adófizetőknek.

A Bundestag egészének fenntartása - az intézményt működtető hivatalnoki kar fizetésével, a nyugdíjba vonuló képviselők járandóságával, az európai parlamenti képviselőkre fordított kiadásokkal és egyéb költségekkel együtt - a most véget érő ciklusban évente mintegy 803 millió eurót tett ki, a következő ciklusban pedig megközelítheti a 900 millió eurót, ráadásul irodákat kell majd bérelni, mert az eddigi nagyjából ötezer iroda nem lesz elég, és több parlamenti irodaház építésével késésben vannak.