Hasítanak a magyarok egy majdnem olimpiai sportágban

Forrás: thinkstockphotos.com

-

HÁTTÉR

A közelmúltban aratott sikerek és a hétvégi magyar bajnokság apropóján tartott sajtótájékoztatót a Magyar Karate Szövetség a Sportok Házában. Habár sportolói bázisát tekintve a karate a futball után a második legnépszerűbb sportág Magyarországon, ráadásul a legjobb magyar versenyzők a világ élvonalába tartoznak, viszonylag kevés médiafigyelem jut itthon az olimpiai programból rendre kiszoruló harcművészetre.


Ez a karate, nem az a karate...

Ha egy nagyobb társaságban rákérdezünk, hogy ki milyen sportágat űz vagy űzött, biztosan lesz legalább két, de inkább több olyan ember, aki elmondja, hogy annak idején karatézott, esetleg még most is hódol a hazánkban igencsak népszerű harcművészetnek. Csakhogy amikor ezen felbuzdulva ezek az emberek beszélgetést kezdeményeznek, kiderül, hogy míg az egyikük kyokushin karatézott, addig a másik a tradicionális ágak közül űzte valamelyiket, ha pedig van harmadik, az általában aikidózótt, ami ugye nem karate, de erről ő sem tudott. Nem véletlen, hogy Turák Péter, a Magyar Karate Szövetség sajtófőnöke is egy rövid magyarázattal kezdte a csütörtöki szövetségi sajtótájékoztatót a Sportok Házában. Mint elmondta, a következőkben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által is elfogadott, a különböző ágakat egységes nemzetközi szervezet és szabályrendszer alatt tömörítő WKF (World Karate Federation) karatéról lesz szó, amely azért jött létre 1998-ban, hogy a harcművészet valóban elinduljon a professzionális versenysportággá válás útján. A szövetség elnöke, Dr. Mészáros János szerint az 1998-as év a magyar karate számára is fordulópontot jelentett. Korábban ugyanis mindössze három Eb-bronzérmet tudott felmutatni a nyolcvanas évek óta lassan fejlődő hazai karateélet, míg most a sportvezető bevallotta, puska nélkül aligha tudná pontosan felsorolni a magyar versenyzők legkiválóbb eredményeit az elmúlt másfél évből.


Történelmet írt a magyar karate

„2013-mal történelmi évet zárt a magyar karate. Minden világversenyen ott voltunk, amelyekről általában éremmel jöttünk haza, és Budapest rendezte az Európa-bajnokságot, ahol öt dobogós eredménynek is örülhetett a felnőtt csapat” – kezdte Mészáros János, aki szerint Magyarország felzárkózott a karate nagyhatalmakhoz. Kijelentését alátámasztja, hogy az említett eredményeken kívül a korosztályos versenyeken is remekül szerepeltek a magyarok: a konyai kadet, junior és U21-es Európa-bajnokságról öt, a guadaharai korosztályos vb-ről négy, míg a szintén hazai rendezésű egyetemista és főiskolás Európa-bajnokságról szintén négy érmet hoztak el az utánpótlás képviselői. Mészáros 2013. végén még úgy gondolta, ezek azok az eredmények, amiket a magyar karate a jelenlegi lehetőségek birtokában már nem tud túl haladni, de az élet rácáfolt. 2014-ben ugyanis Szegedi Döme aranyérmet szerzett az egyik legrangosabb nemzetközi versenyen, a Párizs Openen, majd februárban, minden idők legjobb magyar szereplését produkálva 11 éremmel jöttek haza a magyar fiatalok a lisszaboni korosztályos Európa-bajnokságról. Amellett, hogy a szereplés minden várakozást felülmúlt, a hazai szövetség egy régi vágya is teljesült ezen a viadalon, ugyanis magyar versenyző a sportág történetében először formagyakorlatban, úgynevezett kata versenyszámban is dobogóra állhatott.


Hosszú távú, szisztematikus munka

„Hatalmas munka van a sikerek mögött – magyarázta Mészáros. – Végre kinőttek azok a klubok, amelyek minőségi munkát végeznek, és már a nagy egyesületek is felkarolták a karatét, az MTK-tól a BVSC-ig, most pedig éppen az Újpest lép be a Magyar Karate Szövetségbe. Ezekben a műhelyekben világszínvonalú munkát végeznek, és így csatlakoznak ahhoz a szisztematikus rendszerhez, amit a válogatottnál létrehoztunk.” A szakvezető a VS.hu-nak azt is elárulta, nagyon mélyről kellett indulni, hiszen korábban gyakran előfordult, hogy nem a teljesítménytől függött egy-egy nemzetközi szereplés: „Sokáig nagyon esetleges volt a magyar szövetség működése, ha éppen volt pénze a szervezetnek, akkor kiutaztunk egy Európa-bajnokságra, ha nem volt, akkor nem. Először tehát azt kellett megoldani, hogy aki kvalifikált, az valóban részt is tudjon venni egy-egy világeseményen. Ehhez fel kellett tornázni a rendelkezésre álló költségvetést, és mára az évente rendelkezésünkre álló anyagi bázist 1998-hoz képest meghússzoroztuk, így már a versenyzők felkészülését is tudtuk támogatni, a kluboknál pedig egyre professzionálisabb körülmények között folyik a munka. Sajnos arra most sem képes a magyar szövetség, hogy mindenkinek mindent biztosítson, de a klubokkal, és sok esetben a szülőkkel, családdal, versenyzőkkel összefogva el tudjuk érni azt, hogy aki kellően fölkészül egy világversenyre, az ki tudjon jutni. Aki éremmel tér haza egy ilyen versenyről, annak a felkészülését és a következő viadalon való részvételét is finanszírozni tudjuk.”


A félprofizmus átka

A jelen körülmények között innen már aligha van feljebb. Természetesen vannak új célok, de az igazi áttöréshez a karaténak nemzetközi szinten kellene előre lépnie, amiért a WKF mindent meg is tett az elmúlt években, viszont sem 2009-ben, sem 2013-ban nem sikerült bekerülni az olimpiai programba – mindkétszer az utolsó lépcsőfokok egyikén csúszott el a pályázat. A szövetség szerint egy másik sportág helyén egyhamar nem is lesz lehetőség bejutni, így csak akkor láthatunk karatét az olimpián, ha a NOB bővíti a sportágak számát – és erre 2024-nél hamarabb aligha kerül sor. A jelenlegi, „félprofi” státusz nem tesz jót sportágnak – Magyarországon a karatés mondás szerint 1000 sportolóból csak egy lesz fekete öves, a jó versenyzők pedig még náluk is ritkábbak. Sajnos azonban előbb-utóbb ezek a versenyzők is kikopnak, mivel a tanulással, majd a felnőtt élettel nehezen egyeztethető össze egy ennyire idő- és pénzigényes „hobbi”. A szövetség és Ruzsinszki György, a válogatott edzője így most elsődleges feladatának tartja, hogy a közelmúltban szerzett korosztályos érmekből minél többet felnőtt medálra váltson. „Ahogy a legtöbb sportágban, úgy a karatéban sem túl jó a helyzet szponzori oldalon – vázolta Ruzsinszki. – Ennek ellenére igyekszünk találni olyan partnereket, akik alkalmazzák a sportolóinkat, és belátóbbak az idejükkel kapcsolatosan, és keményen dolgozunk azon, hogy bekerülhessünk olyan sportolói programokba, amelyekbe jelenleg csak az olimpiai sportoknak van lehetőségük. Nagyon fontos lenne, hogy előbb-utóbb mi is abba a besorolásba essünk, ahol meg lehet élni abból, hogy valaki profi szinten sportol.” Merthogy a karate nemzetközi körülményeit, és így a magyar sportolók felé támasztott elvárásait tekintve abszolút profi versenysport, amely profi életvitelt és felkészülést kíván. Nem véletlen, hogy a magyar válogatott mellett mára már külön orvosi stáb, pszichológus, sőt a belgrádi egyetem és a Semmelweis Egyetem jóvoltából sportelméleti és tudományos team is dolgozik, ami még akkor is nagy szó, ha ez csak itthon jelent komoly fokmérőt. Mint ahogy az is árulkodik a karate egyre emelkedő nemzetközi megítéléséről, hogy egyedüli nem olimpiai sportágként jelen lesz a 2015-ös bakui I. Európai Játékokon, ami tulajdonképpen egy kontinens-olimpiára tett érdekes kísérlet.


Jövőre európai olimpa, a hétvégén magyar bajnokság

A magyar és a nemzetközi karateélet is úgy készül a jövő évi Európai Játékokra, mint a sportág első olimpiájára. Mivel csak a legjobb nyolc versenyző szerezhet kvótát minden versenyszámban, most talán még nagyobb jelentőséggel bírnak az olyan események, mint a májusi tamperei Eb, a novemberi brémai vb, vagy a jövő évi isztambuli kontinensviadal. Persze ahhoz, hogy valaki kvalifikáljon, előbb az itthoni válogatókon kell eredményesnek lenni, ami a Magyar Karate Szövetség legnagyobb örömére évről-évre egyre nehezebb. A március 21-22-én megrendezésre kerülő Magyar Bajnokságra például rekordnevezés érkezett, 50 klub több, mint 700 versenyzője képviselteti majd magát a Ruzsinszki György szerint már-már nemzetközi színvonalú eseményen.

Magyar Bajnokság

Időpontok: Március 22. - felnőtt, U21, junior és kadet korosztály; Március 23. - ifjúsági és gyermek korosztály Helyszín: Mogyoród, Szent László Általános Iskola, 2146 Mogyoród, Gödöllői út 17. (Iskola utca)

A magyar válogatott idei dobogós eredményei a jelentősebb versenyekről:

Paris Open Karate1 Premier League, Párizs, január 10-12.: 1. hely: Szegedi Döme (férfi kumite, 67 kg)   41. Kadet, Junior és U21-es Karate Európa-bajnokság, Lisszabon, Február 7-9.: 1. hely: Boussebaa Aicha (kadet lány kumite, 54 kg) 2. hely: Czagány Dóra (kadet lány kumite, +54 kg) 3. hely: Szegedi Döme (U21 fiú kumite, 68 kg), Molnár Dániel (U21 fiú kumite, +68 kg), Koch Szabolcs (junior fiú kata), Ardai Bálint (junior fiú kumite, 55 kg), Hárspataki Gábor (junior fiú kumite, 68 kg), György Dániel (junior fiú kumite, 76 kg), Palkovits Nikolett (junior lány kumite, 48 kg), Nógrádi Nicol (junior lány kumite, 53 kg), Kovács Levente (kadet fiú kumite, 57 kg)   Holland Open Karate1 Premier League, Almere, Március 8-9.: 3. hely: Tadissi Martial (férfi kumite, 67 kg)