Három magyar szociális projektet is díjaztak az osztrákok

-

A SozialMarie-díjat innovatív közép-európai kezdeményezések kaphatják. A díjat létrehozó Unruhe Magánalapítvány alapítója szerint az osztrákok sokat tanulhatnak a magyar és a cseh civilektől.


Az idei SozialMarie-díjazottak közül az első helyezett a Szociálisháló-konferencia próbaidősöknek című osztrák projekt lett, amely börtönből szabaduló vagy vizsgálati fogságba került fiataloknak nyújt lehetőséget az újrakezdésre. Szociális munkások a kiválasztott fiatalok társadalmi kapcsolatrendszerét próbálják feltérképezni, az érintettek lehető legtöbb ismerősével próbálják felvenni a kapcsolatot. „Ehhez el kell menni a családokhoz, az iskolákba, fel kell keresni a tanárokat és a barátokat. Sokszor a fiatalok is meglepődnek, mennyire sokan vannak a társadalmi hálójukban.

Volt, hogy 30-40 ember jött a tárgyalóterembe, és már el sem fértek
– mondja Georg Wieländer projektkoordinátor. A programban a fiatalkorú dönti el, hogy kik lesznek a szociális hálójában, a szociális munkásoknak pedig rendszerint három hetük van összeszedni ezeket az embereket, hogy aztán tarthassanak velük egy közös beszélgetést. „Ez nem mindig egyszerű. Van, hogy említ egy ismerőst, de telefonszáma nincsen hozzá. Akkor kérdeznünk kell, hogy mi a neve, hol szoktak találkozni, és meg kell próbálnunk előkeríteni. Egész sok kutatómunkával  jár” – mondja.


Szociálisháló-konferencia próbaidősöknek


Saját forgatókönyv szerint

Három héttel a szabadulás (vagy vizsgálati fogság esetén a tárgyalás) előtt kezdik el összeszedni az ismerősöket, akikkel aztán összehoznak egy beszélgetést: egy nagy körben ülve próbálják meg tisztázni a fiatallal, mit kellene tennie, hogy egyenesbe kerüljön az élete.

A frissen szabadultak esetében a cél annyi, hogy megóvják őket a visszaeséstől. A vizsgálati fogságban ülőknél viszont arra is lehetőséget biztosít az ülés, hogy a fogadalmaik komolysága alapján a bíró esetleg szabadon engedi őket. A szociális munkással ugyanis átbeszélik, mennyire megvalósíthatók az újrakezdéssel kapcsolatos tervek, aztán a fiatal maga tudja elmagyarázni a bírónak, hogy mit tervez csinálni, ha kikerült a börtönből.

„Előfordulhat, hogy akár egy fegyveres rablás után is feltételesen szabadlábra kerülhetnek a fiatalok”
– mondja Wieländer, aki szerint a konferencia után azért hatékonyabb az újrakezdés, mert a fiatalok úgy érezhetik, hogy ők maguk találták ki a jövőjüket, nem pedig valaki másnak a forgatókönyve alapján kell játszaniuk. Ráadásul, ha a család, a barátok és a tanárok mind támogatásukról biztosítják őket, akkor úgy érezhetik, feléjük is felelősséggel tartoznak, nam akarják majd őket cserben hagyni. A programban 16-an dolgoznak főállásban, évente nagyjából hetven fiatallal tudnak dolgozni, de a cél, hogy évi százra vigyék fel a számot.

A térCsövek csőTerek


Textilcsövek és szomszédasszonyok

A 10 ezer euróval járó második díjat egy elsőre nehezen értelmezhető projekt kapta: a térCsövek csőTerek építészek és tanárok közös projektje: 6-15 éves fiatalok textilekből mindenféle alagutakat varrhatnak maguknak. Ezek egyrészt a közös munka révén lehetőséget adnak a tanulási problémákkal rendelkező fiataloknak és a bevándorlógyerekeknek, hogy integrálódjanak a közösségbe, másrészt az osztályteremben felállított textilalagutak arra is lehetőséget adnak a gyerekeknek, hogy elvonuljanak, ha éppen egyedüllétre vágynak. Ötezer eurós díjazásban részesült a Nachbarinnen, azaz a Szomszédasszonyok szervezete, amely 12 alkalmazottjával frissen Ausztriába vándorolt nőket készít fel arra, hogy beilleszkedjenek egy nyugat-európai, számukra ismeretlen társadalomba. A német nyelv, a varrás és az egészségügyi ellátások igénybevétele áll a programok középpontjában, de elmondják nekik azt is, hogyan biztosíthatják gyermekeiknek a megfelelő minőségű oktatást.

A Szomszédasszonyok kapták a harmadik díjat


Ismeretlen problémák, innovatív válaszok

SozialMarie-val a szociális innovációkat, azaz a korábban ismeretlen társadalmi kérdésekre reflektáló – vagy már ismert problémákat újszerű eljárásokkal megoldó – projekteket díjazzák. Évente 15 díjat ítélnek oda összesen 42 ezer euró értékben (az első helyezett 15, a második 10, a harmadik pedig 5 ezer eurót kap, a többiek idén ezer, jövő évtől kétezer eurós elismerésben részesülnek). Az elmúlt kilenc évben 135 pályzatot tüntettek ki összesen 378 ezer euróval. A SozialMarie-díjra Bécs 300 kilométer sugarú körén belül (ez Magyarország, Ausztria és Csehország egészét jelenti) működő projektek pályázhatnak. A következő kiírás idén novemberben jelenik meg. Hogy miért pont ezek az országok szerepelnek a kiírásban, azt Wanda Moser-Heindl, a díjért felelős  Unruhe Privatstiftung alapítója magyarázta el: „Ausztria önmagában unalmas. Ezt nem úgy értem, hogy az ország unalmas, hanem úgy, hogy egy év alatt egyszerűen nem lehet annyi innovatív projekttel előállni egy ennyire kicsi országban, ami miatt megérné egy ilyen díjátadót szervezni.” Az osztrák közszolgálati rádió kultúrtermében tartott ceremónia célja, hogy különböző közép-európai projektek szervezői találkozzanak, információkat cseréljenek, és megosszák egymással a tapasztalataikat:
„Alapvetően hasonló problémáink vannak, még ha egyes országokban alkalmanként élesebben jönnek is ezek elő.”

Szociálisháló konferencia csapata átveszi a díjat


Fedél nélkül

Moser-Heindl egyik kedvenc korábbi díjazottja egy cseh projekt volt, a Pragulic, amelynek keretében önkéntesek hajléktalanokat képeztek idegenvezetőkké, hogy aztán a turistáknak megmutathassák, hogyan látják Prágát azok, akik az utcán kénytelenek élni.
„Ezt nevezem igazi innovációnak, az ilyenekből lehet tanulni. És ezekhez nem kell feltétlenül egy NGO, bármilyen magánszemély is kezdeményzeheti a projektet”
– mondja Moser-Heindl. A hajléktalanok idén is fontosak voltak. Ezereurós különdíjat kapott ugyanis a Társaság a Szabadságjogokért és A Város Mindenkié Mozgalom összefogása a hajléktalanság kriminalizációja ellen. A két szervezet a hajléktalanok jogtudatosságát és érdekérvényesítési képességét fejleszti a többi között tájékoztató röplapok, kisokosok és „Utcajogász” nevű rendszeres jogi tanácsadásuk segítségével. Ezenkívül ügyvédeik a hajléktalanok bíróságok és hatóságok előtti képviseletét is vállalják. Szintén a kiemelt jelöltek között volt, bár végül nem kapott díjat a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség is Hajléktalanból szociális gondozó című projektjével.

-


Egy eddig figyelmen kívül hagyott csoport: a járókelő

Szintén ezereurós díjban részesült a városlakók és az önkormányzatok közötti információcsere hatékonyabbá tételén dolgozó Járókelő.hu. Az oldal lehetőséget biztosít ugyanis arra, hogy az állampolgárok fényképes leírásokat töltsenek fel a környezetükben tapasztalt köztéri problémákról (például kátyúkról vagy nem működő közlekedési lámpákról). Ezek a bejelentések megjelennek a honlapon, és a szervezet önkéntesei továbbítják is őket az illetékes önkormányzatoknak és szolgáltatóknak (akiket az átlag városlakó nem feltétlenül lenne képes beazonosítani). A szervezet idáig körülbelül ezer problémát oldott meg ezzel a módszerrel. A harmadik magyar díjazott a Független Színház és a Nők a Jövőért Egyesület közös programja, a Tollfosztás, amely ösztöndíjas színházi és tréneri képzéseket kínál hátrányos helyzetű, cigány fiataloknak. A cél, hogy cigány színművészeti alkotásokat hozzanak létre, és ezek segítségével nagyobb közönséghez is eljussanak a legfontosabb társadalompolitikai üzenetek.

Verleihung der Sozialmarie 2014

Tollfosztás


A díj magyar fővédnöke, Sasvári Edit, a Kassák Múzeum igazgatónője úgy döntött, a TASZ-szal és A Város Mindenkié csoporttal fog együttműködni egy közös projekbten a következő évben. A Sima és Ahmad Porkar iráni üzletember-házaspár a Patron nevű cseh projektet emelte ki, amely intézetben nevelkedett fiatalokat párosít össze sikeres középkorú emberekkel, hogy tőlük tanulhassanak az életről. A végén bejelentkezett Tomas Sedlacek cseh sztárközgazdász is (aki épp egy héttel korábban osztotta meg velünk a GDP növeléséről kialakított nézeteit egy videóüzenetben): ő az In Justice nevű cseh projekt mellett tette le a voksát, amely jogi segítséget nyújt a gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak.

Járókelő-Jedi

-


Mi is az a szociális innováció?

„A szociális innováció sürgető társadalmi kihívásokra kínál megoldásokat. Új megközelítésekkel, innovatív válaszokkal szolgál, és új utakat mutat. A szociális innováció egy korábban ismeretlen társadalmi kérdésre reflektál, vagy egy már ismert problémát old meg újszerű eljárással. Az új eljárás kezdeményezője valamely érintett társadalmi csoport is lehet, de minden esetben magáévá kell tegye, hogy részt kell vennie az alkalmazásában. A szociális innováció ily módon fenntartható és példaértékű megoldásokkal szolgál, amelyek másokat is ösztönöznek.” (Unruhe Privatstiftung, 2013)