Harold Pinter: Az utolsó pohár | színháztrailer

Fotó: MASCOT VIZUÁLIS ALKOTÓMŰHELY / MASCOT VIZUÁLIS ALKOTÓMŰHELY

-

HÁTTÉR

Április 17-én 19:30-kor új független premier a Vádli Alkalmi Színházi Társulás, a FÜGE és a Stúdió K bemutatásában. Ez itt megint egy színháztrailer!



A videót a Mascot Vizuális Alkotóműhely készítette a VS.hu támogatásával.

Az utolsó pohár további időpontjai: április 18. péntek 19:30, április 26. 19:30, május 16. 19:30, május 22. 19:30. A Mascot korábbi színháztrailere a Nézőművészeti Kft. és a Szkéné Színház A zsidó (Artur Palyga) című darabjához készült - itt nézheti meg. A zsidót még április 22-én játsszák.


Nagy képzelőerő

Harold Pinter Nobel-díjas angol író darabjában egy értelmiségi házaspárt letartóztatnak, elveszik gyereküket. Miért? Mert „isten” úgy akarja. Vagy a „haza”. Vagy efféle. Aki pedig nem ért egyet ezzel, az hazaáruló. Az utolsó pohár leírása alapján hívószó a nagy testvér, Kafka, az oly ismerős emberellenes bürokrácia, a kifordított történelem, a másként gondolkodás, a nagyobb jó. Nem tudjuk, hol és nem tudjuk, mikor játszódik a darab – és ez nem is lényeges.

Pinterre a chilei Allende-kormány története – szépen fogalmazva politikai és fizikai likvidálása – hatott. (A Trafó még ősszel hívta el Lola Arias dokuszínház darabját, amelyben szintén a történelem és a személyes, napról napra élt élet került egymás mellé – éppen a chilei események feldolgozása.)

Az utolsó pohár közvetlen előzményeként Pinter két török lánnyal diskurált, akik közömbösen beszéltek bebörtönzött értelmiségiekről. Pinter felháborodott, mire ők azt válaszolták:


„Ó, magának akkora képzelőereje van, bizonyára azért tartja olyan nagy dolognak, hogy valakit megkínoznak.”

A darabot Szikszai Rémusz rendezte, Nicolas szerepében Nagypál Gábor, Victor Kovács Krisztián, Gila Parti Nóra, XXX Huszár Zsolt. Az utolsó poharat itthon korábban a Katona József Színházban játszották, akkor Zsámbéki Gábor rendezésében.

A rendező a Fideliónak adott interjújában februárban azt mondta : „Ez egy kihallgatás története, nagyon rövid, nem is jelent meg kötetben Magyarországon. Nekem is csak onnan van meg, bevallom, hogy főiskolás koromban kitéptem a Nagyvilág egyik könyvtári példányából. Azóta készülök színre vinni.”