Hamarosan itt vannak az egér helyett aggyal irányított játékok

Fotó: Fotó: Europress/AFP/Ronald Fontana / Fotó: Europress/AFP/Ronald Fontana

-

Aggyal irányított játékok, valódi bővített és virtuális valóságok, koncentrációnövelő okos eszközök és akár mindez egyszerre. A neurogaming a teljes játékipart átalakítja.


Biztos olvasták már egy-egy játékról, hogy annak a végigviteléhez az agyat is használni kell. Akkor írnak ilyesmiket, ha fejtörők vannak a pályákon, jól eldugtak egy-egy fontos tárgyat, kódot kell törni, vagy nyomozóként kell összerakni az eseményeket. A jövőben viszont mást fog jelenteni a kifejezés. A virtuális valóságok új erőre kapásával és az olcsó szenzorokkal megvalósulhatnak a valóban aggyal irányított játékok. Olyanok, amelyek még a hangulatunkat is el tudják találni. Az új trendről Fromann Richárd szociológussal, online-játék-kutatóval beszélgettünk, aki 2011-ben indította el a JátékosLét kutatássorozatot. Tavaly San Franciscóban rendezték az első neurogaming- konferenciát. Most, nagyjából egy évvel később itt a második. Miről is van szó, és tényleg ennyire fontos jelenség lenne a neurojáték, vagy csak egy újabb divathullámról beszélhetünk? Csak pár éve beszélhetünk erről az izgalmas területről, amely leginkább az online közösségi játékokon és a virtuális valóságokon felnövekvő Z-generációs nemzedékre lehet óriási hatással. Amit eddig csak tudományos-fantasztikus témájú könyvekben és filmekben láthattunk, úgy tűnik, a szemünk előtt kel életre. A neurogaming jelentése még nem igazán kiforrott, de a terület legismertebb szakértője, Zack Lynch arról beszél, hogy közben az emberi test és lélek találkozik magával a játékkal. A játékélmény olyan szintre fokozódik, hogy az új szenzorok és különböző immerzív tervezési technikák segítségével a játékos teljes idegrendszere részt vesz benne. Jelenleg az új korszak hajnalát éljük, de már látszik, hogy a neurogaming nagy szerepet fog játszani a játékipar jövőjében. Ennek egyik jele, hogy az iparág meghatározó, piacvezető cégei aktív részesei ennek az egész átalakuló folyamatnak. A neurogaming túlmutat azon, hogy a szórakoztatóipar egyik kiemelt területévé váljon. Fontos lehet az egészségügyi szolgáltatók, a pedagógusok, a védelmi szakemberek és a sporttudósok számára is, akik alkalmazni és hasznosítani tudják ezt a technológiát, illetve az eredményeit a saját területeiken. Mit hozhat a jövő? Az élményalapú játékok jövője azért biztosított, mert felnő egy olyan generáció, amelynek éppen ez a „nyelvezete”, tagjai szinte csak az online közösségi játékokban és a rövid, intenzív, vizuális alapú ingerek világában érzik magukat otthon. Ez az úgynevezett „NetCoGame” generáció. Számukra mindez nemcsak divathullám, hanem igazi életforma lehet. A terület jövője függ a virtuális és kibővített valóság folyamatosan fejlődő technológiáitól, azonban valószínűsíthető, hogy az elkövetkező két-három évben létrejön egy platformfüggetlen neurogaming játék. A megfizethető szenzorok és az új haptikus érzéstechnológia, valamint a neurogame típusú játéktervezések teljesen új eszköztárakat hoztak létre. Ezek az eszköztárak a magával ragadó élményt helyezik előtérbe. Sok vállalat tett már lépéseket a szenzoros szinten történő, érzékszervekre épülő játékélmény biztosítására. Az érzékszervi eszközöket már most kiválóan alkalmazza az Oculus Rift vagy a Google Glass, amelyek a jövő játékainak technikai hátterét biztosíthatják.

A játékosok érzékelését már elég jól át tudják verni


A virtuális és bővített valóság, a haptikus interfészek, valamint a szenzortechnológiák dinamikus fejlődése (Occulus Rift, GoogleGlass stb.) következtében  miket lehet mérni, és hogyan bővítik ki ezek a játékok lehetőségeit? A neurogaming számára kiemelten fontos a fiziológiai típusú, valós idejű monitoring, mint az érzelemfelismerés, a verejtékfigyelés, a pupillatágulás, a szem- és fejmozgás követése, a kéz- és testgesztusok, valamint az arckifejezések elemzése, az agyhullámmérés, illetve az érzelmi és kognitív állapotok meghatározása. A terület integrálja az emberi érzékelés széles skáláját, méri és elemzi a a játékos pulzusszámát, szívverését, agyhullámát, pupillájának tágulását, bőrének vezetőképességét, a kéz- és a testgesztusok, valamint a változó érzelmi állapotok státuszát. A fejlesztők mérhetik a játékosok érzelmi állapotát, és ezt be is építhetik a játékba. Míg a technológiák nyilvánvalóan diszruptívak, elmondható ugyanez a neurogamingről is? A  neurojáték-fejlesztők olyan új generációs élményeket próbálnak a játékokban biztosítani, amelyekben a játékosok szinte szó szerint egy virtuális valóságba kerülnek át annak minden érzékelésével együtt. A játékélményt fokozza, hogy nemcsak önmagában a látás, a hallás és a tapintás útján történik az érzékelés, hanem mindezek együttes hatásával, integráltan keletkezik, elmosva a valóság és a virtualitás világának vékony határát. A fejlesztők egyre kifinomultabb érzéki, érzelmi, kognitív és viselkedési technológiákat akarnak létrehozni. Az emberi idegrendszert a játékoshoz igazodó, magával ragadó és látványos grafikus keretbe ágyazott játékokkal tervezik közvetlenül bevonni a játékba.


A magyarországi kutatások foglalkoznak már az új területtel?  Nincs tudomásom arról, hogy jelenleg Magyarországon ebben a témában elkezdődött volna bármilyen jellegű tudományos kutatás. Az 2014. év elején általam megalapított JátékosLét Kutatóközpont célul tűzte ki a játékok és a játékos mechanizmusok jelentőségének, előnyeinek megfogalmazását, igazolását, bemutatását és elterjesztését. Mivel a jövő játékainak egyik fő területe lesz a neurogaming, ezért szerepet fog kapni a központ kutatásai között. A központ alapját a 2011 óta tartó azonos című kutatásom céljaira és eredményeire építettem, amelyben az online játékok, szerepjátékok és a gamification („játékosítás”) témákat vizsgáltam. A központ kutatói bázisa pszichológusokból, szociológusokból, közgazdászokból, antropológusokból, pedagógusokból, jövőkutatókból és egyetemi tanárokból áll, így több tudomány irányából tudunk közelíteni a témához.