Halálos zavargások az iraki Kurdisztánban

Fotó: MTI/MTVA / MOHAMED MESSZARA

-

A kormány évek óta nem fizet bért az állami alkalmazottaknak. Lángoltak a pártok irodái.


Legalább öten meghaltak és nyolcvanan megsérültek Ránijában, amikor az erbíli kurd kormányzat távozását követelő több száz tüntető összecsapott a rohamrendőrökkel. Egészségügyi források szerint a rendőrök gumilövedékeket és paprikasprayt vetettek be, és egyelőre nem tudni, hogy mi okozta a haláleseteket.

A tüntetések hétfőn robbantak ki Szulejmaníjában, ahol a tüntetők felgyújtották a kormányzó Kurdisztáni Demokratikus Párt (KDP) és koalíciós partnere, a Kurdisztán Hazafias Szövetségnek (PUK) irodáit. Az iraki állami televízió szerint kisebb politikai tömörülések irodáit is lángba borították a tüntetők.

A zavargások kedden átterjedtek más településekre is, és Ránijában, Kojában és Kifriben is lángoltak a pártok irodái. Kojában állítólag a polgármesteri hivatalt is felgyújtották.

Szulejmaníjában mintegy 1200 tüntető vonult az utcákra, Ránijában pedig több százan. A más településeken tiltakozó tömeg számáról egyelőre nincsenek pontos adatok. Több településen – Kifriben, Takijában és Csamcsammalban – kijárási tilalmat rendeltek el.

A tüntetők a kurdisztáni kormány több éve tartó megszorító politikája és az állami szektorban dolgozók elmaradt fizetései miatt gyújtogatnak. A tiltakozók között tanárok, orvosok és más köztisztviselők vannak, és egyes azt állították, hogy három éve nem kaptak bért.

Haider al-Abádi iraki miniszterelnök felszólította az erbíli vezetést, hogy tartsa tiszteletben a békés tüntetéseket, és azt mondta: a bagdadi központi kormány nem marad tétlen, ha iraki állampolgárokat támadás ér.

Az Iraki Kurdisztán belügyi biztonsági ereje, az aszajis a zavargások hatására rajtaütöttek az NRT magántulajdonban lévő hírtelevízió szulejmaníjai irodáin, és felfüggesztették adását. Helyi források szerint a tévénél erőszakra való felbujtás vádjával hajtottak végre razziákat.


Elapadó olajbevétel

A 2003-as amerikai inváziót követő egy évtizedben az olajban gazdag Iraki Kurdisztán elszigetelte magát az ország forrongó részeitől, és viszonylagos jólétben élt az olajexportból származó bevételeknek köszönhetően. A kurd térségen keresztül Törökországba exportált olajból származó bevételekből Erbíl részesedést kapott az iraki központi kormánytól.

Bagdad azonban 2014 elején megvonta pénzügyi támogatását a kurd térségtől, mert a kurdok saját olajvezetéket építettek, és a központi kormánytól függetlenül kezdtek el olajat exportálni Törökországba. A zuhanó olajárak és az Iszlám Állam elleni harc költségei miatt a kurd kormány megszorító intézkedéseket hozott – a hétfő óta tartó zavargások résztvevői szerint ezeket azóta sem vonták vissza.

Kurdisztánban szeptember 25-én Bagdad tiltakozása ellenére népszavazást rendeztek a kurd területek függetlenségéről. Ezen a szavazók 92 százaléka támogatta Kurdisztán önállóságát. Az iraki központi kormány azonban – Iránnal és Törökországgal – gazdasági és jogi megtorló lépésekkel válaszolt, majd al-Abádi parancsára az iraki erők – élükön a síita milíciákkal – néhány nap alatt visszafoglalták a kurd ellenőrzés alatt lévő területeket, köztük az olajban gazdag Kirkuk tartományt.

A kirkuki olajmezők elvesztésével az olajbevételek közel fele is odalett, az erbíli kormány ezért jelentett be múlt héten további megszorító intézkedéseket.