Halálbüntetéssel ünnepelték az elnök beiktatását Egyiptomban

Fotó: AFP / KHALED DESOUKI / AFP / KHALED DESOUKI

-

Abdul-Fattah esz-Szíszi beiktatása komoly biztonsági előkészületek és alacsony külföldi diplomáciai jelenlét mellett zajlott.


A hadseregparancsnokból lett elnök, esz-Szíszi beiktatására nyugati szövetségesei közül is kevesen voltak kíváncsiak. A hatalmat de facto már közel egy éve kézben tartó esz-Szíszi beiktatási beszédében ugyan szabadságról, társadalmi igazságosságról és együttműködésről beszélt, a választások előtt azonban mindent megtett azért, hogy politikai ellenfeleit ellehetetlenítse. Az ellenzék felszámolásának utolsó, szimbolikus lépése volt, hogy az elnök beiktatása előtti este a muzulmán testvériség 10 vezetőjét távollétükben halálra ítélte a legfelsőbb bíróság. Az elmúlt év során a Muszlim Testvériség több mint 700 tagjára róttak ki halálbüntetést, 16 ezer embert börtönöztek be. A Testvériséget terrorszervezetté nyilvánították és betiltották, a gyülekezési jogot korlátozták, a médiát irányításuk alá vonták. A tavaly júliusban katonai puccsal megbuktatott Murszi elnök mellett tüntetőkkel szemben a hadsereg rendre erőszakosan lépett fel; a rendvédelmi erők és a tüntetők közti összecsapások során több mint 1400 civil vesztette életét az elmúlt 11 hónapban. A legfelsőbb bíróság szombati ülésén hozott másik döntés a karhatalom túlkapásait is szentesítette. A legfelsőbb bíróság ugyanis érvénytelenítette annak a négy rendőrnek a büntetését, akiket a felügyeletükre bízott 36 fogvatartott halála miatt ítéltek el. Az elnök beiktatási ceremóniáját követően a legfelsőbb bíróság alelnöke közölte: Murszi megbuktatása nem minősül puccsnak, Murszi leváltásával esz-Szíszi a nép akaratának engedelmeskedett. A „nép akarata” azonban meglehetősen nehezen került kinyilvánításra – az elnökválasztást ugyanis csak fenyegetéssel és a határidő kitolásával sikerült eredményre vinni. Esz-Szíszi a szavazatok 97 százalékát szerezte meg, ám a kihirdetett két nap helyett a voksokat 3 napig gyűjtötték, a távolmaradókat pénzbírsággal fenyegették, és még így is csak a szavazásra jogosultak 47 százalékát sikerült az urnákhoz csábítani.