Hagyó-per: Mégis Kecskeméten lesz a tárgyalás

-

Az alkotmánybíróság korábban alaptörvény-ellenesnek mondta az ügyáthelyezéseket, a Kúria most mégis másképpen döntött.


Ismételten a Kecskeméti Törvényszéknek kell első fokon tárgyalnia a Hagyó-pert - értesült a Magyar Nemzet Kónya Istvántól, a Kúria elnökhelyettesétől. A május 5-én meghozott kijelölő végzést már postázták, az ellen jogorvoslatnak helye nincs - közölte Kónya. Korábban hét büntetőeljárást, így a Hagyó-pert és a sukorói ingatlancsereügyet is visszahelyezték a fővárosba, mert tavaly december 5-én az Alkotmánybíróság megállapította az ügyáthelyezések alkotmányellenességét. Akkor az összes már megkezdett ügyet és bírósági eljárást újra kellett indítani. A Kúria azóta már öt kijelölésről döntött.


MIért alaptörvény-ellenesek az ügyáthelyezések?

Az Alkotmánybíróság decemberi döntése szerint az időközben már hatályon kívül helyezett rendelkezések sértették a tisztességes eljárás két követelményét, a törvényes bíróhoz és a pártatlan bírósághoz való jogot. Emellett azért is alkotmányellenesek voltak, mert az ügyáthelyezésről szóló határozat ellen nem biztosítottak jogorvoslatot. A testület kifejtette, hogy az alaptörvény, a strasbourgi bíróság ítélkezésének alapjául szolgáló Emberi Jogok Európai Egyezményével összhangban, előírja, hogy a vádlottaknak törvényes bíróhoz van joguk. Az alkotmány tehát egy törvényben előre meghatározott hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon működő, előre megállapított ügyelosztási rend szerint kijelölt bíróhoz való jogot biztosít mindenki számára.