Háború felé sodródik Vietnam és Kína

Fotó: AFP / VNExpress / AFP / VNExpress

-

Fekete füst száll a közép-vietnámi Ha Tinh város külső kerülete fölött. Az utcák most nyugodtak, sokkal nyugodtabbak, mint szoktak, a kereskedők jelentős részét adó kínaiak nem nyitották ki boltjaikat. Ugyanis nem érzik magukat biztonságban Vietnamban, tömegesen menekülnek az országból.


A kínaiak félelme annak szól, hogy tegnap feldühödött vietnami munkások 15 kínai tulajdonú gyárat gyújtottak fel, válaszul az országukat a dél-kínai tengeren ért sérelemre. (A gyárak között több nem kínai, hanem tajvani tulajdonú volt, pechjükre a feldühödött tömeg nem érzékelte a különbséget). A dolgozókból azt követően robbant ki a feszültség, hogy kínai hajók folyamatosan provokálták a vietnami flottát, egy tengeri olajfúró platformot vontattak a régóta vitatott hovatartozású területre. - -   A vietnami munkások dühe mára csak fokozódott: megtámadtak egy épülő kínai tulajdonú óriási acélkohót is, az összecsapások eldurvultak, 16 kínai és 5 vietnami munkás életét vesztette, 150-en pedig megsérültek – írja a Reuters. (Helyi források csak egy halottról és 147 sebesültről számolnak be). A kínaiak soha sem voltak különösebben népszerűek Vietnamban: a középkorban a nagy északi szomszéd olyan sokáig tartotta ugyanis megszállva az országot, hogy ahhoz képest a törökök magyarországi jelenléte csupán villámlátogatás volt. De a legújabb kori történelemben is gyakran keveredett a kínai imperialista törekvések útjába Vietnam. A több tízezer ember halálát követelő, egy szárazföldi határvita miatt kirobbant 1979-es háborút leszámítva, a konfliktusok – akárcsak most – a dél-kínai tenger feletti ellenőrzésről szóltak. A Parcel és Spratly-szigetekért folytatott összecsapások ‘75-ben és ‘88-ban is több halálos áldozatot követeltek, és eddig mindig a vietnamiak kerültek ki vesztesen a konfliktusból. - -   A tenger hovatartozása eddig nem sok mindenkit érdekelt, tekintve, hogy pár kopár korallszirten kívül semmi értékes nincs ott. Ám miután felmerült, hogy esetleg szénhidrogének találhatók a tenger alatt, rögtön mindenki azt kezdte bizonygatni, már az őskorban hozzá tartoztak a zátonynak is alig nevezhető képződmények. A szénhidrogének mellett a tenger alatti bányászat jövőjébe vetett hit és a világ legforgalmasabb tengerhajózási útvonala feletti ellenőrzés szintén felértékelte a területet. Az elmúlt évtizedben felhorgadt kínai nagyhatalmi ambíciók pedig a tenger felé tudnak a legkönnyebben levezetődni: ennek következménye a Japánnal szembeni konfliktus és a dél-kínai-tengeri mostani krízis is. A területet ráadásul nem csak Kína és Vietnam követeli magának, vagy olyan része a tengernek, amelyet egyszerre hét ország vall sajátjának: Brunei, Indonézia, Malajzia, Vietnam, Kína és a Fülöp-szigetek. dél-kínai-tenger_2 Egyelőre úgy tűnik, hogy a kínai expanziónak egyikük sem tud ellenállni. Hiába fordult a Fülöp-szigetek az ENSZ-hez agressziót kiáltva, még legfőbb szövetségese, az Egyesült Államok sem fog semmi olyat lépni, ami Kínát visszarettentené. Hiába gyújtanak fel a vietnami munkások pár kínai gyárat, Pekingben tudják, hogy majd megnyugszanak, vagy ha más nem, ropogós jüanokkal megnyugtatják őket. Ám a kérdést az dönti majd el végérvényesen, hogy Kína az egyetlen ország a környéken, amely olyan fejlettségi szinten tart, hogy ténylegesen is képes ellenőrizni a területet. Vietnam szerezhet ugyan pár kellemetlen percet neki, de valószínűbb, hogy Hanoiban is belátják, ebben az ügyben nem érdemes mindent kockára tenniük. Aki ennél is többet szeretne tudni, annak ajánljuk a New York Times látványos multimédiás cikkét.