Gyurcsány pártja beérte Bajnaiét

Fotó: Europress/Getty Images/Chris Jackson / Europress/Getty Images/Chris Jackson

-

Beérte a DK az Együtt-PM-et, valamivel aktívabbak lettek a baloldali szavazók, és ha kis mértékben is, de ugyancsak emelkedett a Fidesz népszerűsége. Ez derül ki az Ipsos legfrisebb közvélemény-kutatásából, ami a hónap első felében, tehát még a baloldali közös lista bejelentése előtt készült.


Az Ipsos január 6. és 13. között, vagyis a baloldali pártok közös indulásának keddi bejelentése előtt, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásának eredményei szerint a Fideszt jelenleg a választásra jogosultak 28 százaléka támogatja, az MSZP-t 16. A Jobbiknak kevéssel csökkent a tábora, a közvélemény-kutató 6 százalékra mérte a párt támogatottságát. A DK híveinek támogatottsága 2-ről 3 százalékra emelkedett, és így utolérte az Együtt-PM-et, amelyet ugyancsak 3 százalék támogat. Az LMP változatlanul 2 százalékos. A biztos szavazók körében a Fidesz 48 százalékon áll (decemberben 47 százalékon álltak), az MSZP 27, a Jobbik 11 százalékos – egy százalékot rontva. Az Együtt-PM ugyanilyen arányban vesztett szavazót, a DK-hoz hasonlóan a bejutási küszöböt jelentő 5 százalékon áll. Gyurcsány pártja egy hónap alatt két százalékot erősödött. Az LMP a küszöb alatt áll, 3 százalékkal. Közel a választás, de még mindig jelentős azok aránya, akik hezitálnak a részvételt illetően – olvasható az Ipsos összegzésében. A biztos szavazók aránya 42 százalék, de 25 százaléknyian csak valószínűsítik részvételüket. A pártoktól elzárkózók aránya 43-ról 41 százalékra csökkent.



Az ellenzék esélye: aktivizálni, aktivizálni, aktivizálni

A felmérés szerint az MSZP, az Együtt-PM és a DK közös platformját jelenti a jelenlegi magyarországi viszonyokkal való elégedetlenség (95-98 százalék szerint rossz felé mennek a dolgok Magyarországon) és a kormány leváltásának 98-100 százalékban jelentkező igénye. Érdekes ugyanakkor az a prognózis, amely azt valószínűsíti, hogy a három párt közös listája összeadja a mostani szavazatokat, vagy legalábbis kevesen morzsolódnak le. Az összes kérdezett körében ez 22 százalékot jelenthet, a biztos pártválasztók között 37 százalékot. (A baloldali összefogás e héten történt bejelentése óta még nem látott napvilágot erre reflektáló közvélemény-kutatás.) Az ellenzék felzárkózásának lehetőségét a kormányváltás híveinek aktivizálása teremtheti meg – állapította meg az Ipsos. Közülük azokra kell kisebb figyelmet fordítaniuk, akiknek van pártjuk, hiszen 60 százalékuk biztosan, további 23 százalékuk valószínűleg elmegy szavazni. Sokkal nagyobb kihívást jelentenek azok, akiknél a kormányváltó szándék nem társul valamely párt iránti elkötelezettséggel. Kik alkotják ezt a csoportot? Rendkívül passzív választókról van szó, alig négytizedük (félmillió választópolgár) mutat valamilyen, inkább mérsékelt részvételi hajlandóságot. A népesség 15 százalékát alkotják ki, tehát nagyjából 1,2 millióan vannak. A hatalomváltást óhajtó, pártot nem támogatók hatvan százaléka (700 ezer ember) viszont jelenleg úgy gondolja, hogy nem megy el szavazni. Az ő aktivizálásuk komoly kihívás a baloldali pártok számára. Ha ennek a csoportnak lenne kedvelt ellenzéki pártja, nagy eséllyel elmennének voksolni, hiszen kormányváltást akarnak. Az ellenzék efféle tartaléka minden rétegben csaknem azonos arányú, de az idősek és a diplomások körében valamivel az átlag feletti mértékben van jelen. Háromnegyedük baloldalra sorolja magát, így az MSZP-Együtt-PM-DK számára bővítési lehetőség. Egynegyedük jobboldali, ami az Ipsos szerint leginkább a Jobbik táborát erősítheti.

Kedvelik egymást...

Baloldali politikusok megítélése a baloldali pártválasztók körében MSZP-szavazók
  • Mesterházy Attila: 71 százalék
  • Bajnai Gordon: 58
  • Gyurcsány Ferenc: 58
DK-szavazók
  • Mesterházy Attila: 63
  • Bajnai Gordon: 54
Együtt-PM-szavazók
  • Bajnai Gordon: 57
  • Mesterházy Attila: 51
  • Gyurcsány Ferenc: 43