Gyorsan lezavarnák az oroszok a Krím bekebelezését

-

Azonnal reagálna az orosz vezetés a tegnapi krími referendum eredményére, szerintük az egyértelműen bizonyítja a helyi lakosság elszakadási szándékait. A krími parlament eközben hivatalosan is elfogadta az eredményt és az oroszokra vár.


Moszkvában a lehető legrövidebb időn belül meghozzák azokat a döntéseket, amelyek lehetővé teszik a Krím félsziget Oroszországi Föderációhoz történő csatlakozását – közölte Szergej Nyeverov. Az állami duma (az orosz parlament alsóháza) alelnöke szerint a vasárnap tartott krími népszavazás „eredményei világosan megmutatták, hogy a Krím lakosai kizárólag Oroszországon belül látják a jövőjüket, az emberek a nép újraegyesítésére szavaztak, amely mindig is együtt élt”. Nyeverov szerint az a tény, hogy ennyi ember vett részt és szavazott a Krím Oroszországhoz történő csatlakozására, önmagáért beszél. Az orosz politkus szerint ez válasz mindazoknak, akik ezekben a napokban megpróbálták megakadályozni, hogy a félsziget lakói maguk döntsenek a sorsukról, a saját és a gyermekeik jövőjéről. „Ez a jövő pedig közös, egy olyan országban, ahol betartják a törvényeket, ahol erős vezető van, amelynek elvi álláspontja lehetővé tette a történelmi igazságosság helyreállítását” - tette hozzá Nyeverov. A leadott szavazatok 75 százalékának összeszámlálása után, kora hajnalban közölt eredmények alapján a krími választók 95,7 százaléka szavazott az Ukrajnához tartozó fekete-tengeri félsziget Oroszországhoz való csatlakozására. A részvételi arány 82 százalékos volt. A referendum eredményét G7-csoporthoz tartozó, legfejlettebb országok - köztük az USA - nem ismerik el.


A Krím-válság főbb eseményei az elmúlt 12 órában: Koszovó függetlenségének a Nyugat általi elismerésével példálózott Vlagyimir Putyin orosz elnök a Barack Obama amerikai elnökkel folytatott telefonbeszélgetésében, miután kiderült: a vasárnapi krími népszavazáson résztvevők 96,77 százaléka támogatta azt - 83,1 százalékos részvételi arány mellett, még a szevasztopoli adatok hiányoznak -, hogy a „nemhivatalos” orosz katonák által megszállt, autonóm terület csatlakozzon Oroszországhoz. Putyin álláspontja szerint a krími lakosságnak is lehetővé kellett tenni, hogy szabadon kinyilváníthassa akaratát. Az orosz elnök egyúttal aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy szerinte az ukrán hatóságok nem tudnak gátat szabni az orosz ajkúak elleni erőszaknak. Válaszul Barack Obama ismét szankciókkal fenyegette meg Oroszországot. Az USA mellett eddig Ausztrália, Japán és Grúzia jelentette be hivatalosan, hogy törvénytelennek tekintik a krími népszavazás végeredményét. A referendumon két kérdést tettek fel: az egyik, hogy támogatják-e a Krím csatlakozását Oroszországhoz a föderáció alanyaként. A második pedig, hogy támogatják-e a Krím 1992-ben elfogadott alkotmányának visszaállítását, vagyis maradjon-e az autonóm terület továbbra is Ukrajna része, de a jelenlegihez képest megnövelt önrendelkezési jogokkal. Eközben speciális, csak a félszigeten alkalmazott ideiglenes adószabályokat vezetne be Moszkva, ha a terület csatlakozik Oroszországhoz. Szergej Satalov orosz pénzügyminiszter-helyettes szerint a Krím „nagy valószínűséggel Oroszországhoz történő csatlakozása az adószabályok jelentős változtatását igényli”. Az ITAR-TASZSZ hírügynökség ennek kapcsán idézte Alekszej Uljukajev orosz gazdaságfejlesztési miniszter kijelentését, miszerint Moszkva évi 1 milliárd dollár értékű támogatást nyújtana a krími költségvetés hiányának fedezésére, miközben az orosz cégek már most 5 milliárd dollár értékű befektetésre készek.