Gyorsabban lehet netezni a Holdon, mint a Földön bárhol

Fotó: AFP / Nasa / AFP / Nasa

-

78 megabájttal lehet letölteni a Holdon másodpercenként, hála a NASA és az MIT új fejlesztésének. Lézernyalábbal lövik fel a macskás videókat.


Míg a Földön már akkor leszakadunk a mobilhálózatról és a wifiről, ha egy liftbe beszállunk, addig a NASA minden elérhető szolgáltatásnál gyorsabban képes adatokat küldeni a Holdra. Égi kísérőnk hiába van nagyjából 400 000 kilométerre tőlünk, a Massachusettsi Műszaki Egyetemmel (MIT) közösen olyan technológiát fejlesztett ki az amerikai űrkutatási hivatal, amely 622 megabites adatkapcsolatot képes fenntartani mindösszesen egy másodperces késéssel. A lézernyalábbal biztosított sávszélesség hússzor gyorsabb az átlagos otthoni internetnél. Míg nekünk nagyjából 3 óra volna letölteni az összes eddigi Star Wars-filmet DVD-minőségben az internetről, addig a Holdon mindez körülbelül két perc volna. A 622 megabites adatkapcsolattal nagyjából 78 megabájt érkezik meg a gépünkre másodpercenként. A Föld szatellitégitestjével kifejezetten szerencséjük van az űrkutatóknak, mert mindig ugyanaz a fele van a bolygónk felé, vagyis folyamatos kommunikáció tartható fent.


A Hold maga a rejtély

Előre figyelmeztetjük, hogy ha az elmúlt közel harminc évben nem vette a fáradságot, hogy elolvassa Isaac Asimov Alapítvány-pentalógiáját, akkor most meg tudhatja az egész történet végét. Asimov volt az a zseniális science fiction író, aki egyetlen hibát követett el életében: ötvözte a két legsikeresebb univerzumot, amelyet megálmodott. Az első a robotok, a második pedig az Alapítvány világa. Ez utóbbi záródarabjában nem kisebb dolog derül ki a Holdról, mint az, hogy ő maga egy marha nagy, üreges robot, amely, hogy a memóriáját kiterjessze, beköltözik az emberek tudatába, hogy egyetlen óriási számítógéppé változtassa a világot. De égi kísérőnk nemcsak a XX. századi sci-fi irodalomban mozgatta meg az emberek fantáziáját. 1902-ben készült el Georges Méliès Utazás a Holdba című filmje, amely egyszerre dolgozta fel H. G. Wells Emberek a Holdban és Jules Verne Utazás a Holdba című regényét. A filmesek amúgy is imádják a körülöttünk keringő égitestet. David Bowie fia, Duncan Jones például 2009-ben rendezte meg az azóta kultfilmnek kikiáltott Moon című moziját, amely a bolygó bányászatáról szól.