Gyilkossággal vádolják a kazah elnök vejét

Fotó: AFP / JOHN MACDOUGALL

Két bankár meghalt, szóba került államcsíny is. A vő szerint politikai hajsza folyik ellene.


Őrizetbe vette az osztrák rendőrség Nurszultan Nazarbajev államfő volt vejét, Rahat Alijevet, aki ellen egyebek között gyilkosság gyanúja miatt folyik vizsgálat. A hírt Alijev ügyvédje közölte, aki azt is elmondta, hogy ügyfele önként jelentkezett, mert együtt kíván működni a hatóságokkal. Az ügyészség és a belügyminisztérium egyelőre nem erősítette meg Alijev elfogását. Állítólag szökés veszélyére hivatkozva adtak ki elfogatóparancsot ellene. Az Alijev-ügy fejezetei évek óta foglalkoztatják az osztrák sajtót és hatóságokat. Az egykoron a kazah államfő szűkebb környezetéhez tartozó, a családjába is benősült férfi 2002-ben lett nagykövet Bécsben, de néhány évvel később kegyvesztett lett apósánál, és leváltották. Kazahsztánban 2008-ban - távollétében - 20 év börtönre ítélték a Nurbank pénzintézet két - később holtan megtalált - vezetőjének elrablásáért, sőt államcsínykísérlettel is megvádolták, ezért Ausztriában maradt, majd Máltára költözött. Ő maga tagadta a vádakat, és azt állította, hogy politikai hajsza indult ellene, mert nem titkolta politikai ambícióit. Ausztria elutasította kiadatását, de hatóságai eközben maguk is vizsgálatot folytattak a volt nagykövet ellen. Magyarország épp a héten kötött stratégiai partnerségi megállapodást Kazahsztánnal.    


Kazahsztán – ahol az emberiség fejlődése új szakaszba lépett

A diktatórikus államberendezkedés egészséges piaci szemlélettel ötvöződik Kazahsztánban, és ezt már jó néhány évvel ezelőtt a fejünkre olvasták. A kazah energiaügyi miniszter 2007-ben világosan értésére adta az alternatív energiaforrások után puhatolózó magyar küldöttségnek, hogy „ha majd növelik a kitermelést, a gázt arra szállítják, amerre a leggazdaságosabb”. Ez pedig nem az azóta becsődölt európai kezdeményezés, a Nabucco nevű vezeték, hanem éppen a kikerülni szánt orosz infrastruktúra. Beletelt néhány év, amíg ezt az egyszerű tételt Európa és Magyarország is belátta. A világ 11. legnagyobb olajkészletével rendelkező kazah gazdaság ezer szállal kötődik az oroszhoz, amely egy ma még vámuniónak nevezett, de a későbbiekben akár ennél is szorosabb szövetségen keresztül a jövőben is magához igyekszik kötni az érdekszférájába tartozó államokat, köztük Kazahsztánt. Ukrajna példáján látható, mi történik, ha valaki nem vállalja ezt a keleti orientációt, és a kazahok nem is hadakoznak ez ellen. Az ENSZ közgyűlésében tartózkodtak, amikor a Nyugat – és így Magyarország is – elítélte a Krím orosz bekebelezését. Nurszultan Nazarbajev szobra a Kazahsztán első elnöke nevű parkban, Almatiban Nurszultan Nazarbajev szobra a Kazahsztán első elnöke nevű parkban, Almatiban

Megértő társakra leltünk

Politikai orientáció ide vagy oda, a keleti nyitás jegyében Kazahsztán is az egyik célpontja a magyar diplomáciának. Orbán Viktor két évvel ezelőtt személyesen fejtegette a kazah elnöknek, hogy a válságba süllyedt Európával szemben milyen megértésre lelt kormánya a keleti országokban. Mint mondta: „értik, hogy mi illúziók, dogmák és ideológiák helyett a gazdaságunkat valóságos alapokra, valóságos, mondhatni kézzel fogható értékekre akarjuk építeni”. És valóban: a nyersanyagban dúskáló, feltörekvő kazah gazdaság az elmúlt években 5-10 százalékos növekedést produkált, még az egy főre jutó GDP is sokszorozódott, nemhogy az elit életszínvonala. Nem véletlenül hívja fel a magyar Külgazdasági Hivatal a befektetők figyelmét a luxuscikkek iránti igényre. Elég csak megcsodálni a főváros, Asztana futurisztikus építményeit. Az elnöki palotából olyan kilátás nyílik a városra, mintha egy selyemfestményt néznénk Az elnöki palotából olyan kilátás nyílik a városra, mintha egy selyemfestményt néznénk A legnagyobb magyar vállalatok igyekeznek is kiaknázni a lehetőségeket. A Mol 250 millió dolláros befektetéssel várhatóan jövőre kezdi meg a kazah olaj kitermelését, és a magyarországi gyógyszergyárak, a Richter és az Egis is fontos piacának tekinti a 17 milliós Kazahsztánt.

Van még perspektíva

A nyomulás eredménye: az árukivitelünkben nagyjából ott tartunk, mint a válság előtt. Igaz, a kazah áruk sem árasztottak el minket (a gabonájuk például komoly versenytársa a magyar agrártermelőkéének). Az összességében évi 46 milliárd forintnyi export azonban még mindig csepp a tengerben. Ennyi árut a letteknek, a litvánoknak vagy a norvégoknak is szállítunk évente, miközben Németországba ennek majdnem 150-szerese a magyar kivitel. kazah_áruk Úgy látszik, Nurszultán Nazarbajevnek még annál is szebbeket kellene mondani, mint amit Orbán Viktor kormányfő két éve megtett: „Lenyűgöz Kazahsztán fővárosa. Ez a város azt szimbolizálja, hogy az emberiség fejlődésének új szakaszába lépett.” Bár kétségtelenül látványos épületeket húztak fel az elmúlt években a kazah fővárosban, mindez azonban elsősorban a vezető dicséretét szolgálja. A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy ebben a városban méretes domborműve van Nazarbajev elnöknek, míg a szovjet idők fővárosában, Almatiban a róla elnevezett parkban, egy Kazahsztán nevű, bronzból, gránitból és márványból készült kompozíció közepén áll  a 2010-ben a parlamenttől a nemzet vezetője címet is megkapó Nazarbajev négyméteres szobra.