Gyengébbek a diákjaink a nemzetközi átlagnál

A legújabb, 2012-es PISA-felmérés mostanra összegzett eredményei alapján Magyarország 15 éves diákjai jelentősen rosszabbul teljesítettek tavaly, mint 2009-ben, amikor épp javulóban voltak 2006-hoz képest. Most bár több pontszámuk van, mint román vagy szerb társaiknak, ezek a szomszéd országok viszont javítottak saját, előző átlagukhoz képest.


Mind a természettudományok, mind a matematika, mind a szövegértés területén romlott a magyar diákok teljesítménye az előző PISA-felmérés óta. A 2012-ben a 15 évesek körében végzett kutatás eredményei alapján a fejlett országokat tömörítő OECD tagállamai három csoportba sorolhatók. Az elsőbe azok az országok tartoznak, amelyeknek eredményei az előző, 2009-es adatfelvételhez képest szignifikánsan javultak, a második csoport tagjai a három évvel ezelőtti teljesítmény szintjén maradtak, és a harmadik csoport országaiban az eredmények jelentősen romlottak. Míg 2009-ben Magyarország a kompetenciafelmérés mindhárom említett területén javulást mutatott 2006-hoz képest, addig tavaly mindegyik esetében rontott, és ezzel a harmadik csoportba, a ranglista 39. helyére került. 2009-ben a matematika területén 490 pontot értek el a magyar középiskolások,tavaly pedig 477-et. Szövegértésből a korábbi 494 ponthoz képest 6-ot rontottak, a természettudományok területén pedig 9 ponttal lettek gyengébbek. A 2000-ben, az OECD-tagállamok kezdeményezésére elindított PISA-felmérés (Programme for International Student Assesment) háromévente, a különböző területek közötti súlypontáthelyezéssel végzi el az adatfelvételt. 2012-ben a matematikán volt a hangsúly. A magyar 15 éveseknél most jobbak lettek a szlovének, a szlovákok, az osztrákok és az oroszok, de rosszabbak a horvátok, a szerbek és a románok. Míg azonban a magyarok eredményei kedvezőtlenül alakultak, Romániáé és Szerbiáé jelentősen javultak. Javult továbbá Brazília, Mexikó, Chile, Lengyelország, Németország és Görögország összesített eredménye is, Franciaország, Dánia vagy Izland azonban - Magyarországhoz hasonlóan - jelentősen kevesebb pontot szerzett 2009-hez képest. A rangsor élvonalában nagyobb változás nem történt, továbbra is távol-keleti országok, illetve kínai metropoliszok (Kína nem országként szerepel a felmérésben) diákjai teljesítettek a legjobban. Az első helyen Sanghaj áll (matematikából 613 pontja van), utána következik Szingapúr és Hongkong. Az európai államok közül Lichtensteinnek a legjobbak az összesített eredményei (a rangsor 8. helyét foglalja el), nyomában Svájc, Hollandia, Észtország és Finnország jön. A volt szocialista államok közül Lengyelország vezet. Összesítve az EU valamivel jobb helyezést ért el, mint az Egyesült Államok, Japán azonban mindkettőt megelőzi.



Mivel a három terület közül a matematika eredményei a legrosszabbak, Csapó Benő, a PISA Igazgató Tanácsának magyar tagja és alelnöke szerint ha ez továbbra is így lesz, akkor a jövőben a természettudományos eredmények jelentős rosszabbodására is számítani kell. Az olvasás-szövegértés területén nem állunk olyan gyengén: a középmezőnybe tartozunk. Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár szerint a jelentős romlás a korábbi oktatáspolitikának köszönhető. Szerinte a 2003-ban módosult nemzeti alaptanterv, melyből kikerültek a kötelezően megtanítandó tartalmak, valamint az iskolák külső, szakmai ellenőrzésének hiánya, és az évismétlés eltörlése mind közrejátszhattak a mostani eredmények megszületésében. Ezzel szemben az államtitkár saját oktatáspolitikájától, a külső, szakmai ellenőrzés rendszerétől, a  béremelésektől és a szaktanácsadói rendszer felújításának tervétől azt várja, hogy javít a helyzeten. Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának docense, Nahalka István a VS.hu-nak azt nyilatkozta, hogy a romló matematikai teljesítmény mögött a pedagógusok hiányos utánpótlása állhat. Szerinte míg a pedagógusképzésben a humán tárgyak esetében túljelentkezés van, addig kevesebben, és akkor is inkább a gyengébb képességűek akarnak matematikát és mondjuk fizikát vagy kémiát oktatni. Nahalka szerint közrejátszhat még, hogy 2010-ben több oktatási programcsomag megszűnt az említett területeken, illetve átlagosan romlott az iskolákban a közhangulat. Az egyetemi oktató szerint már 2009-ben is romlott az OECD- és az EU-átlag, viszont 2012-ben a magyarországi átlag sokkal gyorsabban romlott az OECD-országok átlagos visszaeséséhez képest, ezért kerültünk bele a harmadik csoportba. A távol-keleti országok kiemelkedő eredményeinek is több oka lehet, Nahalka az egyik legfontosabb tényezőnek azonban azt tartja, hogy az utóbbi években ezek az országok sokat fektettek az esélyegyenlőtlenség csökkentésébe, így valószínűleg mára több diák részesülhetett minőségi képzésben.