Genderideológia: beszélgetés a melegekről és a „halál kultúrájáról”

Fotó: Europress/AFP/Mladen Antonov / Europress/AFP/Mladen Antonov

-

HÁTTÉR

A gender nem egyenlő a pedofíliával és a szex uralmával – bizonygatták a konferencia résztvevői. A gendertudatos teológus úgy véli, Ferenc pápa tisztában van vele, mit akarnak a nők.


2013-ban a gender lett az év szava Lengyelországban. Hogy miért, azt nem pontosan tudni, hiszen katolikus körökben a társadalmi nemek elméletét meglehetős ellenszenvvel nézik arrafelé, legalábbis olyankor, amikor azt pedzegetik, hogy a nőknek és az átlagostól eltérő szexuális beállítottságú embereknek is ugyanazok a jogok járnak, mint mindenki másnak. Tadeusz Pieronek püspök, aki elvileg a lengyel katolikus egyház liberálisabb képvielői közé tartozik, tavaly nyáron ki is fakadt, hogy „a genderideológia olyan veszélyt jelent, ami rosszabb, mint a nácizmus és a kommunizmus együttvéve.”

A német szociáldemokrata párt alapítványa, a Friedrich Ebert Alapítvány (FES) keddi konferenciáján a szlovák és lengyel példákon át ismerkedhettünk meg azzal, hogy Közép-Európában a vallási fundamentalisták hogyan démonizálják a genderkutatókat.

Magyarországról csak érintőlegesen beszéltek a résztvevők, így például megtudtuk Pető Andrea genderkutatótól, hogy furcsa módon már a baloldali és liberális kormányok idején elkezdtek gyengülni a reproduktív jogokért és az „intim állampolgárságért” fellépő csoportok, és helyüket fokozatosan a család fontosságát hangsúlyozó szervezetek vették át. Háttérbe szorulásukban közrejátszott a szélsőjobboldali ideológiák megerősödése is.


2012 március 11-én közel háromezer nő vonult fel Varsó utcán. Azt követelték, hogy vágják el az állam és az egyház közötti köteléket.


Mindenről a melegek tehetnek?

A lengyel társadalom az egyik legvallásosabb Európában. Bár a lengyel pápa, II. János Pál halála óta a lengyel katolikusok ma már nem járnak annyira szívesen templomba, és a melegek irányába is valamelyest elfogadóbbá váltak, az abortuszt valamiért manapság sokkal inkább elítélik, mint régen, a kőkonzervatív vallási vezetők pedig nagyon erősen hallatják a hangjukat – tudtuk meg Barbara Szelewa, a FES varsói munkatársa előadásából.

December végén több lengyel templomban is felolvastak egy úgynevezett pásztorlevelet, amely a „genderideológia” ellen uszította a misén ülő népeket. A főpapi üzenet szerint a neomarxista gyökerű feministák kicsi – de annál hangosabb és pénzesebb – csoportja a gyermekek és fiatalok lelkén kísérletezi ki, mennyire képes működni „ideológiája”, amely leginkább az önkielégítés, a szex és a pedofília körül forog.

A levél a konferencia résztvevői szerint tökéletesen leképezi azt, ahogyan a lengyel katolikusok konzervatívabb ága értelmezi a világot. Erre példa, hogy amikor kirobban a botrány azért, mert egyes lengyel papok gyerekeket rontottak meg, Jozef Michalok érsek a következőképpen próbálta megfejteni a papi pedofília társadalmi okait: ha a családok nem hullanának szét, és így a gyerekek gyakrabban látnának rendes heteroszexuális családmodelleket, akkor őket sem érdekelné annyira, hogy mi lapul a miseruha alatt. „A gyermek keres valakit, akibe belekapaszkodhat. És azután letéved a helyes útról, azzal a bizonyos másik emberrel együtt” – mondta az érsek.

A szlovákokról pedig azt tudtuk meg Jana Kutulová genderszakértőtől, hogy azt hiszik, a gyermekvédelmi szolgálatoknak az a feladatuk, hogy elvegyék a heteroszexuális szülők gyerekeit, és odaadják azokat a melegeknek. Érdekes módon az ő püspökeik is írtak egy körlevelet decemberben (amelyet a résztvevők szerint pár magyar templomban is felolvastak). Ebben az állt, hogy a társadalmi nemek elmélete megágyaz a „halál kultúrájának”, amely elvárná, hogy a házasság többé ne lehessen „férfinak és nőnek Isten által megáldott közössége.” A nemek összemosását követelő „szodómai ideológiát” pedig bevezetnék már az iskolai és óvodai oktatásban is.

Lengyel hívők imádkoznak II. János Pál pápáért a halála után.


Ferenc pápa tudja

Perintfalvi Rita, a Magyarországi Teológusnők Ökumenikus Egyesületének elnöke megpróbálta megfejteni, mi állhat ezeknek a genderellenes indulatoknak a hátterében.

Szerinte az, amit manapság a keresztény fundamentalista körök a halál kultúrájának neveznek, három jelenségre utal: ezek a csoportok direkt módon az eutanáziát és az abortuszt, indirekt módon pedig a homoszexualitást tekintik életellenesnek. Ennek hátterében szerinte a német Gabriele Kuby keresztény fundamentalista írónő munkássága áll. Könyve a KDNP honlapjáról is ingyenesen letölthető, ami Perintfalvi szerint azt jelzi, hogy gondolkodásmódja Magyarországon is összhangban áll a hivatalos ideológiával. A könyv szerint a genderaktivisták célja a nemek egyértelműségének felszámolása, és helyette egy képlékeny identitás kialakítása.

Perintfalvi úgy vélte, ezek a nézetek azért terjedhetnek, mert a katolikus egyház még mindig túlságosan elfeledkezik a nőkről, a keresztény erkölcs pedig túlságosan szexuális irányultságú, és nincs (vagy legalábbis Ferenc pápáig nem nagyon volt) szociális vetülete. Szerinte a jövőben nagyobb szükség lesz a női teológusok munkásságára és a feminista exegézisre (szentírás-magyarázatra), hiszen „az istennek is két arca van, egy női és egy férfi.” Úgy véli, Ferenc pápa ideje alatt a Katolikus Egyház el is indult ebbe a progresszívebb irányba, amely már a nőknek is több beleszólást enged az egyház ügyeibe, és nem ítélkezik a melegek felett. A pápa Evangelii Gaudium kezdetű apostoli buzdításában például az áll:

„Mégis ki kell szélesíteni azokat a tereket az egyházban, ahol a női jelenlét hatékonyabban megjelenhet. Mert a női talentum nélkülözhetetlen a társadalmi élet minden megnyilvánulási területén. Ebből az okból kifolyólag garantálni kell a nők jelenlétét a munka világában és a legkülönfélébb helyeken, ahol az egyház és a társadalmi élet fontos döntései születnek.”