G7: az ukránok miatt nem lehetnek ott az oroszok

Fotó: AFP / SAUL LOEB / AFP / SAUL LOEB

-

Munkavacsorával kezdődött szerda este a világ hét legfejlettebb ipari országát tömörítő csoport, a G7 állam- vagy kormányfőinek találkozója. Általában Oroszország is ott van az egyeztetéseken, de a kelet-ukrajnai helyzet miatt most kitiltották Vlagyimir Putyint.


A vacsora témája mindenekelőtt az ukrán válság és Oroszország intézkedései voltak. Hiszen ez az oka annak, hogy több mint 15 éve nem volt példa arra, hogy a legfejletteb 7 ország, az Egyesült Államok, Kanada, az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Olaszország és Japán találkozójára ne hívják meg nyolcadikként Oroszországot. A hét ország egyhangúlag döntött úgy, hogy felfüggesztik az együttműködést Moszkvával, demonstrálandó, hogy az orosz lépések nem maradnak politikai következmények nélkül. Az eredeti csúcs sem Brüsszelben lett volna, hanem Szocsiban.  José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és a találkozó házigazdája pedig arról beszélt, hogy fenn kell tartani az Oroszországra nehezedő nyomást. Mielőtt elindult volna Brüsszelbe, Angela Merkel német kancellár azt mondta, Vlagyimir Putyin orosz elnöknek be kell vetnie befolyását annak érdekében, hogy a kelet-ukrajnai orosz-barát szakadárok letegyék a fegyvert, és véget érjen az erőszak. Azt is elmondta, ha az orosz elnök nem működik együtt, további büntetőintézkedésekre számíthat. A csúcstalálkozóra érkezve a német kancellár közölte, elsősorban arról lesz szó, hogyan tudná a G7 az elnökválasztást követően támogatni Ukrajnát, illetve hogyan tárgyaljanak Oroszországgal annak érdekében, hogy Moszkva meghozza a szükséges intézkedéseket. „Harmadikként pedig ismét világossá kell tenni, hogy ha mindez nem segít, akkor további szankciók bevezetésére is van lehetőség” - fogalmazott Angela Merkel. A csúcs előkészítését ismerő diplomaták korábban úgy nyilatkoztak, hogy a külpolitikai kérdések között szó lehet a többi között a közel-keleti helyzetről, Líbiáról, Szíriáról és Észak-Koreáról is. Csütörtökön gazdasági és kereskedelmi kérdések kerülnek majd napirendre, illetve az energiaellátás biztonsága, a klímaváltozás elleni fellépés és a nemzetközi fejlesztéspolitika, a segélyezés is téma lesz.


A Nyugat vs. Oroszország

Március 20-án az Egyesült Államok 19 orosz tisztviselőt, üzletembert és politikust sújtott beutazási és vagyonzárolási szankciókkal, köztük Szergej Ivanovot, az államfői hivatal befolyásos vezetőjét. Másnap az EU is 12 fővel bővítette hasonló büntetőlistáját, amelyet a kelet-ukrajnai válság miatt róttak Oroszországra. Április 11-én Washington krími cégek és tisztviselők ellen hozott rendelkezéseket, majd még ugyanabban a hónapban tizenhét vállalatra és hét, Putyin orosz elnök közvetlen környezetébe tartozó kormányzati tisztségviselőre vetett ki szankciókat. Az Európai Unió tíz orosz állampolgárral és öt ukrajnai szeparatista vezetővel járt el hasonlóképp. Május 12-én az Európai Unió külügyminiszteri tanácsa újabb tizenhárom orosz fontos tisztviselőre terjesztette ki a büntetőintézkedéseket. Az Egyesült Államok és az EU mellé Kanada is csatlakozott Oroszországot sújtó szankcióival.