„Főpolgármester-jelöltségem nem személyes kérdés” - interjú Horváth Csabával

Fotó: Vs.hu/Kozma Zsuzsi / Vs.hu/Kozma Zsuzsi

-

Az MSZP alelnöke szerint Budapest elzavarja az Orbán-rezsimet, mert akkor tud fejlődni a város. Jelenleg alkalmatlan ember vezeti Budapestet, aki megszegte esküjét és nem harcol meg a város érdekeiért - jelentette ki Horváth Csaba, aki egyetért a rezsicsökkentéssel, de csak akkor, ha az nem a szolgáltatások minőségének rovására történik. A fővárosban 15-20 évre tervez, de nincsenek országos politikai ambíciói.


Ön az MSZP főpolgármester-jelöltje; nem lesz összefogás Budapesten?

Az MSZP főpolgármester-jelöltje vagyok, ez az, ami már biztos. Ez egy lezárt folyamat, ám arra is felhatalmazást kaptam, hogy a program alapján készítsük elő azt az együttműködést, amelynek segítségével mindazon demokratikus erők együttműködő partnerekké válnak, akikkel Budapest demokratikusabb és hatékonyabb, az itt élők érdekében jobb életet és közéletet biztosító várossá válhat. Akik erre szövetkeznek, azokkal kössünk politikai szövetséget is.

A nagy összefogásban az országgyűlési választásokkal összefüggésben hat szervezet írt alá együttműködést. Itt azonban nem csak politikai pártok, hanem társadalmi és civil szervezetek is partnerek. Arra kaptam felhatalmazást, hogy ezt a szövetséget építsem és hozzam létre.

Ez most hol tart?

Mondjuk úgy, hogy vannak beszélgetések a jelenlegi politikai szövetségeseinkkel és partnereinkkel is, nyilván most nem kell kapkodni, mert elsősorban az országgyűlési választásokat kell megnyerni. Érdemi politikai tárgyalásokat az együttműködés konkrét szerkezetéről nem folytattunk és április 6-ig nem is tervezünk folytatni. Ez az eredeti szándék.

Voltak olyan pletykák, hogy Bajnai Gordon visszalépéséért felajánlották a főpolgármester-jelöltséget.

Ez csak pletyka, igazságtartalma nem volt, és nem véletlen, hogy Gordon maga cáfolta rendkívül határozottan ezt a kacsát. Az összefogás pártjaiban még nincs álláspont a főpolgármester-jelölésről.

Ha a politikai szelek úgy változnak, hogy hátrébb kell lépnie az összefogás érdekében, akkor ebben számíthatnak önre a partnerek?

Először az együttműködés tartalmával, a budapestieknek nyújtott jövőképpel, konkrét cselekvési programmal kell egyetérteni. Annak a személynek kell vezetni ezt az összefogást, aki ezt meg is tudja valósítani, aki ismeri mélységében az önkormányzati rendszert, a város működését, buktatóit, és mindezt képes hitelesen képviselni a város előtt. Ezt a kritériumot kell teljesíteni és ez nem személyes kérdés.

Horváth Csaba „Jelöltségem nem személyes kérdés”

Demszky Gábor főpolgármesterségének utolsó időszakát súlyos problémák terhelték, melyek egy részében büntetőeljárás folyik. Akkor Hagyó Miklós mellett ön is főpolgármester-helyettes volt.

Büszkén vállalom azt a két és fél évet, amíg főpolgármester-helyettes voltam. Javult az oktatás színvonala, a szakképzésbe komoly európai uniós forrásokat fektettünk be, tucatnyi iskolát újítottunk fel, kórházakat építettünk újjá, ifjúsági- és gyermekjóléti intézményeket hoztunk létre. Nem mellesleg a kultúrában nem volt tapasztalható az a kultúrkampf, amelyben egy kulturális szakember úgy érezhetné, hogy üldözik. Egy lüktető és szabad kultúrájú Budapest volt.

Abban a 70 napban, amíg a közlekedést felügyeltem, sikerült tető alá hozni egy szerződést a kormánnyal, amely rövid, közép és hosszútávon garantálta a budapesti közösségi közlekedés működését és megújítását. Ha Tarlós István és a második Orbán-kormány nem rúgja fel ezt a megállapodást, akkor a mai napig nem hiányozna 40 milliárd forint a közlekedésből és nem robbannának le a BKV járművei minden sarkon.

Ez mitől eredményezett volna fenntartható finanszírozást?

Pontosan kiszámoltuk, hogy melyik félnek mennyit kell betennie a saját teherviselő képességének megfelelően. Ezt az is bizonyítja, hogy 2010 decemberében közel 1 milliárd forint többlettel zárt a BKV - ismereteim szerint történetében először és utoljára.

Csak a budapestiek naponta 18 milliárd forint adót fizetnek be, ám ennek csak kevesebb, mint az 5 százalékát kapjuk vissza szolgáltatásként. Ebből kell ezt a várost működtetni. Mennyire okos az az országvezető, aki a GDP 40 százalékát termelő motort azzal bünteti, hogy kiveszi belőle az olajat és még üzemanyagot se tölt bele? Ezért fontos a kormányváltás a főváros szempontjából is, mert ez kell ahhoz, hogy Budapest új fejlődési dinamikát kapjon.

- „Fontos a kormányváltás Budapestnek”

Jelenleg nincs nagy kormányváltó hangulat…

Emlékszem 2002-re, amikor este 7 órakor bejelentették a híradóban, hogy az exit poll eredmények  alapján a Fidesz nyert 6 százalékkal. Aztán este 9-kor a trend megfordult: kiürült a Fidesz székház és megtelt a Köztársaság tér. Nem véletlenül retteg a Fidesz attól, hogy az ellenzék, az összefogás legyőzi őket. Ha a választók elmennek véleményt nyilvánítani április 6-án, akkor elzavarják a kormányt.

Játsszunk el azzal a gondolattal, hogy nem az MSZP és az összefogás tervei szerint alakul a választás.

Ez csak akkor történhetne így, ha a részvétel alacsonyabb lenne a szükségesnél. A választók 60 százalékának mindenképpen el kell mennie ahhoz, hogy kormányváltás legyen. Egyébként 60 százalék alatt még sosem volt országgyűlési választási részvétel. Magyarország dönteni akar, és dönteni is fog a sorsáról: 5-ből 3 ember ott lesz a szavazófülkékben! Az önkormányzati választáson pedig ugyanúgy sokan leszünk.

Viszont ha jobboldali kormány és baloldali városvezetés lenne a felállás, az általában nem szokott működni.

A mostaninál rosszabb már nem lehet. Nagy értékű fogadást mernék tenni arra, hogy Budapesten a 18 egyéni választókörzetből jóval több, mint 10 egyéni mandátumot fog nyerni a szövetség. Ebben az esetben kimondhatjuk, hogy Budapest elzavarta az Orbán-rezsimet. Nagyon remélem és őszintén bízom benne, hogy lesz kormányváltás, mert akkor tud fejlődni a város.

Ha mégsem lesz kormányváltás: honnan lesznek források?

Azokért meg fogunk harcolni. Kutya kemény ellenfelei lennénk egy harmadik Orbán-kormánynak, ám biztos vagyok benne, hogy a Mesterházy-kormánnyal kell majd ebben megállapodni. De ez nyilván nem lesz egyszerű, mert sok más mellett a stadionépítések kiszivattyúzták az országból a pénzt.

Budapest versenyképességét a régió szempontjából kívánjuk növelni, ami újabb és újabb újraosztható bevételeket jelent. Nem egyszerűen csak úgy akarjuk újraszabni az adótáblát, hogy ne öt, hanem tíz százalékot kapjunk vissza, hanem azt is vállaljuk, hogy ezzel a növekménnyel a regionális versenyben előnyösebb pozíciókat fogunk kialakítani a munkahelyeket teremtők számára Budapesten. Akkor várhatóan nem 18 milliárd forint adót fizetünk be naponta az ország kasszájába, hanem 22-t és ezt a növekményt tudjuk újraosztani. Ezzel mindenki jól jár. Magyarul a kormánynak legalább annyira érdeke, hogy a főváros prosperáljon, hogy újabb és újabb erőforrásokat vonjon be, mint magának Budapestnek.

- Azt mondja, meg fog harcolni a forrásokért

Ez igaz. Viszont miközben az elmúlt 25 év alatt voltak bal- és jobboldali kormányok is, Budapest forrásai egyre csak apadtak.

Van, ahol apadtak, van, ahol nem. A közlekedés finanszírozásáról szóló megállapodás például egy 20 éves problémát rendezett, mert végre nem eseti jelleggel pótoltuk ki a lyukas lábost, hanem úgy foltoztuk be, hogy onnantól kezdve nem tud újratermelődni a hiány. Felelősen végiggondoltuk és kiszámoltuk, hogy ki mekkora terhet vállal a jövőben. Mivel mind a két fél rendelkezett a belátás képességével és a forrásaival, ezért képesek voltunk egy jó megállapodást és egy fenntartható működést biztosítani. Az összes projekt, fejlesztés, látható változás, amit ez a városvezetés magáénak vall, maradéktalanul az előző ciklusokban kezdődött. Igaz, általában nagyon rossz hatékonysággal fejezik be ezeket a projekteket.

Ugyanabba a politikai családba tartozik a regnáló kormányzat és a jelenlegi városvezetés, mégsem látszik, hogy Budapestet túlfinanszíroznák.

Nemhogy túlfinanszírozás nincs, már a napi működés is emberpróbáló feladat. Ebből az látszik, hogy alkalmatlan ember vezeti a fővárost, aki nem harcol meg a város érdekeiért, ez a legfőbb probléma. Demszky Gábornak sok hibáját lehet felhozni, de az közismert, hogy ő a mindenkori kormánnyal szemben a város érdekeit képviselte. Egy politikusnak, akit a főváros élére választ meg egy város lakossága, kutya kötelessége a várost és lakóit képviselni, és nem a saját kormányát és pártját. A saját pártjával viselkedhet empatikusan, toleránsan és lojálisan, de a végén mindig a saját városát és választóit kell képviselnie. Tarlós István megszegte ezt az alapleckét, így az esküjét is.

Azt vállalom, hogy 2014 után a Mesterházy-kormánnyal, vagy a nagyon távoli, ma nem kiszámítható jövőben bármelyik miniszterelnökkel igyekszem majd azt a kapcsolatot kialakítani, amelyben a budapestiek érdekeit maximálisan érvényesíthetjük. Ez lesz a legmeghatározóbb különbség a mai vezetéshez képest.

Elképzelhető az a helyzet, hogy más párt adja a főpolgármestert és más színezetű többség lesz a közgyűlésben?

Ezt matematikailag sem tudom elképzelni. Ha 2010-ben egy hónappal később lettek volna az önkormányzati választások, azt már nem nyerték volna meg, hiszen 6000 szavazaton múlt Tarlósék egyfős többsége a közgyűlésben. Magyarul ennek nincs komoly valószínűsége - ezt nyilván a főpolgármester terjeszti elsősorban, vagy épp neki terjesztik. Ha Tarlós István jó főpolgármester lett volna ebben a ciklusban, aki kiállt volna a város érdekeiért, nem engedte volna a szélsőjobbos Dörnert az Új Színházba, nem ment volna neki a Vígszínház vezetőinek egy kamu pályázattal - amiből aztán persze meghátrált - , nem engedte volna a nácikat masírozni és sok minden más hibáját vagy bűnét nem követte volna el, akkor más lehetne a helyzet.

Még a ciklus elején személyes beszélgetéseken többször kértem a főpolgármestert, hogy álljon végre a sarkára. Ezt  mindig meghallgatta, de azt mondta, hogy ő abban az akolban van, velük húzott csizmát, ezért ezt nem tudja és nem is hajlandó megtenni. Tarlós mindig csak a harmad, negyed vonalbeli fideszesekkel konfrontálódott, miközben a Fideszben kizárólag Orbán Viktor dönti el, hogy mi a politika. Budapest ellenében például az, hogy tönkre kell tenni és csak olyan presztízsberuházásokat akarnak végigvinni, amelyek egyébként valami mást tönkretesznek.

Mi lehet az oka annak, hogy a fővárosban a szakmai viták helyett kifejezetten sok a személyeskedés?

Ennek az az oka, hogy Tarlós Istvánnak valójában nincsenek ellenérvei. Pedig ha valakinek vannak érvei, akkor azokat érdemes ütköztetni, hogy eldönthesse a választó, kinek hisz, kinek van igaza. Én minden esetben érveket és tényeket vetek fel, amire a főpolgármester egyfajta személyeskedéssel reagál.

Miként tudna együttműködni a két oldal Budapesten?

Azokat az ügyeket, amelyeket a főpolgármester stábja enged áttekinteni, amelyekhez megfelelő mélységű adatokat biztosít, és amelyeket így átlátunk, azokat minden esetben támogatjuk, ha a városnak ez áll érdekében. Még akkor is, ha esetleg a politikai érdekünk mást diktálna. A probléma éppen az, hogy csak az utolsó pillanatban kapjuk meg az előterjesztéseket, a legtöbb esetben a helyszínen, akár több száz oldalt, de volt olyan eset is, amikor ezer oldalas javaslatot osztottak ki a helyszínen és így kellett dönteni. A szándék egyértelműen az, hogy az ellenzék érdemben ne ismerje meg ezek tartalmát. Egyébként a kormányoldal sem ismerheti meg, hacsak ők nem kapják meg külön. Egy homogén, de nem gondolkodó csapat pedig nyomja a gombot ész nélkül.

Mik Tarlós István erényei?

Ha 2010-ben a választások előtt kérdezett volna meg erről, akkor azt mondtam volna, hogy a főpolgármesternek az az erénye, hogy várhatóan mindig ki fog állni a város érdekében. Persze van egy kocsmai stílusa, ami nekem nem igazán szimpatikus, de a maga egyenességében mindig szemből fogja megmondani a tutit, mindig a város érdekeit fogja képviselni.

Nem így lett: mindig a Fidesz érdekeit képviselte, mindig beállt a sorba. Gyakorlatilag nem volt olyan ügy érdemben a nyilvánosság előtt, vagy a háttérben, amelyben a miniszterelnökkel konfrontálódott volna. Ma nem tudok olyan értékekről beszámolni, amelyek a főpolgármester erejét mutatnák, inkább csak a gyengeségei látszanak.

- Horváth Csaba: „Tarlós István mindig Fidesz érdekeit képviselte”

A kormány átvett sok fővárosi feladatot. Mennyire látszik ez majd meg Budapest költségvetésén?

A mostani tervezet egy a főváros nyakára tekeredett kötél, ami ilyen szoros még soha nem volt, ilyen büdzsével még soha nem kellett egy évet előre tervezni. A 2013-as - minden idők legrosszabb - költségvetéséhez képest is 20 milliárddal romlott a főváros nettó pozíciója és több mint 220-230 milliárddal kisebb a büdzsé, mint 2010-ben volt. Ez nem indokolható az államosított feladatok átvételével. Durván 100 milliárd forintnyi érték hiányzik ma a főváros működéséből, életéből, fejlődéséből, kultúrájából. Ezek a tények, ezzel kell majd elszámolnia a jelenlegi fideszes vezetésnek.

A rezsiharcban hol fog állni a főváros, ha ön vezetheti?

Már 2007 környékén felvetettem az akkori városvezetésben, hogy a közműcégeket nonprofit jelleggel kellene működtetni, mert az a helyes, ha a főváros nem vesz ki profitot ezekből a cégekből, nem fizet osztalékot, hanem visszaforgatja, hogy ezek a cégek a szükséges fejlesztéseket elvégezzék, hogy a közszolgáltatásokat igénybe vevők egyre jobb szolgáltatásokat kapjanak. Ezzel maximálisan egyetértek és azzal is, hogy ezt törvényben rögzítsék.

Most a racionálisnál sokkal erősebb államosítási folyamat van, ami az összes kockázatot az adófizetők nyakába varrja a cégeket működtetők helyett. Innentől a rossz döntések árát nem azok fizetik meg, akik meghozzák azokat, hanem mindenki az adóforintjaiból. Legutóbb például a Vízműveket kellett kisegíteni, mert ellenkező esetben a vízszolgáltatás két nappal később megállt volna. Vagyis drágább, kevésbé hatékony, végső soron rosszabb rendszert eredményez, miközben igazságtalan és hazug.

A rezsiblöff nagyobb volt ezekben a szolgáltatásokban, mint ami egyébként finanszírozható. Az egész hamiskártyázás, semmi más. Ugyanez igaz a közösségi közlekedésre is. Lehet csökkenteni az árát, de ha nem pótolják máshonnan ezt az összeget, akkor az a szolgáltatás minőségében jelentkezik: lerobbanó buszok, leálló villamosok, kiégő metrók.

Ha Ön váltaná ősszel Tarlós Istvánt, akkor mik lennének az első lépések? Megtartaná a Budapesti Városüzemeltetési Központot (BVK) és a Budapesti Közlekedési Központot (BKK)?

Egyik sem működik jól, de ezért nem a receptet kell hibáztatni, hanem a szakácsot. Mind a város vagyongazdálkodásáért és működtetéséért felelős BVK, mind a város integrált közlekedéséért felelős BKK jó recept, amelyet már kidolgoztunk 2008-2009-ben. Így ha a választók nem maradtak volna távol 2010-ben a budapesti szavazástól, akkor mi is egy hasonló modellt valósítottunk volna meg. Ha valaki elrontja a vasárnapi tyúkhúslevest, akkor nem a receptet kell kidobni, hanem a szakácsot kell megdorgálni. Alapvetően azt gondoljuk, hogy a BKK-val, BVK-val mint recepttel érdemi probléma nincs, kisebb korrekciókra szükség van, de a mostani vezetők erre tökéletesen alkalmatlanok.

Milyen lehetőségekel kecsegtet a főváros számára a következő uniós pénzügyi ciklus?

Budapest számára a megoldás az igazságos közteherviselésben van. Ha a főváros az összes megtermelt adó közel 10 százalékát visszakapná, abból akár európai uniós források nélkül is működtethető. Nem csak jól és jobb minőségben biztosíthat szolgáltatásokat, de fejleszthet is. Ettől függetlenül vannak olyan nagy projektek, amelyben a kormánynak továbbra is rendelkezésre állnak források bizonyos közlekedésfejlesztési területen, ami nem kevés, de nem is váltja meg a város összes problémáját. A jelenlegi városvezetésnek az a legnagyobb bűne, hogy szó nélkül hagyta, hogy a város gyakorlatilag pórázra kerüljön, ne legyen önálló döntési kompetenciája.

Nekünk kórház-, iskolaépítési, bővítési és felújítási programunk volt és van, szemben a kormánnyal, amely csak a stadionokban gondolkodik. Támogatjuk és szeretjük is a kultúrát, de amikor arról van szó, hogy fél millió gyerek éhezik naponta, akkor nem biztos, hogy a 150 milliárdos múzeumi negyed a legsürgősebb.

- „Budapest gyakorlatilag pórázra került”

 Mik a politikai ambíciói, akár országosan?

Számomra a cél az értékteremtés. Nagyjából 15-20 éves vízióval rendelkezem. Látok magam előtt egy várost, egy olyan valódi XXI. századi Budapestet, amilyennek azt a budapestiek többsége szeretné látni. Ehhez bizalom, idő és csapat is kell, valamint kitartás és forrás. Ezért fogok dolgozni és – mindenféle reklámszöveget nélkülözve – ezért vállaltam ezt a kihívást. Nekem Budapest a hivatásom.

Az én ambícióm, hogy még a mai negatív hangulatban is egy teljesen megújult, fejlődő és dinamikus, európai Budapestet tudjunk mutatni – az itt lakóknak és a Budapestre érkező vendégeinknek egyaránt. A most kezdődött évszázad a városoké lesz, az a feladat, hogy ennek a fellendülésnek Budapest egyértelmű nyertese legyen. Csak a fővárosban gondolkodom, országos politikai ambícióim nincsenek.