Folyamatosak a tüntetések a lengyel kormány ellen

Fotó: MTI/PAP / MARCIN OBARA

-

Ezrek tüntettek vasárnap is Lengyelország számos városában a kormányzó párt parlamenti többsége által megszavazott igazságügyi reformok ellen, amelyek az ellenzék szerint drámai mértékben korlátozzák az igazságszolgáltatás függetlenségét.


A reformok ellen nyolcadik egymást követő napon megtartott tiltakozás résztvevői a fékek és ellensúlyok demokratikus rendszere elleni támadásként értékelték a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt lépéseit, és azzal vádolták Jaroslaw Kaczynskit, a PiS elnökét, hogy autoriter módon cselekszik, hatalmának bebetonozása érdekében.

Varsóban az elnöki palota és a legfelsőbb bíróság épülete előtt az este összegyűlt tüntetők gyertyát tartottak a kezükben, s európai uniós és lengyel zászlókat lobogtattak. A résztvevők felszólították Andrzej Duda államfőt, hogy vétózza meg a vitatott három törvényt, amelyek a kormánypárt ellenőrzése alá vonnák a legfelsőbb bíróságot és az igazságszolgáltatás más területeit.

"Alkotmány, alkotmány" - skandálta a néhány ezres tömeg. "Vétót akarunk. Szabad bíróságokat. Szabadságot, egyenlőséget, demokráciát."

Tüntetéseket tartottak Krakkóban, Wroclawban és több tucat más lengyel városban, de kisebb ellenzéki megmozdulásokra sor került Párizsban, Brüsszelben, Londonban és másutt is Európában.

Szerda óta naponta tízezrek vonultak az utcákra Lengyelország szerte az igazságügyi reform ellen tiltakozva.

A kormányzó párt ugyanakkor azt mondja, hogy lépései a korrupt bíróságok átalakítását szolgálják, mivel a kommunizmus 1989-es bukása ellenére a bíróságokat sohasem tisztítottak meg alaposan a kommunista bíráktól. A párt, amely 2015-ben a szavazatok mintegy 38 százalékával nyerte meg a választásokat, és ezt a támogatottságát azóta is megőrizte, azt hangoztatja, hogy felhatalmazása van az ország kitakarítására - írja az AP amerikai hírügynökség.

A lengyel szenátus szombat hajnalban hagyta jóvá a legfelsőbb bíróságról (SN) szóló törvényjavaslatot. Az ellenzék és az Európai Bizottság által is élesen bírált indítványt korábban a törvényhozás alsóháza, a szejm is elfogadta. Andrzej Duda államfőnek 21 napja van arra, hogy aláírja, megvétózza vagy kétségeit eloszlatandó az alkotmánybíróság elé terjessze.

A jogszabály a legfelsőbb bíróság eddigi négy kamarája mellett további hármat hozna létre, megváltoztatná a bírák kinevezésének rendjét, és nyugdíjazná a jelenlegi bírákat - azok kivételével, akiket az államfő kivonna ennek hatálya alól. Az új bírákat az eddigi gyakorlatnak megfelelően az államfő nevezi ki az országos igazságszolgáltatási tanács (KRS) javaslatára.

A kormánypárt által kezdeményezett reform keretében a lengyel parlament módosította az országos igazságszolgáltatási tanácsról (KRS), illetve a bíróságok szervezetéről szóló törvényt is.

A KRS fő feladata a bíróságok és a bírák függetlenségének őrzése. A 25 fős testületnek 15 bíró tagja van, akiket a különböző bíróságok (legfelsőbb bíróság, fellebbviteli, közigazgatási, körzeti és katonai bíróságok) tagjai közül választanak meg. A törvénymódosítás előirányozza a testületben lévő 15 jelenlegi bíró mandátumának megszűnését, utódaikat a szejm (alsóház) választaná meg háromötödös többséggel, nem pedig a szakmai szervezetek, mint eddig.

A bíróságok szervezetéről szóló törvénymódosítás megváltoztatja a bíróságok elnökei kinevezésének és visszahívásának eddigi gyakorlatát úgy, hogy ebbe nagyobb beleszólása lesz az igazságügyi miniszternek, emellett a jövőben az egyes pereket vezető bírákat nem kinevezés, hanem sorsolás útján fogják kijelölni. Az államfő még ezt a törvényt sem írta alá.