Finom korrekciók a kormánypolitikán Varga Mihálytól

-

Észrevétlenül tett magáévá néhány olyan gazdaságpolitikai irányelvet a régi-új nemzetgazdasági miniszter, amely két-három éve még tabu volt. Igaz, akkor még nem volt tárcavezető. Nem szólt ugyanakkor olyan intézkedésekről, amelyeket a választási kampány hevében maga is felvillantott.


Három évvel ezelőtt még a Fidesz nagy tekintélyű oktatáspolitikusa, Pokorni Zoltán is felháborodott, amikor kormánya a szakképzés radikális átalakításába fogott, és gyakorlatilag összeszerelő szalagok mellé parancsolta a fiatalok egy jelentős részét. Orbán Viktor és az akkori nemzetgazdasági miniszter, Matolcsy György ugyanis magáévá tette a munkaadók egy tekintélyes körének azt a vízióját, hogy Magyarország nem a magasan képzett, innovatív személyiségekkel, hanem az olcsó munkaerővel akar versenyképes lenni. Ennek a gondolkozásnak most megálljt parancsol a nemzetgazdasági miniszteri posztot mindössze egy éve betöltő, és egyúttal újrázásra készülő miniszterjelölt. Parlamenti bizottsági meghallgatásán Varga Mihály úgy fogalmazott: bedugultak annak a növekedési fázisnak a lehetőségei, amelyet arra alapoztak, hogy olcsó munkaerővel lehet befektetőket vonzani.

Új felségterületek

A környező országok munkaereje is versenyképes már, és a külföldi tőke is visszafogottabb – tette hozzá. Varga túlságosan kifinomult politikus ahhoz, hogy kimondja: ezt az utat már nem akarja követni. Azt viszont közölte, hogy a szakképzés ezentúl az ő minisztériumához fog tartozni. A szakképző iskolák és a felnőttképzés is. A szakképző iskolák tavaly január óta az Emberi Erőforrások Minisztériumának égisze alatt a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ felügyelete alatt működnek, de a Nemzetgazdasági Minisztérium már tavaly májusban az iskolák átvételét kezdeményezte. Akkor már Varga volt a miniszter.

Mégsem volt eddig minden rendben

A másik hangsúlyváltás: „beruházásokra van szükség” - mondta a miniszterjelölt. Nem mintha nem lett volna szó erről az elmúlt években. Természetesen Matolcsy mellett Orbán Viktor kormányfő és Szijjártó Péter külgazdasági miniszter is mindannyiszor elmondta, hogy Magyarország számára fontosak a befektetők. Csakhogy Matolcsynál a gazdasági növekedés alapja a belső fogyasztás ösztönzése volt, miközben a különadókra épülő gazdaságpolitika elriasztotta a befektetőket. beruházások_mértéke A kormánytól független gazdasági szakértők folyamatosan azt mondták, hogy hiába a költségvetési hiány leszorítása vagy a rezsicsökkentéssel mesterségesen leszorított infláció, ha éveken át zuhant vagy jó esetben stagnált a beruházások mértéke. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter-jelölt most azt mondta: ahhoz, hogy a 3,5 százalékos gazdasági növekedés stabil és tartós legyen, beruházásokra van szükség. Új elem Vargánál az is, hogy már nem kívánja generálisan támogatni a kis- és középvállalkozásokat. Szerinte ugyanis a kényszervállalkozók hada egy külön kategória. Mint mondta, a cél annak a középvállalkozói rétegnek a megerősítése, amely képes exportra termelni és regionális méretű vállalkozássá fejlődni.

Elmúlt a kampányidőszak

Amiről azonban látványosan nem beszélt Varga Mihály, az az adópolitika. Egy kérdésre válaszolva ugyan elmondta, hogy az egykulcsos személyi jövedelemadón nem változtatnak, pontosabban az idei adóbevallások alapján értékelik azt, és utána visszatérnek a kérdésre, de egyelőre nincs kormányzati szándék a módosításra. Pedig először tavaly decemberben, azután pedig tavasszal is többször sejttette, hogy lehetőség van a jelenleg 16 százalékos adókulcs egyszámjegyűvé tételére. Az Európai Uniónak a választások előtt néhány nappal benyújtott konvergenciaprogram azonban már semmilyen utalást sem tesz ilyen szándékokra, és erre a bizottsági meghallgatás keretében sem tett említést Varga. Az ellenzéki képviselők nem szavazata mellett a kormánypártiak által képviselt többség mindenesetre támogatta Varga Mihály újbóli kinevezését nemzetgazdasági miniszterré.