Fillon magabiztos - hisz a győzelmében

Fotó: AFP / LIONEL BONAVENTURE

-

A legnagyobb francia ellenzéki párt, a jobbközép Köztársaságiak elnökjelöltje, Francois Fillon szerint tévednek a közvélemény-kutató intézetek, amelyek a húsz nap múlva esedékes elnökválasztás első fordulójában harmadik helyre jelzik őt, mert ő lesz Franciaország következő államfője - derül ki friss sajtójelentésekből.


Amióta a családtagjai tisztázatlan parlamenti foglalkoztatása miatt ügyészségi vizsgálat indult Francois Fillon ellen, a január végéig favoritnak számító konzervatív jelölt a felmérések szerint a harmadik helyre esett vissza. Ha most tartanák az első fordulót, a közvélemény-kutatások szerint Fillon 17-20 százalékos támogatottsággal nem jutna be a második fordulóba, ahol a 25-26 százalékos támogatottsággal fej fej mellett az élen haladó független Emmanuel Macron volt szocialista gazdasági miniszter és Marine Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Front elnöke között dőlhet el az államfői szék sorsa.

Francois Fillon kampánystábja azt feltételezi, hogy a január elején közel 30 százalékos jobboldali táborból kihátrált, csalódott szavazók nem tűntek el teljesen a jobboldal közeléből, csak egyszerűen nem merik nyilvánosan támogatni a megvádolt jelölt támogatását. Azaz Fillon szerint a jobboldali választók körében létezik egyfajta "rejtőzködő szavazat", amely nem látszik a felmérésekben, s amely csak a szavazófülkék magányában fog megnyilvánulni, ahol az emberek a meggyőződésükre hallgatva a programok között választanak, félretéve az azt képviselő jelölt személyét.

Jérome Fourquet, az IFOP közvélemény-kutatóintézet elemzője szerint a rejtőzködő szavazatról szóló feltételezés akkor volt megalapozott, amikor még személyesen vagy telefonon készültek a felmérések, és az emberek zavarban érezhették magukat, amikor meg kellett mondani, hogy kire fognak szavazni. Amióta viszont interneten készülnek a felmérések, nincsenek többé tabuk az intézetek szerint.

De az elemző azt nem tartja lehetetlennek, hogy az elpártolt jobboldali szavazók visszatérnek Fillonhoz, és inkább a politikai meggyőződésük, mintsem az erkölcsi ítéletük szerint fognak dönteni az utolsó pillanatban. A választók negyven százaléka ugyanis még nem tudja, kire szavaz, s a felmérések szerint a bizonytalanok mintegy negyven százaléka jobboldali meggyőződésű, emiatt még nem lefutott az elnökválasztás.

A Fillont támogató jobboldali politikusok is azt hangsúlyozzák a francia médiában, hogy a jobboldali alternatíva iránti vágy fogja meghatározni az elnökválasztást, s az erősebbnek fog bizonyulni a sikkasztási botrány miatti csalódottságnál.

„Bonyolult feladat az embereknek egy ilyen közvetlen kérdésre válaszolni, amikor két hónapja szüntelenül ömlik a szenny Francois Fillonra" - mondta Valérie Boyer, a konzervatív jelölt szóvivője a BFM francia hírtelevíziónak. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a közvélemény-kutatók novemberben sem látták előre Fillon meglepetésszerű győzelmét a jobboldali előválasztáson. Ezt a megállapítást azonban az elemzők azonnal visszautasították, ugyanis a legtöbb intézet jelezte Fillon hirtelen, dinamikus előretörését az előválasztás első fordulója előtt, s a kampány utolsó két napjában már ő számított a favoritnak.

Fillon stábja azt is kijelentette, hogy a közösségi oldalakon és általában az interneten sokkal kedvezőbb Fillon megítélése, mint amit a felmérések mutatnak. Thomas Guénolé politológus - aki a jelölteknek az internetes megjelenését vizsgálja - nem zárta ki, hogy Francois Fillon támogatottságát alábecsülik a közvélemény-kutatások. Ugyanakkor szerinte ennek elsősorban az az oka, hogy maguk a közvélemény-kutatások is az interneten készülnek, ahol az idősebb korosztályt a legnehezebb megfigyelni, márpedig ők azok, akik elsősorban Fillon szavazótáborához tartozhatnak.

Yves-Marie Cann közvélemény-kutató szerint ez esetben már a 2012-es elnökválasztáson és az azt követő európai parlamenti vagy regionális választásokon is hibázniuk kellett volna a felméréseknek, de ez nem így volt, mivel az intézetek olyan kvótarendszerrel dolgoznak, amelyben minden korosztályt a lakossági arányának megfelelően tesztelnek.

A francia elnökválasztáson egy százalékpont mintegy 300 ezer szavazatnak felel meg, azaz Fillonnak legalább másfél millió szavazót kell ahhoz visszahódítania, hogy esélye legyen bejutni a második fordulóba. Brice Teinturier, az Ipsos közvélemény-kutató intézet igazgatója a legnehezebbnek a 20 százalékos határ átlépést ítéli meg Fillon számára. A jelölt megszorító gazdasági programja ugyanis már a sikkasztási botrányt megelőzően komoly aggodalmakat váltott ki a mérsékelt jobboldali választók körében, egyebek mellett a nyugdíjkorhatár 65 évre emelése vagy a társadalombiztosítás reformja miatt. Az elemző szerint elsősorban ezért lesz nehéz a konzervatív jelöltnek kiszélesíteni a szavazótáborát a fennmaradó három hétben.