Felszállt az első NATO radargép - közben Krím kimondta függetlenségét

Fotó: Europress/AFP/Genya Savilov / Europress/AFP/Genya Savilov

A krími parlament nyilatkozatot fogadott el függetlenségéről. Janukovics bejelentette, visszatérne Kijevbe. Az oroszok eközben taposóaknákkal hintették fel az általuk újonnan meghúzott határt és felszállt Romániában az első NATO radargép is. Jövő héten pedig európai szankciók jönnek.


A csehek még mindig nem támogatják az amerikai rakétavédelmi ernyőt

Milos Zeman cseh államfő elutasítja, hogy az Egyesült Államok válaszul a Krím félsziget orosz megszállására Csehországban és Lengyelországban felépítse az amerikai rakétavédelmi ernyő európai pilléreit, „mert nem tartja hatékonynak” - mondta az elnök szóvivője, Jirí Ovcácek Prágában. Az amerikai rakétavédelmi ernyő európai pilléreinek felépítéséről az ifjabb George Bush elnöksége idején folytatott intenzív tárgyalásokat Washington, Prága és Varsó. Bár Obama elnök kormánya 2009-ben feladta ezeket a terveket, John McCain amerikai szenátor hétfőn javaslatot tett a projekt felújítására, válaszul a Krím félsziget orosz megszállására.


Jövő héten jönnek az európai szankciók!

Az Európai Unió jövő héttől szankciókat léptet életbe Oroszországgal szemben a Krím félszigeti katonai intervenció miatt - jelentette ki Donald Tusk lengyel miniszterelnök Varsóban. Közölte: a döntés már gyakorlatilag megszületett és hétfőn lépnek hatályba. Konkrétumok a szankciókkal kapcsolatban még nem láttak napvilágot. Ezzel egyetértett Németország külügyminisztere, Frank-Walter Steinmeier is, amikor egy Észtországban tartott találkozón azt mondta, jövő hétig adnak ultimátumot Oroszországnak, hogy megváltoztassa hozzáállását a Krím félszigethez. Az EU vezetői március 17-én, azaz jövő hétfőn ülnek össze, hogy megvitassák a részleteket, eddig van ideje az oroszoknak.


Felszállt az első radargép Romániában

Ahogy arról már korábban is beszámolt a VS.hu, a NATO E-3A AWACS gépeket küldött Lengyelországba és Romániába, hogy onnan figyeljék majd Ukrajnát, kivált a Krím félszigetet. Az E-3A AWACS-ok olyan radargépek, melyek akár 400 kilométerre is belátnak. A román védelmi minisztérium közlése szerint ma délután Románia légterében már akcióba lépett az első légtérfigyelő és -ellenőrző repülőgép. A minisztérium közleménye szerint a repülésre a NATO Észak-atlanti Tanácsa által jóváhagyott és előre meghatározott útvonalon került sor.


Közös amerikai-lengyel hadgyakorlat

Közös hadgyakorlatot kezdett az Egyesült Államok és Lengyelország. Bár Washington közlése szerint a közös hadgyakorlat megtartásáról már az ukrán válság előtt döntöttek, Varsó kérésére az amerikaiak a tervezettnél nagyobb haderővel vesznek majd részt rajta. A Lengyelország középső részén fekvő Lask légi támaszpontjára csütörtökig legalább 12 darab amerikai F-16-os vadászgép és 300 amerikai katona érkezik majd a gyakorlat keretein belül. Ezzel egyidejűleg a szintén mára tervezett fekete-tengeri amerikai-bolgár-román hadgyakorlatot a rossz idő miatt el kellett halasztani.


Kerry nem tárgyal Putyinnal

Az amerikai külügyminiszter visszautasította Putyin meghívását egy találkozóra, melyen az orosz javaslatokat tárgyalták volna meg az ukrán válság rendezésére. Kerry szerint addig nem lehet az orosz javaslatokról beszélni, amíg Moszkva elutasítja az amerikai béketerv megvitatását. Hozzátette, ha pedig a március 16-ra kiírt krimi függetlenségről tartott népszavazást tényleg megtartják, végképp nem lesz miről beszélni.


Krími függetlenség

Gyakorlatilag kimondta függetlenségét a Krími Autonóm Köztársaság és Szevasztopol városa: a dél-ukrajnai terület parlamentje és a város vezetése erről szóló nyilatkozatot fogadott el kedden. Egy, az ITAR-TASSZ orosz hírügynökségnek nyilatkozó illetékes azt mondta, a nyilatkozatra a vasárnapi, függetlenségről szóló - Kijev szerint törvénytelen - népszavazás és az Oroszországhoz történő lehetséges csatlakozás miatt volt szükség.


Sikorski: az ukrán válság jól mutatja, hogy nagyobb integrációra van szükség Európában

Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter a Spiegel-nek adott interjújában elmondta, általában támogatja az oroszokkal való együttműködést, de most, hogy Oroszország erővel akar határokat átrajzolni, az EU-nak határozottabban és esősebben kellene fellépnie keleti szomszédja ellen. A lengyel diplomata szerint Európa túlreagálja saját gáz-függőségét Oroszországtól, hiszen mindössze harminc százalékát importálja onnan, Norvégia például nagyobb ellátó. Emiatt a félelem miatt van az, hogy az európai vezetők eddig csak gyenge szankciókkal sújtották Oroszországot. Sikorski megjegyezte, azzal, hogy F-15-ösöket és F-16-osokat küldtek az orosz határhoz, az amerikaiak jóval többet tettek a válság megoldására. Bár hozzátette, az Egyesült Államoknak egy központi kormánya van, az EU-nak meg nem. Éppen ezért az ukrán válság jó lecke lehet az európai államok számára, hiszen azt bizonyítja, hogy mélyebb integrációra lenne szükség például a biztonságpolitika területén is. A Krímmel kapcsolatban Sikorski szerint még nincs minden veszve. Az, hogy a krími parlament kinyilvánította Oroszországhoz való csatlakozási szándékát, teljesen szembemegy a szuverén Ukrajna alkotmányával. Még mindig vannak ukrán kézen lévő intézmények és katonai egységek a félszigeten, nem beszélve arról, hogy a lakosság kb. negyven százaléka ukrán vagy tatár, tehát nem orosz - tette hozzá. Ugyanúgy, ahogy a Krímben, úgy az EU-ban is vannak orosz nyelvű kisebbségek, az pedig egy tragédia lenne, hogy ha Oroszország a krími oroszokkal szembeni politikáját megpróbálná ezek felett az orosz népességek felett is érvényesíteni, jegyezte meg a lengyel külügyminiszter. Azzal kapcsolatban, hogy miért játszik Lengyelország ilyen prominens szerepet ebben a mostani válságban, Sikorski úgy felelt, hogy mert Ukrajna most ugyanazért harcol, amiért Lengyelország küzdött 1989-ben: egy demokratikusabb, kevésbé korruptabb országért, amely Európa része.


Taposóaknák az új orosz-ukrán határon

A CNN felvételei szerint az oroszok megkezdték az új határok megrajzolását. Szögesdrótkerítést húztak fel az Ukrajnát és a Krím félszigetet összekötő autópálya mentén és taposóaknákkal hintették fel a területet. Orosz páncélozott szállító járművek sora áll az új határ mentén és táblák jelzik az aknaveszélyt. Egy helyi oroszbarát katona nyilatkozott a CNN-nek és elmondta, ez az egész nem Oroszországról szól, ők azért vannak ott, hogy a hazájukat megvédjék (azt nem tudni kitől). Oroszország egyébként nem aláírója az 1997-es ottawai, a gyalogsági aknák teljes és átfogó tilalmáról rendelkező egyezménynek. Mondjuk az Egyesült Államok se.


Janukovics visszatér

Az elkergetett volt ukrán államfő még mindig legitim elnöknek és a fegyveres erők főparancsnokának tartja magát, nyilatkozta az oroszországi Rosztov-na-Donuban ma délelőtt. Hozzátette: hamarosan visszatér az ukrán fővárosba. Bővebben a nyilatkozatról itt olvashat.


Körözik a Krímieket

A körözést bírói határozat alapján rendelték el Volodimir Konsztantinov, az Ukrajnához tartozó Krím félsziget legfelső tanácsának (parlament) elnöke és „az önhatalmúlag” a Krím miniszterelnökévé kikiáltott Szerhij Akszjonov ellen. A két politikust az ország alkotmányos rendjének erőszakos megváltoztatására irányuló cselekményekkel gyanúsítják. Hazaárulás vádjával ugyancsak körözést adtak ki az ukrán haditengerészet néhány napja kinevezett vezetője, Denisz Berezovszkij ellentengernagy ellen, aki kinevezése után közvetlenül átállt a Krím Oroszországhoz csatolását meghirdető helyi oroszbarát erők oldalára. Időközben Kijevben őrizetbe vették Mihajlo Dobkin volt Harkiv megyei kormányzót, akit az ország területi egysége elleni fellépéssel vádolnak, Ukrajna szövetségi állammá alakítását szorgalmazó felhívásai miatt. Dobkin Viktor Janukovics exelnök egyik keményvonalas híve volt. Őrizetbe került az orosz felderítés egyik munkatársa is. A férfit Donyeckben fogták el; erről Arszen Avakov belügyminiszter azt írta Facebook-oldalán, hogy „erre a titkosszolgálatra nézve különösen kompromittáló körülmények közepette”.


Újra lesz ukrán Nemzeti Gárda

A belügyminiszter közölte azt is, hogy vissza akarják állítani a Nemzeti Gárdát. Szerdán benyújtják az erről szóló törvényjavaslatot a parlamentbe, és rövidesen megkezdik a mozgósítást is. Húszezer gárdista fogja őrizni a határokat és a közrendet az országban. „Ez felelet a kívülről irányuló destabilizálásra. Ez nem katonai válasz, a polgári társadalom szervezett válasza lesz” – írta a miniszter. A Nemzeti Gárda 1991-2000 között működött Ukrajnában, Leonyid Kucsma akkori elnök oszlatta fel. A gárda állami katonai szervezet volt, amelynek feladata Ukrajna szuverenitásának, területi épségének, polgárai testi épségének és személyes méltóságának, alkotmányos jogainak, szabadságának a megvédése bűncselekmények és más társadalomellenes tettekkel szemben.