Felmentették Molnár Gyuláékat a hivatali visszaélés vádja alól

Fotó: Vs.hu/Kozma Zsuzsi / Vs.hu/Kozma Zsuzsi

-

A Kúria bizonyítottság hiányában döntött így, és nem mint az első fokú bíróság, amely bűncselekményt sem látott. Molnár újra indul Újbuda polgármesterségéért az őszi önkormányzati választáson.


Az elsőfokú bíróság bűncselekmény hiányában mentette fel a vádlottakat hivatali visszaélés alól, a harmadfokon eljáró Kúria viszont azt mondta ki, bizonyítottság hiányában menti fel Molnár Gyulát, Lakos Imrét és a harmadrendű vádlottat a vádpont alól.

A bíró a szóbeli indoklása végén azt mondta, a vádhatóság nem tudta bizonyítékokkal igazolni, hogy az ingatlaneladással maguknak vagy másoknak jogtalan előnyt szereztek volna. Az első fok viszont hibás következtetést vont le akkor, mikor kimondta, hogy a Leisztinger Tamás érdekeltségébe tartozó Öböl XI. kft nem jutott előnyhöz azzal, hogy megszerezte az ügyben érintett ingatlant, hiszen ezt nem vizsgálták. Itt a Kúria szerint csak annyit mondhattak volna, a vádhatóság nem tudta bizonyítani azon állítását, hogy a vádlottak visszaéltek hivatali helyzetükkel azért, hogy maguknak vagy másnak jogtalan előnyt szerezzenek.

Másrészt attól, hogy az ügyészség nem tudta bizonyítani, hogy az önkormányzati cég ügyvezetőjére nyomást gyakoroltak volna, „még nem enged arra következtetni, hogy nem is követtek el a vádlottak bűncselekményt.”

A Kúria megállapította azt is, a másodfokú bíróság több hibát is elkövetett. A másodfok - szemben az elsővel - hivatali visszaélés miatt elítélte Molnár Gyula volt XI. kerületi szocialista polgármestert és Lakos Imre volt SZDSZ-es alpolgármestert. Molnár 8 hónap letöltendőt kapott, Lakos fél év felfüggesztettet, a harmadrendű vádlottra pénzbüntetést rótt ki a bíróság. Kiderült viszont, hogy a másodfokú bíróság megváltoztatta a tényállást, amihez a védelem szerint nem volt joga. Hivatali visszaélést több jogcímen is el lehet követni, a másodfok újraértelmezve a bizonyítékokat, mást állapított meg. A vád szerint megalapozott volt a döntés, a végső szót kimondó Kúria szerint viszont nem.  Ráadásul a Kúria kimondta azt is, hibázott a másodfok, mikor a bizonyítékokat úgy értékelt át, hogy nem kért újabb bizonyítási eljárást. Olyan adatot is tényként kezelt a másodfok, amit nem bizonyítottak.


Molnár Gyula és Lakos Imre a vádlottak padján


Az ügy

A vád szerint Molnár és Lakos 2006-ban egy 400 millióért vásárolt önkormányzati ingatlant pályáztatás nélkül játszotta át egy magáncégnek (Leisztinger Tamás érdekeltségébe), így az jogtalan előnyhöz jutott. A vádban még szerepelt az is, hogy a kerületi vezetők visszaéltek befolyásukkal is. Az viszont nem volt benne a vádiratban, hogy kárt okoztak a kerületnek. Az ügyben Schneller Domonkos volt fideszes politikus tett feljelentést, azonban a Magyar Narancs szerint csak a feljelentéskiegészítése jutott el a bíróság elé, így egy 3,8 hektáros területről van szó, nem az egész Kopaszi gát-Lágymányosi öböl projektről. Az ügy a Kúria elé került, harmadfokra, mert a védelem a másodfokú eljárásban több szabálytalanságot talált, téves és megalapozatlan következtetést vont le a bíróság. Az ügyész szerint viszont megalapozott volt a bíróság döntése, „abszolút eljárási szabálysértést nem követett el”, „relatív hatályú szabálysértés viszont történt”, de ezt nem az ügyészségnek, hanem a Kúriának kell mérlegelnie. A vádlottak ügyvédei azt kérték, a Kúria mondja ki a másodfokú ítélet megalapozatlanságát eljárási szabálysértés miatt, de ha ezt nem lehet, akkor helyezze hatályon kívül a másodfokú ítéletet. Az ügyész az első és másodrendű vádlottnál az ítélet fenntartását kérte, a harmadrendűnél viszont a pénzbüntetés mérséklését.



A rejtélyes hetes tanú - érvek és ellenérvek a Kúria előtt

Súlyosan jogsértő döntést hozott a másodfokú bíróság – mondta érvelésében az elsőrendű vádlott ügyvédje, Bánáti János. Amellett, hogy más tényállást állapított meg, meghallgatott egy olyan tanút, akit az elsőfokú eljárásban nem hallgattak meg. Mint később kiderült, az ügyészség meg akarta volna hallgatni Molnár volt kabinetfőnökét, ezt a bíróság végül nem rendelte el. A nyomozás alatt a férfi tett vallomást, bár mint a Kúria bírója rámutatott, azon a másodfokú bíróság előtt változtatott. Ő volt a koronatanú - azt állította, Molnár Gyula 2003-ban azt mondta neki, Leisztinger Tamás vállalkozó többször támogatta a kampányát, ezt Molnár viszonozta, állítólag az is elhangzott, hogy „mi leszünk Leisztinger strómanjai”. Molnár tagadta az elhangzottakat. Másodfokon viszont ez a vallomás döntő volt. Akkor a bíró arra hívta fel a figyelmet, bár minden lépés jogszerű volt, a végső cél az volt, hogy az érintett területet a Leisztinger Tamás érdekeltségébe tartozó céghez juttassák, több lépcsőben. A Kúria szerint viszont a tanú szavaira bizonyíték nem volt, a 2006-os ügyre nem volt rálátása. (2003-ig dolgozott az önkormányzatnál kabinetfőnökként.) Szavait közvetett bizonyítékként lehetett volna csak figyelembe venni. Felhívta a figyelmet arra is, a másodfokon eljáró bíró a neten olvasottakat is tényként kezelte, amit nem lett volna szabad. A Kúria kimondta azt is, az ingatlanügylettel nem tévesztették meg a kerületi önkormányzati képviselőket és az érintett bizottságot, Molnár Gyula ugyanis előzetesen elmondta, mi a terv. Összességében a másodfokú bíróság törvénytelenül állapította meg, hogy Molnár Gyula és Lakos Imre hivatali visszaélést követett el.


-


Molnár: kipukkadt egy politikai lufi

A szocialista politikus az utolsó szó jogán azzal érvelt, a másodfokú ítélet után csorbult az igazságszolgáltatásba vetett hite, Lakos Imre arról beszélt, elvettek az életükből négy évet. Az ítélethirdetés után Molnár közölte, „kétharmaduk van”, azzal pedig bármit meg lehet tenni. (A két felmentő és egy elmarasztaló ítéletre utalt.) Arról is beszélt, újra indul a polgármesteri posztért, viszont nyilvános vitát kezdeményez ellenfelével. Arra egyelőre nem reagált, hogy a bíróság bizonyítottság és nem bűncselekmény hiányában mentette fel őket. Megvárja az írásos indoklást. Szocialista politikusok korábban támogatásukról biztosították Molnárt, és közölték azt is, ő a kerületi polgármester-jelölt, személyesen viszont egy vezető sem jött el a perére.


Mesterházy Attila MSZP-elnök szerint nemcsak Molnár Gyula helyreállított politikai becsületéről, hanem a Fidesz és Budai Gyula által ellene elindított boszorkányüldözés teljes kudarcáról is szól a Kúria keddi ítélete. A pártelnök közleménye szerint négy év meghurcoltatást és a 2010-ben elvesztett polgármester-választást nem teheti jóvá a bírósági döntés, de „fontos mementó lehet mindazoknak, akik továbbra is igazságtételnek nevezett rágalmazással, vetélytársaik besározásával, koncepciós perek kreálásával vívják a politikai küzdelmeket.” Mesterházy szerint a Fidesznek bocsánatot kell kérnie az igaztalan, hamis vádak miatt. A XI. kerületi polgármester, Hoffmann Tamás szerint az ítéletből nem az derült ki, hogy Molnár Gyula nem bűnös a Kopaszi-gát ügyeiben, hanem hogy „ügyesen lepapírozták a korrupciót”. Hoffmann szerint Molnár Gyula egyértelműen Leisztinger Tamás érdekeit képviselte, akit ő MSZP-közeli üzletembernek titulált. Az ügyön szerinte az üzletember milliárdokat keresett, az önkormányzat 3,5 milliárdot bukott. Közleménye szerint a városnak a szocialisták vezetése alatt volt minden idők legkorruptabb korszaka, „meglopták Budapestet, meglopták a kerületet.” Az elszámoltatást nem szabad feladni, több más ügyben folyik még nyomozás – zárta közleményét a fideszes politikus.