Fellélegezhetnek a bálnák, vége a mészárlásoknak

Fotó: Europress/Getty Images/Koichi Kamoshida / Europress/Getty Images/Koichi Kamoshida

-

Bár az ipari bálnavadászat tilos, a tudomány égisze alatt lehet bálnákat ölni. Így tett japán is egy JARPA II. nevű kutatási program keretében, amelynek a folytatását most tiltotta be az ENSZ bírósága. Ez a program tehát befulladt, tudományos céllal azonban mindig is lehetett vadászni.


Még négy évvel ezelőtt az ausztrál környezetvédelmi minisztérium, Peter Garrett vezetésével, a hágai központú Nemzetközi Bírósághoz (ICJ) fordult, hogy véget vessen a japán bálnavadászatnak az antarktiszi vizekben (a Déli-óceánon). A japánok ugyanis egy JARPA II. elnevezésű kutatási program keretében 2005 óta 3600 csukabálnát vadásztak le úgy, hogy a szigetország szerint a program tudományos célokra használta fel a megölt állatokat. Az ausztrálok ebben kételkedtek, és mostanra az ENSZ elsődleges bírósági szerve is meghozta az ítéletét: nem tudományos, hanem kereskedelmi céllal szigonyozták a ceteket, a japánok nem tettek eleget a bálnavadászatot korlátozó nemzetközi megállapodás kritériumainak. A bíróság egyúttal megtiltotta, hogy a programot folytassák, a döntése végleges, ellene fellebbezni nem lehet. Az ítélet alapját az adta, hogy a JARPA II. program nem tett eleget egy kutatási tevékenység feltételeinek. Először is nem volt határideje a tudományos programnak, másodszor csak korlátozott számban hoztak nyilvánosságra vizsgálati eredményeket, végül pedig a japánok nem működtek együtt más nemzetközi bálnakutató intézetekkel. A ClientEarth egyik ügyvédje szerint a Nemzetközi Bíróság határozata hagy azonban egy kiskaput Japánnak: a bálnavadászat szabályozásáról szóló egyezmény értelmében továbbra is lehet majd tudományos céllal bálnákra vadászni, ám jól meg kell indokolni, ha erre újra sor kerül -írja a theguardian. 


Az eredetileg csak a bálnaolaj-árak stabilizálására létrejött Nemzetközi Bálnavadászati Tanács (IWC) a zöld lobbinak köszönhetően 1982-ben fogadta el az ipari bálnavadászat teljes felfüggesztéséről szóló rendelkezést, hogy egyes bálnafajokat megvédjen a kihalástól. A rendelkezés a nyolcvanas évek közepén lépett életbe, habár eleinte Japán, Norvégia és Izland is kifogásolták a határozatot. A tilalom bevezetését követően Japán az 1946-os, bálnavadászat szabályozásáról szóló nemzetközi egyezmény egyik cikkelyét kihasználva, „kutatási célú” bálnavadászati programba kezdett -írja a Kitekinto.hu. Az egyezmény ugyanis engedélyezi a cetek tudományos kutatási célokból való elejtését, illetve az így elejtett állatok későbbi feldolgozását és kereskedelmi forgalomba hozatalát. A szigetországban a „kutatási célú” programokat nagyrészt a kormányzati forrásokból támogatott Japán Cetkutató Intézet égisze alatt  vitték véghez, „tudományos érdekekből ” 1988 óta, tehát nagyjából a tilalom óta, több mint 10 ezer bálnát öltek meg eddig.