Fellebbez a bangladesieket érintő EU-s ítélet ellen Magyarország

Fotó: MTI / Kelemen Zoltán Gergely

-

A kormány szerint a tranzitzóna nem jelent fogva tartást, Szerbia pedig biztonságos ország.


Magyarország fellebbez a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságának két bangladesi menedékkérővel kapcsolatos márciusi döntése ellen – mondta Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. A tárca szerint az elsőfokú bíróság döntésével alapvető és általános, a konkrét ügy részleteitől független probléma, hogy az abból következő joggyakorlat az elmúlt időszaknál is erősebb, globális migrációs hullámot indíthat el Európa felé, a gazdasági bevándorlók tömege ellehetetlenítené a schengeni egyezményt és az európai államok menekültügyi intézményrendszerét, továbbá növelné a terrorveszélyt – mondta Völner.

Vitatható a döntésnek az a része, mely szerint a tranzitzóna fogva tartást jelent, illetve, hogy Szerbia nem biztonságos ország – mondta az államtitkár. Szerinte aggályosnak tekinthető az is, hogy az érintettek nem is beszéltek konkrét üldöztetésről a magyar hatóságok előtt, továbbá miközben Soros György egyik szervezte, a Magyar Helsinki Bizottság felkarolta az ügyet, az állítólagos menekülteknek már nyoma veszett.

A strasbourgi bíróság nagykamarája csak a fellebbezések egy kis részét tárgyalja érdemben, a magyar fellebbezés befogadhatóságáról az eddigi gyakorlatot ismerve várhatóan még idén, de akár pár héten belül is dönthetnek – mondta Völner. Az érdemben megtárgyalt ügyekben is csak akkor van esély az elsőfokú döntés megváltoztatására, ha globális jelentőségű problémát, illetve a bíróság ítélkezésének alapjául szolgáló egyezmény lényegét érint az adott ügy. Az Igazságügyi Minisztérium szerint jelen esetben ilyen ügyről van szó.

A strasbourgi bíróság márciusi döntése szerint a magyar hatóságok az emberi jogi egyezményt megsértve tartottak fogva két bangladesi menedékkérőt 2015 őszén a röszkei tranzitzónában, Szerbiába visszaküldésükkel pedig felmerült annak kockázata, hogy embertelen bánásmódnak lesznek kitéve görögországi befogadó központokban.

A strasbourgi bíróság szerint Magyarország a szabadsághoz és biztonsághoz való jog, a kínzás tilalma, illetve a hatékony jogorvoslat tekintetében is megsértette az emberi jogi egyezményt. Az elsőfokú döntés szerint a magyar államnak a két menedékkérő részére mintegy húszezer euró kártérítést, továbbá a perköltséget kell kifizetnie.