Felébredtem éjjel, és rájöttem, légmellem van

Fotó: Wikipedia/Hellerhoff / Wikipedia/Hellerhoff

-

Szúró, fájó érzésre ébredtem az éjjel, szinte elviselhetetlen volt, ráadásul éppen a tüdőm környékén jelentkezett. Azonnal a telefonom és a Google után kaptam, és 5 perc múlva tudtam: légmellem van. Aztán felkerestem egy orvost is.


Beatrix első gyerekével terhes, és mióta megtudta, hogy bizonyos ételeket nem ajánlott ilyenkor fogyasztani, szinte mindent megnéz a neten, ehető-e, vagy sem. Aki pedig keres, az talál. Ha kellőképpen elmerül az ember a babablogok és áltudományos cikkek tengerében, akkor kiderül, semmit nem fogyaszthat. Bár elmondása szerint Bea sem veszi készpénznek a netes tanácsokat, és inkább konzultál orvossal, a napi szorongásfaktort remekül táplálják az online, laikus tanácsadások. Egyszerűen a 21. században jó hipochondernek lenni, minden adott ahhoz, hogy nyomasszuk magunkat. Nap mint nap halálos betegségeket diagnosztizálhatunk magunkon, Woody Allen neurózisa meg se közelítheti az internetezőkét. Az öndiagnosztizálás a modern kor emberének szenvedélye annak ellenére, hogy számos veszélyt rejt magában.

E cikk szerzője is tapasztalta már saját bőrén a félelemmel teli izgalmat, mikor órákat kattintgatott a neten, hogy biztosan megállapítsa, összeomlott a tüdeje. Ám ebben az esetben nem volt mit tenni, az internetes diagnosztizálás után fel kellett keresni egy orvost. Megdöbbentő módon a szakember se légmellet, sem egyéb végzetes kórságot nem állapított meg, csak egy kis gyulladást. Ez még a szerencsésebb helyzet. Sajnos az internet sok fals információjából nagyon nehéz kiszűrni a valóban hasznosakat, és katasztrofális eredményekhez vezethet, ha az öndiagnózis mellett saját magunkat kezdjük kúrálni, például a gyakorikérdések.hu válaszadóinak alapján. Dr. Luczai Marianna reumatológus-fizioterápiás szakorvos is arról számol be, hogy praxisa során találkozott már öngyógyítókkal, akik végül rontottak saját állapotukon. „A hozzánk forduló betegek nagyjából 40 százaléka már kipróbált pár ingyenes patikai készítményt, tapaszt, övet, csontkovácsot, természetgyógyászt, masszőrt, mire hozzám kerül. Ilyenkor már az előzetes kudarcok miatt frusztrált, türelmetlen, tőlem végre a csodát, a gyógyulást várja. Méghozzá azonnal, mert már sokat szenvedett. De sajnos ennél szomorúbb esetet is láttam, például mikor egy cukorbetegnek azért kellett amputálni a lábát, mert az innen-onnan összeszedett „tuti” módszerek nem váltak be” – meséli a doktornő. Azonban a szakember elmondásából kiderül, az öndiagnosztizálás még akkor is megnehezíti az orvos munkáját, ha a beteg időben keresi fel. „A Mi a panasza? kérdésre gyakran mondják a páciensek: lumbágóm, sérvem, migrénem van, ahelyett, hogy azt mondanák: fáj a derekam, zsibbad a lábam, fáj a fejem. Így elsőként ki kell deríteni, hogy mely tünet miatt kezdett a beteg keresgélni, mert ez lesz a kulcs. Ez elég nehéz, mert vissza kell játszanunk az eseményeket, függetleníteni magunkat a feltételezésektől. Nekem is, a betegnek is. Sajnos sokszor az egyén annyira elfogadja saját diagnózisát, hogy a kikérdezés során nehezen tud objektíven a panaszokra, tünetekre, időrendiségre, ismétlődésre vonatkozó kérdésekre válaszolni, ezzel nagyon megnehezítve a pontos anamnézisfelvételt. Főleg, ha a kikérdezés során a saját diagnózisához képest más kép bontakozik ki” – mondja Luczai doktornő.

De miért imádjuk mégis stresszelni magunkat, és miért keressük mi a megoldást ahelyett, hogy szakemberhez fordulnánk? Ennek egyik oka lehet az, hogy orvoshoz senki nem szeret járni, főleg végeláthatatlan listákon várakozni, vagy tömött rendelőkben órákat eltölteni, hogy vizsgálat után megnyugtassák: hetek múlva jöhet az eredményért. Ha baj van, az ember szereti tudni azonnal, így nem meglepő, hogy az internethez fordulunk, hiszen megszoktuk, a Google-nek minden problémánkra másodpercek alatt van megoldása. Éppen a fent felsorolt veszélyek és az internetezők igényei hívták életre azokat az oldalakat, melyeken abban segítenek, hogy sorban állás nélkül tanácsot lehessen kérni orvosoktól. Az ilyen oldalak, például az InforMed, az OrvosTudakozó és a WEBBeteg, mind olyan szolgáltatást nyújtanak, melyen keresztül online kérdezhet a beteg a doktortól. Ezeken az oldalakon az orvostudomány szinte minden szakágának specialistája képviselteti magát, akinek fel lehet tenni kérdést, és aki legkésőbb néhány napon belül válaszol. (A cikk írójának tapasztalata szerint kérdésére még aznap érkezett válasz az orvostól.) Az online tanácsadással foglakozó orvosok nagy része egyébként valóban praktizál is, sőt mint Sztankó Pétertől, a WEBBeteg főszerkesztőjétől megtudtuk, többségük állami intézményben dolgozik, kisebb részük él magánrendelésből.

Havonta nagyjából 1000 kérdés érkezik be a debreceni székhelyű online laphoz. A főszerkesztő elmondása szerint bizonyos, nagyon speciális területen dolgozó szakemberekhez havonta csak 2-3 kérdés jön, de a népszerűbb, általánosabb szakterületek között is megválaszolható mennyiségben oszlanak meg a kérdések. Az orvosok egyébként szabadidejükben válaszolnak ezekre, nincsen fix időpont, amikor online „fogadják a betegeket”. Sztankótól azt is megtudtuk, hogy a hozzájuk szerződött orvosokat jelképes összeggel honorálják tanácsadó munkájukért. Bár előfordul az is, hogy magánpraxissal rendelkező szakembereknek nem fizetnek, hanem megjelenést biztosítanak az oldalon, amelyen keresztül az orvosok reklámozhatják a rendelésüket. Annak ellenére, hogy az netes orvosi tanácsadás nagyon hasznos, Sztankó arra is felhívja a figyelmet, hogy ez semmi esetben sem válthatja ki az orvos személyes felkeresését. „Az online konzultálás nem egyenlő az orvos-beteg találkozóval. A szolgáltatásunk leginkább akkor tud segítségére lenni a pácienseknek, ha nem tudják, hogy a problémájukkal merre, milyen orvoshoz forduljanak, vagy nem képesek eldönteni, hogy az érzékelt problémájukkal érdemes-e felkeresni szakembert. Egyértelműbb segítséget abban az esetben tudnak nyújtani az orvosaink, ha a beteg másodvéleményre kíváncsi, már egy meglévő lelettel keresi fel az oldalunkat, ahol egy doktor segíthet neki értelmezni az adatokat – magyarázza az oldal működését a főszerkesztő. Bár szeretünk mindent gyorsan és jobban tudni a hozzáértő embereknél, azért nem árt belátni, hogy Dr. Internet nem az a szaktekintély, akinek a kezébe kéne tennünk az életünket.