Felavatták az Európai Parlament Horn Gyula termét

Fotó: MTI/MTVA / Kovács Attila / MTI/MTVA / Kovács Attila

-

A Fidesz korábban ellenezte, hogy Hornról termet nevezzenek el, mert a párt szerint a néhai miniszterelnök megosztja a magyar közvéleményt.


Az Európai Parlament brüsszeli székházában kedd este felavatták a Horn Gyula néhai magyar miniszterelnökről elnevezett tanácskozótermet. Az eseményt az MSZP EP-delegációja szervezte, és azon Martin Schulz EP-elnök, Hannes Swoboda, az EP szocialista frakcióvezetője, Udo Bullmann, a német szocialista EP-delegáció vezetője, valamint Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője méltatta Horn Gyula tevékenységét. Jelen volt és felszólalt Horn András, a néhai miniszterelnök unokája. Az EP vezetése áprilisban döntött úgy, hogy „tekintettel Horn Gyula elvitathatatlan érdemeire Európa és Németország újraegyesítésében, valamint Magyarország uniós csatlakozásában játszott szerepére, termet neveznek el a korábbi magyar miniszterelnök emlékére”. Az A3H1 jelzésű tanácskozóterem elnevezését Horn Gyuláról Tabajdi és Bullmann kezdeményezte. A döntést követően a Fidesz EP-küldöttsége - közleményében hangoztatva, hogy a néhai kormányfő személye megosztja a magyar társadalmat - ellenezte, hogy terem viselje Horn Gyula nevét. 2013 októberében Magyarországon szobrot is állítottak Hornnak. A korábbi miniszterelnöknek a Marcaliban lévő MSZP-iroda előtt helyezték el az emlékművet. Már ez is megosztotta a hazai közéletet, novemberben például ismeretlen tettesek pufajkát akasztottak a szoborra. Horn személyisége azért ellentétes, mert 1956-ban saját bevallása szerint is nemzetőr volt, 1956 decemberétől 1957 júniusáig az MSZMP KB felkérésére a karhatalmi őrszolgálatnál, az úgynevezett pufajkásoknál volt állományban. Ugyanakkor a rendszerváltás előtti utolsó külügyminiszterként ő nyitotta meg a vasfüggöny 1989 szeptemberében, amely miatt külföldön elismertté vált.