Fegyvert és lőszert halmoztak fel a szélsőségesek

Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt

-

A nemzetbiztonsági bizottság szerint a militáns csoportok a közrendvédelmet veszélyeztethetik.


Visszaszorultak, és nem jelentenek nemzetbiztonsági kockázatot a Magyarországon tevékenykedő szélsőséges, paramilitáris szervezetek – mondták az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának tagjai. A bizottságot Pintér Sándor belügyminiszter is tájékoztatta a szélsőséges szervezetek tevékenységéről és kapcsolatrendszeréről.

Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke azt mondta: az elsősorban szélsőjobboldali militáns szervezetek összességében a társadalmi rendre nem jelentenek veszélyt. Ugyanakkor a közrendvédelmet veszélyeztetheti, hogy egyes szervezetek – többségében a Magyar Nemzeti Arcvonal – százas nagyságrendben fegyvereket, ezres nagyságrendben lőszert halmoztak fel. A mintegy 2,5 órás zárt ülés után Molnár azt mondta, hogy az Európát is veszélyeztető nemzetközi terrorizmus, s a bőnyi rendőrgyilkosság helyezte fókuszba a bő két évtizede Magyarországon tevékenykedő paramilitáris szervezetek kérdését.

A belügyminiszter, a szolgálatok és a rendvédelmi szervek sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudták, hogy ezek a szervezetek – az MNA, a HVIM, a Nemzeti Betyársereg és a Magyar Gárda utódszervezetei – tarthatnak-e kapcsolatot iszlám radikális szervezetekkel. Azt tudni, hogy ezeknek a szervezeteknek széles kapcsolatrendszere van, s korábbi információk alapján az ismert, hogy egy parlamenti párthoz is köthetőek. Ennek kapcsán Toroczkai Lászlótól, a Jobbik alelnökétől továbbra is válaszokat várnak.

Mirkóczki Ádám, a bizottság jobbikos tagja – a belügyminiszter és Papp Károly országos rendőrfőkapitány szavaira hivatkozva – azt mondta, hogy az MNA kivételével a napirendre került úgynevezett szélsőséges paramilitáris szervezetek bűncselekményt nem követtek el, működésük törvényes és jogszerű, nemzetbiztonsági kockázatot nem jelentenek. Bűncselekmények, jogellenes cselekmények az MNA-hoz kapcsolódnak. Az egyes Jobbikhoz köthető szervezetek – mint például a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom – törvényesen működő civil szervezetek – mondta a Jobbik politikusa, aki szerint az időzítés nem véletlen, vannak, akik a választások előtt "politikai cirkuszt" akarnak kreálni ebből a témából.

Németh Szilárd azt mondta, a Magyar Gárda Mozgalomnál "furcsa körülmények között" tartották félelemben az embereket. Az ország demokratikus, alkotmányos rendjét a kormány szigorúan felügyeli, s minden magyar állampolgárt megvédenek minden – akár balról, akár jobbról érkező – szélsőséges támadástól.

A szélsőséges szervezetek az elmúlt hat-hét évben visszaszorultak, nemzetbiztonsági kockázatot, veszélyt nem jelentenek, Magyarországon a biztonságot garantálja az állam – mondta Németh.

Szél Bernadett, a testület LMP-s tagja azt mondta: a Jobbik és paramilitáris szervezetek között van átfedés, de ez a kapcsolat az elmúlt években gyengült, s nem tartja szerencsésnek, hogy egy egyébként ilyen fontos témát kampánytémává silányítanak.

Szél és Mirkóczki is elmondta, hogy a Fidesz-KDNP szavazatával részt vehetett a testület zárt ülésén a Liberálisok elnöke, Fodor Gábor, aki nem rendelkezik a szükséges átvilágítással. Korábban viszont az LMP-s Demeter Márta, aki rendelkezik ilyennel, nem vehetett részt a testület zárt ülésein.

Molnár azt mondta, hogy a slágertémának nevezett, ún. Soros-terv is napirendre került, de annak valójában nincs nemzetbiztonsági relevanciája. Hasonlóan értékelte a Soros-terv ügyét az LMP-s Szél is.

Erre Németh azt mondta: képviselőtársai hazudtak, s megsértették a testület zárt ülésére vonatkozó szabályokat.

Molnár az azeri bankszámlák ügyében is szeretett volna tájékozódni. Németh felháborodott, hogy a testület elnöke a vele való egyeztetés nélkül hívta meg a jegybank és a NAV képviselőit. Ők nem adhattak felvilágosítást. A szocialista Molnár viszont azt mondta, az azeri bankszámlák ügyében ködösítés, mellébeszélés folyik.