Fegyverkezésre szólította fel a NATO Magyarországot

Fotó: MTI/MTVA / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Burger Barna / MTI/MTVA / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Burger Barna

-

A szervezet főtitkára élesen bírálta a közép- és kelet-európai országokat, amiért az elmúlt időszakban jelentősen csökkentették védelmi kiadásaikat.


Az európai NATO-tagállamoknak, különösen Közép- és Kelet-Európában fel kell hagyniuk védelmi kiadásaik csökkentésével - szorgalmazta Anders Fogh Rasmussen, az Észak-atlanti Szövetség főtitkára Pozsonyban a Globsec biztonságpolitikai fórumon. A NATO első embere Oroszország gyors ütemű fegyverkezésével érvelt. Oroszország az elmúlt öt évben reálértéken mérve évente tíz százalékkal növelte védelmi kiadásait - mondta a NATO-főtitkár Közép-Európa legjelentősebb kül- és biztonságpolitikai fórumán. Ezzel szemben ugyanebben az időszakban a NATO néhány európai tagállama több mint húsz százalékkal csökkentette védelmi kiadásait, és ezek a csökkentések különösen jelentősek voltak Közép- és Kelet-Európában. "Ez fenntarthatatlan. Itt az ideje megállítani a kiadáscsökkentéseket és megfordítani a tendenciát" - fogalmazott Rasmussen. A közelmúltban Orbán Viktor kormányfő is azért szapulta Európát, mert az öreg kontinens nem veszi észre, hogy a fejlődő világban nemcsak a gazdaság, hanem a katonai erő is megsokszorozódott. A miniszterelnök a mostani pozsonyi konferencián ugyanakkor éppen a NATO-tól várt és kért katonai biztonsági garanciákat a térségnek.


A fejlett világ valóban nem a fegyverkezéssel volt elfoglalva az elmúlt években, hanem a 2008-ban kirobbant válság kezelésével. Ez derül ki a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) jelentéséből, amely azt összegezte, mennyit költöttek katonai célokra az egyes régiókban 2013-ban. Bár világszerte 1,9 százalékkal visszaestek a hadikiadások, három, nem jelentéktelen országban viszont jelentősen több pénzt fordítottak erre a célra. Ez a három ország Kína (7,4 százalék), Oroszország (4,8 százalék) és Szaúd-Arábia (14 százalék). katonai_kiadások_2013 Ezek közül a térségünket nyilvánvalóan az orosz fegyverkezés érinti közvetlenül, főleg azok után, hogy az oroszok bevonultak a Krímbe és tekintélyes arzenált sorakoztattak fel az ukrán határ mentén. A NATO-főtitkár is ezért vághatott vissza a biztonsági garanciákat elváró európaiaknak, köztük Orbán Viktor kormányfőnek azzal, hogy tetszettek volna a hadseregre is költeni, és nem csak spórolni a védelmi kiadásokon. A SIPRI adatai alapján az elsősorban az Európai Uniót felölelő Nyugat- és Közép-Európában valóban szűkült a katonai büdzsé, és ezen belül is kiemelik Spanyolországot és Magyarországot, ahol tavaly 13, illetve 12 százalékkal vágták vissza a védelmi költségvetést. Mindeközben az európai térségből Ukrajna sem bízza a véletlenre a biztonságát: 2013-ban 16 százalékkal növelte katonai kiadásait. Igaza volt tehát Orbán Viktornak, amikor a katonai kiadások globális átrendeződéséről beszélt. A költekezésben azonban még sokáig meghaladhatatlan marad az Egyesült Államok, amely a visszafogottság mellett is a világ hadikiadásainak 37 százalékáért felelős. Hozzá képest a hosszú ideje második és harmadik helyen veszteglő Kína és Oroszország törpe minoritás, hiszen a fegyvertortából csak 11 és 5 százaléknyi szelet az övék.