Februártól 750 ezer ember havi 2500 forinttal többet kap

Egy cseppet megint nő a legalacsonyabb jövedelműek bére, de a létminimumot még mindig nem éri el. A kormány által kiválasztottakkal megszületett a megállapodás a jövő évi minimálbérekről.


Jövőre 101 ezer 500 forint lesz a minimálbér és 118 ezer forint a szakmunkás bérminimum.A minimálbér idén 98 000, a szakmunkás minimálbér pedig 114 ezer forint volt. Gyermekek nélkül ebből idén 64 ezer, illetve 74 ezer forint maradt a borítákban, jövőre ez 2500-3000 forinttal több lesz. Ez azt jelenti, hogy a várható infláció mértékét egy picit meghaladja a legalacsonyabb jövedelműek béremelése, vagyis néhány ezer forinttal többet költhetnek, fogyaszthatnak, mint idén. A változás 750 ezer embert érint, papíron ennyi embernek a munkáját fizetik meg mindössze a minimálbérrel. Holott a létminimum már 2012-ben is 85 ezer 960 forint volt.


minimalber

Már a kormánynak sem kellett a zsebébe nyúlnia

A jövedelmek átcsoportosítása ezennel megtörtént. Az alacsonyabb jövedelműek keresete éppen csak szinten maradt, a magasabb jövedelműeké viszont az elmúlt években akár több százezer forinttal is növekedett az egyöntetűen 16 százalékos adókulcsnak köszönhetően. A minimálbéreseknek ugrott az adójóváírás is, amit azzal ellentételezett a kormány, hogy 2012-ben nagyobbat emeltek a minimálbéren, de ez zsebben mindössze 200 forint többletet eredményezett. A munkaadók oldaláról viszont ez jóval nagyobb költséget jelent (a minimálbéren foglalkoztatott 750 ezer ember közül 580 ezren a magánszférában dolgoznak). A magasabb minimálbért idén az első félévben még kompenzálta az állam a vállalatoknak, a mostani egyezségben erről már szó sem volt. Így tehát a munkáltatók terhére emelhették az elmúlt években a minimálbért, a legalacsonyabb jövedelműek terhére pedig a legmagasabb jövedelműekét, miközben az egykulcsos személyi jövedelemadó még így is évi 440 milliárd forint kiesést jelent az államnak. A kormány ugyanakkor azzal érvel, hogy a minimálbéresek valójában nem is az alacsony jövedelműek. Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára a minap azt mondta, hogy minden második-harmadik minimálbéren bejelentett dolgozó közepes vagy magasabb jövedelmű háztartás tagja. Úgyhogy a kormány szerint éppen addig volt igazságtalan a rendszer, amíg a valójában magasabb jövedelmű minimálbéresek adójóváírást kaptak.

Megállapodás a kiválasztottakkal

Az egyezség része volt az is, hogy az ország valamennyi munkaadója számára azt ajánlják: jövőre átlagosan 3,5 százalékkal emeljék a béreket. Ez azonban hangsúlyozottan csak ajánlás, végrehajtani nem kötelező. Olyannyira nem kötelező, hogy tavaly nem is állapodtak meg bérajánlásban. Igaz, ilyen az elmúlt húsz évben ezen kívül csak egyszer fordult elő, a jókora megszorításokat tartalmazó Bokros-csomag elfogadása után, 1995-ben. A tapasztalatok szerint egyébként ez az egyezség azért mégiscsak iránytű, ráadásul a munkáltatók 1-1,5 százalékkal felül is szokták teljesíteni. Ebből az következik, hogy jövőre a bérek átlagosan mintegy 4,5-5 százalékkal emelkedhetnek.

Hol van már az érdekegyeztető tanács?

A megállapodás egyébként egyszerűsödött az elmúlt két évben, a kormány ugyanis megrostálta az egyezkedőket. Korábban az úgynevezett Országos Érdekegyeztető Tanács működött, amelyben a három oldal, vagyis a munkaadók vállalkozói érdekképviseletei, a szakszervezetek és a kormány maguk delegálták képviselőiket, és a csörték teljes sajtónyilvánosság előtt zajlottak. 2012 februárjában azonban a kormány kezdeményezésére létrehozták a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát, amelybe viszont maga a kormány hívta meg a tagokat, és azok legfeljebb arról dönthettek, hogy nem fogadják el azt. Így kimaradt például az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége és a teljes agrárium érdekképviselete, a maradék pedig zárt ajtók mögött egyezkedik. Az egyik legnagyobb szakszervezeti szövetség, az MSZOSZ vonakodott is, hogy elfogadja az új fórum létét, de végül is megadta magát. Pataky Péter elnök most már azt is eredményként értékelte a VS.hu-nak, hogy emelkednek a minimálbérek, és megint van bérajánlás a teljes munkaadói oldalnak. Más kérdés - tette hozzá -, hogy egy normálisan működő gazdaságban nem december elején derül ki, hogy a szereplőknek egy hónap múlva mivel kell számolniuk.