Február 9-ig kiderül, jogszerű-e a TakarékBank államosítása

-

Legkésőbb február 9-ig ki kell derülnie, államosítható-e ma Magyarországon magántulajdon a kisajátítási törvény figyelembe vétele nélkül. A Veszprém megyei cégbíró beadványa gyakorlatilag erre kötelezi az Alkotmánybíróságot.


Megmakacsolta magát egy cégbíró. Szentgyörgyi-Biró Enikő közölte, hogy a takarékszövetkezeti integrációról nyáron megalkotott törvény aláássa a jogbiztonságot, ily módon ellentétes az alaptörvénnyel. Vagyis Szentgyörgyi-Biró annak alapján nem jegyezheti be a hozzá tartozó három takarékszövetkezet alapszabályának módosítását, ezért november közepén úgynevezett egyedi normakontroll eljárást kért az Alkotmánybíróságtól. A testületnek 90 napon belül kell válaszolnia, mivel folyamatban lévő ügyről van szó. A Forrás, a Balaton-felvidéki, valamint a Szentgál és Vidéke Takarékszövetkezet addig nem tud jogszerűen működni. Az Alkotmánybíróság eljárási határideje február 9-én jár le. A takarékszövetkezetek szerint a döntésnek az a tétje, hogy szent-e napjainkban a magántulajdon Magyarországon. Többségük ugyanis úgy látja, hogy az állam az alaptövénnyel ellentétes módon szerzett 60 százaléknyi tulajdont a TakarékBankban, amivel kisebbségbe kényszerítette a takarékszövetkezeteket. Vagyis gyakorlatilag államosították a magántulajdont. A kormány az integrációs törvény mellett azzal érvelt, hogy meg kell erősíteni a túlságosan kevés tőkével rendelkező takarékszövetkezeteket, és az majd a hitelnyújtási képességüket is javítja.


A választások után ez már nem lesz ügy

A kisajátítást megalapozó integrációs törvény jogszerűsége a per tárgya abban a bírósági ügyben is, amelynek ma volt az első tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken. Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ), amely az állami beavatkozás előtt összefogta a takarékokat, beperelte az államot, a Magyar Postát, az immár állami többségű TakarékBankot, valamint a Magyar Fejlesztési Bankot, a Magyar Nemzeti Bankot és a takarékszövetkezetek integrációs szervezetét, mondván, ezeknek az együttműködésével az állam mélyen az értékén alul jutott hozzá a TakarékBank részvényeinek többségéhez. Az OTSZ azt szeretné kimondatni, hogy az állam jogszerűtlenül sajátította ki a Takarékbankot. Eljárási hiányosságok miatt azonban egyelőre késik az ítélet ebben a perben. Az alperesek, vagyis az állami cégek és intézmények jogi képviselői időhúzásra játszottak, a törvényes határidőn túl nyújtották be ellenkeresetüket. Ezért 200-200 ezer forintra megbírságolta őket a bíró. Bene Lajos cserébe elvárta volna, hogy a takarékszövetkezeteket képviselő ügyvéd, Lohn Balázs egyórás szünet elrendelése után - azaz gyakorlatilag azonnal - adjon választ a későn érkezett ellenkeresetekre. Bene némileg még bírói szerepköréből is kilépett, amikor arra figyelmeztette a gyors válaszadás miatt hezitáló ügyvédet, hogy "ez most ügy, áprilisban már nem lesz ügy". Bár nem részletezte, de vélhetően arra gondolt, hogy az április 6-ára kitűzött választások után már más lesz a hatása, akár elmarasztalják az államot a kisajátítás miatt, akár nem. Az ügyvéd azonban kitartott kérése mellett, hogy 30 napot kapjon az alperesek válaszára. Az állami jogászok ugyanis egyebek között abba kötöttek bele, hogy az ügyvéd már hatályát vesztett, bár tartalmában azóta változatlan módon megújított uniós jogszabályra hivatkozott. Így a per április 18-án folytatódik. A döntő szó azonban várhatóan úgysem ebben a jogi procedúrában fog elhangozni. A takarékszövetkezetek jogásza azt mondja, az érdemi határozat február 9-éig úgyis megszületik. A lényeg ugyanis az, hogy alkotmányellenesnek mondják-e ki az integrációs törvényt. Ha jogtalannak bizonyul az állami térnyerés, akkor meghiúsul a TakarékBank tervezett továbbértékesítése is. A kormány ugyanis december végén nemzetközi pályázatot írt ki a TakarékBankban megszerzett állami részesedés eladására, amelyre legkésőbb február 6-ig lehet jelentkezni.