Ezt várják a befektetők a régi-új Orbán-kormánytól

-

A forint viszonylag stabil, délután 307 forintot kellett fizetni egy euróért, a budapesti tőzsde egy picit borongós, de az inkább az amerikai pénznyomtatás visszafogásának szól. Semmiképpen sem tűnik úgy, mintha a pénzemberek világa megrettent volna a korábban általuk kiszámíthatatlannak titulált Orbán-kormány további regnálásától.


A mérsékelt piaci reakciók annak köszönhetőek, hogy a befektetőknek nem okozott meglepetést a választások eredménye, a pénzpiacok a kormánypártok kétharmad körüli választási győzelmére számítottak. Ma a forint mozgását és a tőzsdei reakciót lehet figyelni, holnap és csütörtökön az állampapírok iránti kereslet lehet beszédes, de az elemzők azzal kalkulálnak, hogy az elmúlt hónapokhoz hasonlóan most is lesz kellő számú befektető, aki kincstárjegyet vásárol, és ezzel hozzájárul a magyar állam finanszírozásához. A legfontosabb kérdés, hogy a gazdaságpolitikában történik-e számottevő változás – mondja a CIB Bank elemzője, Trippon Mariann a VS.hu érdeklődésére. Marad-e az eddigi gyors, nehezen kiszámítható változásokkal operáló kormányzás, vagy konszolidálja a rendszert az Orbán-kormány. A befektetők most kivárnak, megvárják, hogy az új kormány feláll, meghirdeti a gazdaságpolitikáját. Érdemi reakciókra csak akkor számít Trippon Mariann.

Még több bankot a magyaroknak!

Amiből ki lehet indulni, az Orbán Viktornak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarában március közepén elmondott beszéde. Az elemzők és befektetők most ezt forgatják, ízlelgetik – ezt tette Balatoni András is. Az ING Bank elemzője VS.hu kérdésére azt emelte ki, hogy a kormány a jövőben fokozottan szeretne a belföldre támaszkodni az állam finanszírozásában. Erre két eszköze van. Az egyik a belföldi lakossági állampapírvásárlás ösztönzése, a másik a hazai tulajdonú bankok arányának növelése. Az elemzők úgy vélik, hogy az OTP felvásárlási törekvései ezt az utat mutatják. Egy-két kisebb-nagyobb pénzintézet bekebelezésével már teljesíthető is Orbán Viktor célkitűzése, hogy a hazai bankszektor legalább fele magyar kézben legyen. A napokban ismét felmerült, hogy az eladósorban lévő MKB már rövid időn belül az OTP-é lehet.

Még több iparvállalatot az országnak!

A kormányfő gazdaságpolitikai tíz pontjának  további fontos eleme az iparosítás. Ezen meglepődhetnek azok, akik úgy gondolják, hogy a gazdaság négy szektora (mezőgazdaság, ipar, szolgáltatások és kutatás-fejlesztés) közül az ipar erőltetése már meghaladott elmélet. Balatoni András szerint ennek hangsúlyozásával a kormány a feldolgozóiparba szeretne külföldi tőkét csábítani, miközben a szolgáltatások - így például az energiaágazat területén-  az állami befolyást terjeszti.

Még több pénzt, bárhonnan!

Az elemzők az Orbán-beszéd alapján arra számítanak, hogy marad a keleti nyitás politikája, főként az ázsiai és arab világ pénzforrásainak a becsatornázása. Bár némiképp bizonytalanabb és kiszámíthatatlanabb a távol- és közel-keleti piac, ám a több lábon állás, vagyis az, hogy nem csak a nyugat-európai bankoktól függ a magyar cégek hitellel való ellátása, bármelyik befektetőnek tetszetős politikai irányvonalnak tűnhet. Oroszország pedig a paksi bővítéssel, amelynek értéke a nemzeti össztermék 10 százalékára rúg, már abszolút a spájzban érezheti magát, az Orbán-kormány a választások előtti másodpercekben aláírt szerződéssel hosszú távra elköteleződött Moszkva irányába.