Ezt engedi a KRESZ: ihatnak és vezethetnek a kerékpárosok

Fotó: Getty Images/Thinkstockphoto / Getty Images/Thinkstockphoto

-

Egyesek örülnek neki, mások elfogadhatatlannak tartják: múlt szombattól változott a KRESZ, immár főutakon is közlekedhetnek a kerékpárosok alkoholfogyasztás után. A különböző vélemények közös nevezője az, hogy úgynevezett gumiszabály született, azaz baleset bekövetkeztekor lehetetlenség lesz megítélni, a kerékpár biztonságos vezetésére alkalmas állapotban volt-e a biciklis.


A VS.hu az elsők között írta meg: ezentúl nem lehet megbírságolni a kerékpárosokat alkoholfogyasztás miatt főúton és mellékúton sem. Az új KRESZ-változtatás az utóbbi évek legmegengedőbb szabályozása. 2012 augusztusa óta mellékúton már szabadott spiccesen bringázni, ám főúton a kerékpárosokra is zéró tolerancia volt érvényben. A szabálysértőket 30 ezer forintra bírságolták, ha főúton, 10 ezerre, ha mellékúton kapták el őket. Egy évvel később a büntetési tételek szigorodtak: 60, illetve 30 ezer forint lett a szabálysértés összege. A 2012-es változtatást megelőzően zéró tolerancia volt érvényben a kerékpárosokkal szemben, tehát aki ivott, nem bringázhatott. A mostani szabályozás viszont gyakorlatilag teljesen új helyzetet teremt: a kerékpáros ihat és vezethet.


A biciklis nem közveszélyes

Szerettük volna megtudni, mi tette szükségessé a KRESZ-módosítást, ezért három tárcától is megkérdeztük az indokokat. A belügy nem érezte magát illetékesnek, a fejlesztési minisztériumtól semmiféle választ nem kaptunk, a Miniszterelnökség pedig a hat részletes kérdésünket annyival intézte el, hogy a Kormányzati Információs Központ által előzőleg kiadott kommüniké az irányadó. A közlemény pedig úgy fogalmaz: „a KRESZ azon módosítását, mely szerint a kerékpáros fogyaszthat alkoholt, az indokolja, hogy a biciklisták esetében az önveszélyességen túl nem áll fenn a közveszélyesség lehetősége”. Felhívják a figyelmet még arra, hogy a kerékpárosnak a jármű biztonságos vezetésére képes állapotban kell lennie - ami korábban is a KRESZ része volt.



Felháborodás

Vannak, akik teljességgel indokolatlannak és elfogadhatatlannak tartják a szabályt. Janklovics Ádám közlekedési jogász szerint egyáltalán nem volt indokolt a KRESZ módosítása, mert amúgy is sok volt az ittas kerékpározás miatt bekövetkezett baleset. A Székely Ügyvédi Iroda szakértője lapunknak azt mondta, a szabályozás egyértelmű visszalépés a közlekedés biztonsága szempontjából, és nem fogadható el az az érvelés, mely szerint a biciklisták esetében nem áll fenn a köz-, csupán az önveszélyesség lehetősége. Alkoholos állapotban ugyanis egészen más a reakcióidő és a mozgáskoordináció, ilyenkor pedig történhetnek a kerékpároson túl mások sérülésével is járó balesetek. Ezt elkerülendő pedig kell lennie valami visszatartó erőnek, ami azonban az új szabállyal pont eltűnik a KRESZ-ből. A jogász gumiszabálynak nevezte a változtatást; zűrzavart okozhat ugyanis a rendőröknél, mert mi alapján fogják eldönteni egy intézkedésnél, hogy a kerékpáros a jármű biztonságos vezetésére képes állapotban volt. „Nem lennék annak a rendőrnek a helyében, akinek ezt meg kell ítélnie” - mondta Janklovics Ádám. A KRESZ-módosításban nincs olyan orientáció, ami alapján el lehet dönteni valakiről, hogy alkalmas-e a kerékpár vezetésére, és az sem tudható, lesznek-e valamiféle irányelvek, útmutatók a rendőrök számára ennek megítéléséhez. Arra a felvetésünkre, hogy ha bekövetkezik egy olyan eset, amelynek során nem egy alkoholt fogyasztott kerékpáros okozza közvetlenül a balesetet, hanem példának okáért egy autós, aki azért rántja félre a kormányt és hajt a gyalogosok közé, mert a biciklista hirtelen irányt változtat, Janklovics Ádám azt mondta, a kerékpáros felelősségét vizsgálni kell. Vagyis vér- és vizeletvizsgálatnak fogják alávetni, hogy megállapítsák, mekkora a szervezetében az alkoholkoncentráció. A jogász szerint a probléma az, hogy úgy módosították a KRESZ-t, ami alapján megítélhetetlenek lesznek bizonyos esetek. Az egyetlen kapaszkodó az marad, hogy orvosszakértő döntse el az alkoholos állapot mértékét. A Lánglovagok Egyesület közleményt is kiadott a módosítás ellen tiltakozva. A szervezet nem ért egyet azzal, hogy alkoholfogyasztás esetén a kerékpárosok részt vehessenek a forgalomban, pláne főutakon. Ha azonban mégis, a véralkoholszint minél alacsonyabb megadásával kellene korlátozni a szeszes ital fogyasztása utáni kerékpáros közlekedést. A Lánglovagok sem fogadják el azt az érvet, mely szerint a biciklisek csak önmagukra veszélyesek, mert például egy nem tervezett irányváltoztatás olyan balesetet eredményezhet, amelynek más áldozata is lehet.



Helyeslés

Budapesten nem kell kerékpárral közlekedni ahhoz, hogy az ember lássa: a kerthelyiségek, szabadtéri vendéglátóhelyek előtt ezerszám állnak a kikötött biciklik. Nehéz lenne elképzelni, hogy ezek tulajdonosai csak egy kávéra, vagy ásványvízre ülnének be valahova. Nyilvánvaló, hogy a bringások eddig is nyeregbe szálltak alkoholfogyasztás után, és úgy közlekedtek, akár főutakon is. Mert főutak alatt nemcsak az országutakat, hanem a városi fontosabb útvonalakat egyaránt érteni kell. Az persze más kérdés, hogy belefutottak-e igazoltató rendőrökbe, illetve lett-e szankciója az ittas biciklizésnek. Alkoholfogyasztás utáni kerékpározás tehát eddig is volt, vidéken is, városokban is. Vélhetően erre gondolhatott Csikai Mária, a Kerékpáros Magyarország Szövetség elnöke, amikor azt mondta, a törvényeknek, szabályoknak az élethez kell igazodnia, ezért a KRESZ-változtatás életszerű, elfogadható és pozitív. A legtöbben megisznak egy-két sört, pár pohár bort bringázás közben - mondta a kerékpáros szövetség vezetője. Arról nem beszélve - fűzte hozzá -, hogy a vidéket járó kerékpáros turisták, akik elsősorban nem fő-, hanem alacsonyabb rendű és forgalmú utakon közlekednek, pont olyan céllal keresnek fel bizonyos úti célokat, hogy, mondjuk, egy tájegység borait megkóstolják. Ezzel egyébként éppen a hazai kerékpáros turizmusnak tesznek jót. Megkérdeztük, hogy ha a kerékpárosok által okozott balesetek száma nem csökken, akkor miért lehessen ittasan kerékpározni. Csikai Mária szerint azért van viszonylag sok bringás baleset, mert egyre több a kerékpáros, az infrastruktúra viszont nem megfelelő. A Kerékpáros Magyarország Szövetség elnöke úgy vélte, nem biztos, hogy ha egy bringás ittasan balesetet okoz, akkor az ugyanolyan fokú, súlyosságú, mintha egy autós idézné elő. Mint mondta, ők azt szeretnék, ha az alacsony forgalmú utak alkalmasak lennének biciklis közlekedésre. Emellett célszerűnek tartanák a kerékpáros jogosítvány bevezetését. Csikai Mária végül megjegyezte, a vidéken ittasan közlekedő kerékpárosok számára a fokozott ellenőrzés lehet visszatartó, mert az a baleset-megelőzésről szól.


Ha isznak a bringások, elesnek

Nem egy olyan esetet tudunk baráti és ismerősi körünkből, hogy valakit ittas vezetésért bírságoltak meg a rendőrök. Az abszurd ezekben az, hogy a csekk kiállítása után mindenki mehetett a dolgára, és vezethette tovább a kerékpárját - ugyanúgy ittasan, mint előtte. Hogy a KRESZ már életbe lépett változása után megugrik-e az ittasan okozott kerékpáros balesetek száma, nem tudni. Kürti Gábor, a Magyar Kerékpárosklub elnökhelyettese arra számít, hogy nem fognak többen részegen kerékpározni. A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy az ittas kerékpárosok sokkan inkább önveszélyesek, mert az alkoholos állapotban bekövetkezett balesetek többsége esés. A fővárosban nem is nagyon jellemző a kerékpáros-baleset - mondta.



Ki fogja megállapítani, hogy a kerékpáros a bicikli vezetésére alkalmas állapotban van? - tette fel a kérdést Kürti Gábor is. A közlekedési szakjogászhoz hasonlóan gumiszabálynak nevezte a KRESZ-módosítást, amiről azt mondta, annyira szubjektív alapon ítélhető meg az alapján a biztonságos állapot, hogy nincs még egy ilyen Európában. A változtatás életszerű ugyan, de nem tudható, mi lesz az eredménye. Ám ha már ennyire megengedő a KRESZ, Kürti Gábor szerint a kerékpárost minden olyan esetben felelőssé kellene tenni, amikor ittasan balesetet okoz. Példaként említette, hogy Hollandiában a biciklisek átmehetnek a tilos jelzésen kis ívben jobbra kanyarodva, de ha balesetet okoznak ily módon, felelőssé tehetők. A Magyar Kerékpárosklub elnökhelyettesétől megkérdeztük: sokat hangoztatott érv az autósok részéről, hogyha a biciklisek ugyanúgy használják az utakat mint ők, és a közlekedésben is egyenjogúak, akkor a gépkocsivezetőkre vonatkozó szabályokhoz hasonlóan miért nem a zéró tolerancia vonatkozik rájuk az alkoholfogyasztás tekintetében. Kürti Gábor szerint a felvetés jogos, ugyanakkor a szabályozásnak alkalmazkodnia kell az élethez. A változtatás hátterében a vidéki kerékpározás állhat, az ottani élethelyzethez igazodhat - vélekedett, mivel a kistelepüléseken sokszor a kerékpár az egyetlen, alternatíva nélküli közlekedési eszköz. A kerékpáros szervezetek vezetőitől megtudtuk, amit a minisztériumoktól nem: velük nem egyeztetett a döntéshozó a módosítás előtt. Így a bringás társadalom egyik napról a másikra értesült arról, hogy éppen őket érintően változott a KRESZ. (A cikk szerzőjével előfordult már, hogy ittasan kerékpározott.)