Ezért röhögheti ki Putyin a nyugatot

Forrás: RIA Novosti / Sergey Guneev

-

Az orosz cégek újraélik a 2009-es világválságot, ám ezúttal - Vlagyimir Putyin hódító hadjárata következtében - csak előttük maradnak zárva a pénzcsapok. A kilátásba helyezett szankciók hatására a külföldi befektetők messzire elkerülik az orosz tőkepiacot, a helyi vállalatok ezért friss tőke nélkül kénytelenek működni: a tőkebevonás az országban a tavalyi negyedére, mindössze 9,1 milliárd dollárra zuhant vissza.


A Barack Obamát tanácsokkal ellátó, az amerikai elnök fejlesztési tanácsát vezető Mohamed el-Erian egy Financial Times által kedden közölt cikkében próbálja elriasztani a befektetőket az orosz piacról.

Óvakodj az éhes medvétől!

Az orosz államkötvényeket mostanában csak jóval magasabb kamatra veszik meg a külföldi befektetők, ami érthető, hisz a nyugat által beígért szankciók extra kockázatot jelentenek.  Ám az ország pénzügyi háttere megfelelően stabil - központi devizatartaléka 475 milliárd dollár, többszöröse a külső adósságának. Költségvetési bevételeinek fele ráadásul az energiaszektorból származik, olyan cégektől, amelyek zavartalan működésében az orosz kormány mellett fél Európa is elemi szinten érdekelt. A nemzetközi feszültségnek ezért kisebb jelentőséget tulajdonítanak a magasabb hozamra vadászó, így a kockázatokat is jobban tűrő befektetők, akiknek meggyőződésük, hogy a nyugat hiába próbálja elszigetelni az orosz kormányt, az ország csődjétől félni nem kell.  Pedig érdemesebb volna komolyan venni a nyugat eddig üresnek tűnő fenyegetőzését - állítja a kötvénypiaci guru, aki szerint ha Putyin nem hagy fel az ukrán területek bekebelezésével és Kelet-Ukrajna destabilizációjával, a szövetségesek következő lépése pénzpiaci szankciók bevezetése lesz. A nyílt piaci forrásbevonás költségeinek további emelkedése, sőt ellehetetlenítése el-Erian szerint rövid távon is érzékelhető lesz a gazdaság minden szintjén, hosszabb távon pedig akár Oroszország adósságfizetési képességeit is komolyan veszélyeztetheti.

Épp csak csöpögnek a pénzcsapok

Az állami kötvénykibocsátások sorra elmaradnak, miután több mint egy százalékponttal 9 százalék fölé ugrott a 10 éves lejáratú orosz kötvények kamatfizetési kötelezettsége, miközben a potenciális vevők száma látványosan visszaesett. Az orosz állami adósságkezelő végül úgy döntött, hogy korábbi terveivel ellentétben nem bocsát ki dollárban denominált kötvényeket, és rubelkötvényei kibocsátását is átütemezi későbbre, illetve közvetlenül az állami alapkezelőknek értékesíti azokat. Az orosz cégek az ukrán válság kirobbanása óta még a kormánynál is óvatosabban jártak el. Egyedül a Gazprom és a Szberbank bocsátott ki idén nagyobb adag kötvényt, egy-egy milliárd dollár értékben. Márpedig az idén összesen 115 milliárd dollárnyi adóssága jár le az orosz vállalatoknak, amelyet új kötvények kibocsátásával kellene megújítaniuk.  

Házon belül a megoldás

Ám erre a nyílt piacon a következő hónapokban még akkor is csak korlátozott - és roppant költséges - lehetőségek állnának az orosz cégek rendelkezésére, ha Putyinnak a nyugati vezetőkkel már holnap sikerülne megállapodnia az ukrán helyzet rendezéséről. A tőke ugyanis sokkal lassabban szivárog vissza egy piacra, mint amilyen gyorsan elillan onnan, így legoptimistább számítások szerint is csak az év második felében lehetne sikeres egy nagyobb vállalati kötvénykibocsátás Oroszországban. Már ha egyáltalán megpróbálkoznak ezzel. A Moody’s és a Fitch Bloomberg által idézett friss felmérése szerint ugyanis az orosz cégek egyáltalán nincsenek rászorulva a külföld pénzére. A hitelminősítők ugyanis azt állítják, hogy az orosz vállalatok 115 milliárd dolláros idei tőkeigénye helyben is finanszírozható. Egyrészt ott vannak az orosz bankok, amelyek szükség esetén több, mint 20 milliárd dollárnyi vállalati hitelt tudnának kihelyezni a következő 12 hónapban. Másrészt a szóban forgó, több mint félszáz orosz vállalat pénzügyi mérlege jelentős többletbevételt mutat, így akár külső források bevonása nélkül, pénzügyi mutatóik ideiglenes romlása árán saját zsebből is tudnák fizetni lejáró adósságaikat. Azaz a Fehér Ház gazdasági stratégiáinak terve, hogy Putyint az orosz gazdaság finanszírozási költségeinek drágításával próbálják tárgyalóasztalhoz kényszeríteni épp annyira impotens, mint a szövetségesek minden eddigi lépése. Az Obama által az orosz energiaipari cégek ellen beígért szankciók pedig még bevezetésük előtt meg fognak bukni. Mégpedig az európai szövetségesek ellenállásán, hiszen a legnagyobb európai olaj- és gázvállalatok közvetlenül érdekeltek az orosz földgáz- és kőolaj zökkenőmentes kitermelésében és exportjában, lobbierejük pedig vélhetően elegendő ahhoz, hogy Brüsszel álláspontját kedvük szerint alakítsák.