Ezért „nem háborúzik” Putyin

Fotó: Europress/AFP/Alexander Nemenov / Europress/AFP/Alexander Nemenov

Magyar külpolitikai szakértők beszéltek arról, hogy meddig mehet el az agresszió, és mi állíthatja meg az orosz hadsereget. De kinek kell félnie a krími tatároktól?


Bár a hírek arról szólnak, hogy felségjelzés nélküli fegyveresek – vagyis orosz katonák – foglalják el a Krím félsziget főbb stratégiai pontjait, a magyar külpolitikai szakértők azt állítják, nincs és nagy valószínűséggel nem is lesz orosz-ukrán háború. Az ukrán válságról tartottak előadást a Magyar Külügyi Intézetben. Póti László, az intézet posztszovjet térséggel foglalkozó tudományos főmunkatársa szerint:

„Oroszország megnyerheti a krími csatát, de már elvesztette Ukrajnát”.

Vlagyimir Putyin ugyanis a hétvégén két telefonhívást is kapott. Egyet a washingtoni Fehér Házból, egyet Berlinből, Angela Merkeltől. Mindkettő hosszú volt és az orosz elnök végül kénytelen volt belemenni abba, hogy EBESZ-megfigyelők érkezzenek a 40 százaléknyi orosz lakossággal rendelkező ukrán félszigetre. Úgy viszont nehéz háborúzni, ha közelről figyelik az embert – hangsúlyozta Póti. Háború helyett inkább „ellenőrzött eszkaláció” zajlik – véli Rácz András, a külügyi intézet külső munkatársa, aki szerint a jelenlegi állapot rendkívüli kockázattal jár, mert a félszigeten rengeteg fegyver van, amelyek közül, ha csak egy is elsül, „akkor elszabadul a pokol”. Ráadásul az ukránok nem hátrálnak a végtelenségig. Rácz ugyanakkor több okot is lát, hogy miért nem fordul háborúba az azonosítatlan orosz katonák krími jelenléte: -       Mert nem háború a cél. Az oroszok nem országszerte rendeltek el mozgósítást, hanem csak a déli és a nyugati erőik egy részét irányították a Krímhez. A térségben lévő katonai alakulatok pedig nem elegendőek Ukrajna teljes megszállására. -       Putyinékon nagyon erős a külső nyomás, amely Obama és Merkel felől határozottabb, Kína irányából enyhébben jelentkezik. -       A Krímnél kisebb Abháziát és Dél-Oszétiát sem annektálták az oroszok, pedig több lehetőségük lett volna, mint a Nyugat-Európába kapaszkodó Ukrajnával szemben. -       Az orosz lakosság és gazdasági elit nem áll készen egy nagy háborúra, márpedig Ukrajnával csak nagy háborút lehet vívni. Emellett Moszkvának azt is figyelembe kell vennie – mondta Rácz –, hogy a krími agresszió miatt komoly hitel- és presztízsveszteséget „szenved” Oroszország, hiába volt viszonylag pozitív megítélése a szocsi olimpiának és a tigrisekkel pózoló Putyinnak. Az orosz haditengerészet katonái Szevasztopolban Az orosz haditengerészet katonái Szevasztopolban

Gazdasági okok

Nem utolsósorban komoly gazdasági aggályokat is felvetne egy háború Ukrajnával. Az orosz pénzpiac befektetőit határozottan nyugtalanítanák a harcok, amely így a rubel eséséhez vezetnének, másrészt a moszkvai elit egy részének komoly érdekeltségei vannak a Krímben, amelyek veszélybe kerülnének. Ráadásul csaknem kétmillió ukrán vendégmunkás dolgozik a határ orosz oldalán, ha pedig ők hazamennek, az blokkolhatja a dél-orosz ipari régiót.

Mi várhat a Krímre?

Hiába a rengeteg jelöletlen katona és fegyver, Rácz András szerint Oroszország nem lesz képes teljesen elfoglalni az Ukrajnához sorolt félszigetet. Egyrészt – figyelmeztet a szakértő –

„az ukrán elit konszenzusra jutott az ország egységéről”,

másrészt az ukrán fegyveres erők is nagyjából egységesek, úgy pedig Moszkvának nehéz elszakítani egy félszigetet, hogy az ukrán oldalon nincs politikai szövetséges. Így – véli Rácz András – a Krím félsziget nem kerül majd Oroszországhoz, de könnyen lehet, hogy státusza megváltozik.

Akkor mit akarnak az oroszok?

Azt könnyebb meghatározni, hogy mit nem. Nem akarják ugyanis, hogy szűküljön a befolyási övezetük, márpedig Ukrajna elkezdett flörtölni az Európai Unióval és Kijevben a többség hallani sem akart az oroszokkal kötendő vámuniós megállapodásról. Viszont Moszkva eltökélt szándéka, hogy a Krím félszigeten maradjanak orosz katonák – egy 2010-es szerződés értelmében 2042-ig amúgy is Szevasztopolban állomásozik az orosz fekete-tengeri flotta – mert a gyakorlat azt mutatja, hogy egy ország sem kerül az EU vagy a NATO közelébe, amíg területén orosz katonák állomásoznak. A Magyar Külügyi Intézet szakértői szerint az Ukrajnában élő orosz kisebbségért ugyanakkor joggal aggódik Putyin. Egyes ukrán régiókban már megjelentek az utcán szélsőjobboldali „rendfenntartók”, ahogy a Krímen élő orosz származásúak sem érezhetik magukat biztonságban a krími tatároktól, akik nem felejtették, hogy a bolsevikok – Kun Béla vezetésével – hatvanezer krími tatárt öltek meg, a túlélőket és a leszármazottakat pedig  a szovjet vezetés 1944. májusában náci kollaboránsnak nyilvánította és deportálta őket.

És a magyar külügy?

Az Ukrajnával kapcsolatos magyar álláspont megmaradt ugyan szaktárcai keretek között, a külpolitikai szakértők szerint diplomáciai vonalon elég jól hangsúlyozzuk érdekeinket, az EU, a NATO és az amúgy nem túl életerős visegrádi négyek tagjaként.  Sokat nyomott a latba Martonyi János külügyminiszter ukrajnai látogatása és kiállása a kisebbségek mellett. Rácz András ugyanakkor nem felejtette el hozzátenni – mivel csak külső munkatársa a Külügyminisztérium háttérintézményének, ezt bátran meg is tehette – hogy hiányolja Orbán Viktor miniszterelnök megszólalását a kárpátaljai magyarok által is érintett ügyben. A miniszterelnök azóta kifejtette álláspontját – röviden, egy kampányeseményen, egy kérdésre válaszolva. A legfrissebb történésekről itt olvashat.