Ezer alkotmányossági sebből vérzik az MMA

Fotó: MTI/MTVA / Kollányi Péter / MTI/MTVA / Kollányi Péter

-

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) szervezete és összetétele nem felel meg a művészeti szabadság alkotmányos értékének – mondta ki az Alkotmánybíróság. A testület előírta, hogy a Fekete György által vezetett testületről szóló törvényen, illetve az MMA saját szabályain változtatni kell. Az Alkotmánybíróság meg is semmisíthette volna a jogszabályt, de nem tette, mert az is sértette volna a jogbiztonságot.


Az MMA-törvénnyel kapcsolatban még az előző ombudsman, Szabó Máté fordult az Alkotmánybírósághoz. Azt kifogásolta: az állami semlegesség követelményét sérti, hogy csak az 1992. január 31-én alapított civil szervezet, az MMA egyesület tagjai válhattak a későbbi köztestület alakuló közgyűlésének résztvevőivé – ez a fórum dönt a szervezet rendes tagjairól és a tagfelvételről. Az Alkotmánybíróság szerint a törvény nem áll teljesen összhangban a művészeti alkotás szabadságát biztosító semlegesség és pluralizmus követelményével. „Tekintettel arra, hogy a hivatkozott rendelkezések alapján létrejött köztestület működését megkezdte, létrejötte további jogviszonyok keletkezését eredményezte, a jogszabályi rendelkezés akár ex nunc (jelen idejű), akár ex tunc (visszaható, visszamenőleges) hatályú megsemmisítése a jogbiztonság sérelmét idézné elő – szól a határozatról beszámoló közlemény. – Az Alkotmánybíróság által meghatározott alkotmányos követelményt magának az Akadémiának, illetve a jogalkotónak – akár a törvény esetleges módosítása, akár a működés feltételeinek szabályozása során – a továbbiakban szem előtt kell tartania.” A határozattal az alkotmánybírák közül Balsai István, Juhász Imre, Salamon László és Szívós Mária nem értett egyet, ezért ahhoz különvéleményt csatolt.


Miért és mit változtat az Alkotmánybíróság döntése?

Az Alkotmánybíróság határozatával nem semmisítette meg az MMA-ról szóló jogszabályt, hanem úgynevezett „alkotmányos követelményt” fogalmazott meg. Ez egyfajta jogértelmezési útmutató; az Alkotmánybíróság „megmondja” mind a jogalkotónak, mind a jogalkalmazónak – az Országgyűlésnek, illetve magának az MMA-nak –, mivel kell kiegészítenie a törvényt. Az alkotmányos követelménynek kell tehát irányadónak lennie a jogszabály megváltoztatása során. Az alkotmánybírák a következőképpen magyarázták döntésüket. Az MMA-ról megállapítják, hogy nem gyakorol közhatalmi jogköröket. Ugyanakkor a kulturális támogatások szétosztásával, kulturális intézmények tulajdonlásával kapcsolatban olyan státust kapott és olyan döntéseket hoz, amelyek ténylegesen érintik a művészeti alkotás szabadságát. Ezen jogosítványok érvényesítésekor eleget kell tenni az Alaptörvény követelményeinek, továbbá a művészeti alkotás szabadságát, sokszínűségét, irányzatait, áramlatait védelemben kell részesítenie. Az MMA-nak működése során tekintettel kell lennie a művészeti tevékenység pluralizmusára, egyenlő esélyeket kell biztosítani a művészeknek az MMA-tagságra, ebből fakadóan pedig a művészeti életre gyakorolt hatásukra