Ezeket az aknákat helyezte el önmagának az Orbán-kormány

Fotó: MTI/Beliczai László / MTI/Beliczai László

-

Délibábot láttak a választók, ezért alakult így a vasárnapi választás eredménye – állítja Mellár Tamás közgazdász, akit politikai elfogultsággal nehéz lenne vádolni. Már a rendszerváltás után is a jobboldali MDF-kormány tanácsadója volt, 1998-ban pedig az első Orbán-kormány nevezte ki a Statisztikai Hivatal élére. És bár mandátuma hat évre szólt, a szocialisták 2003-ban menesztették. Most azt mondja, a Fidesz és személyesen Orbán Viktor is valóságos problémákra próbál reflektálni, de a válaszok rendre szakmailag elhibázottak. Ezek közül többe saját maguk is belebukhatnak – vélekedett a VS.hu-nak adott interjúban Mellár Tamás.


Felfelé ívelő Magyarországot nem nagyon lehet összerakni ebből a programból – kezdte kritikáját Mellár Tamás a VS.hu-nak arra a kérdésére, milyen gazdaságpolitikára, milyen gazdasági lépésekre számít az újraalakuló Orbán-kormánytól a következő négy évben. Bár a Fidesz leginkább a „Folytatjuk!” szóban összegezte választási programját, a szavazások előtt három héttel a miniszterelnök tulajdonképpen cselekvési programot hirdetett a gazdaságpolitikában, elsőként ezt vette számba Mellár Tamás. Újraiparosítás. „Miért kellene, amikor gyakorlatilag nincs is nagy történeti hagyománya Magyarországon?” – kérdőjelezte meg Orbán Viktor 10 pontjának egyikét a közgazdász. Szerinte inkább az ország versenyképességét kellene fokozni, hiszen az tizenötéves mélyponton van.



Másképp is lehet energiaárakat csökkenteni

Az iparosítással szemben kitörési pont lehet a megújuló energiaforrások arányának növelése, valamint az élelmiszer-gazdaság bővítése. Mindkettőre van sikeres skandináv gyakorlat, előbbire Svédország, utóbbira Dánia lehet példa. Svédországban már 40-45 százalék a megújuló forrás aránya az energiafelhasználásban, és ehhez hatalmas technikai fejlődés társul.


Szélturbinák Svédországban

-


Mindez pedig megoldás az Orbán-pontokban szereplő másik célkitűzésre, az alacsonyabb energiaárak kialakítására is. Mellár szerint nem újabb gázvonalakat és orosz építésű atomerőműveket kellene erőltetni, mert azok csak az ország kiszolgáltatottságát növelik. Dániától és Hollandiától viszont azt lehetne ellesni, miként profitálnak a kisbirtokokból. Merthogy a jelenlegi nagybirtokrendszer, amely jószerivel csak búza- és kukoricatermesztésre rendezkedett be, téves út. Keveseknek ad munkát, helyette inkább feldolgozott élelmiszeripari nyersanyagokat kellene eladni – magyarázza Mellár. Arra a közbevetésre, hogy de hiszen Orbán Viktor is 20 százalékra akarja visszaszorítani a nagybirtokok arányát, a közgazdász azt válaszolta, hogy a gyakorlat viszont ennek ellentmond. Hiszen az állami földbérletek pályázatain is olyanok nyertek, akiknek a kezében koncentrálódnak a birtokok. Lásd például a felcsúti polgármestert, Mészáros Lőrincet, aki a családtagjaival együtt 1327 hektárt vehetett bérbe az államtól. Mellár Tamás azt is vitatja, hogy keleti gazdasági kapcsolatokkal helyettesíteni lehetne a nyugatiakat, vagy hogy a bankok jobban teljesítenének magyar, mint külföldi tulajdonban.

Már fizetjük a hibák árát

Mindezek alapján nem látni, miből növekedne tovább a gazdaság – összegezte a hibás megoldások következményeit a közgazdász. „Persze lehet mesterségesen bővíteni, 2-3 évig el is lehet evickélni. Lásd például Görögországot, amely a GDP-nek már a 180 százalékáig eladósodott, mire kipukkant a lufi. De ennek borzasztó nagy ára van. Magyarország már az elmúlt négy évben is elkezdte fizetni ennek a költségeit. Felélte a GDP 10 százalékára rúgó magánnyugdíjpénztári megtakarításokat, és elmaradtak a beruházások.” Mellár szerint mesterséges eszközök járultak hozzá ahhoz, hogy a választók úgy érzékelhették: lám, rendbehozták a gazdaságot, nincs infláció, csökken a rezsi.
„Hogy ez mikor pukkad ki, nem tudom, de ki fog pukkadni”
– állítja Mellár.



Aknamezőn lépkedünk

Ráadásul egy sor intézkedés visszaüthet az újból mandátumot kapott Orbán-kormányra. A bankoktól az energiacégeken keresztül a telekommunikációs vállalkozásokig kivetett különadók elvonták a tőkét a vállalatoktól. Nincsenek beruházások. Ezek alapján a potenciális növekedés Mellár Tamás szerint mindössze a GDP 1 százaléka lehet. Ha a kormány kitart a 3 százalékos növekedési cél mellett, az a közgazdász szerint eladósodással jár, csak hitelből lehetséges. A magánnyugdíjpénztári megtakarítások elköltése ugyancsak bumerángként fog visszaütni, pedig Mellár nem a magánpénztárak visszaszorítását vitatja. Szerinte az helyes döntés volt, csak a pénzt az állami nyugdíjalapba kellett volna tenni, és ott kamatoztatni.
A 3 ezer milliárd forint előbb-utóbb hiányozni fog a nyugdíjakból.
Mellár szerint a jegybanki alapkamat csökkentése ugyancsak helyes iránynak nevezhető, a mértéke azonban eltúlzott. A jelenlegi kamatok mellett extrém mértékben is elszállhat a forintárfolyam, elértéktelenedik a pénzünk, ha a világgazdaságban egy újabb válsághullám alakul ki. Vagyis a magyar gazdaság több ponton is rendkívül sérülékennyé vált.

A szegénység nőtt, nem a középosztály erősödött

Bár a VS.hu próbált érvelni azzal, hogy az Orbán-kormány a középosztály megerősítését tűzte ki célként, talán a különböző adó- és bérpolitikai lépések valóban erősítették a vidéki Magyarországot, és a választási eredmény ennek is köszönhető. Mellár Tamás azonban határozottan cáfolta ezt.



Mint mondta, az elmúlt négy évben a felső osztály, legfeljebb a felső középosztály erősödött, míg a középjövedelműek folyamatosan csúsznak lefelé. Míg Lengyelországban és Romániában csökkent a szegények száma az elmúlt években, addig Magyarországon nőtt, és már megközelíti a 3,5 milliót.


Roma család Tiszavasváriban - banki értesítő az aggodalom oka

Cigányság, roma szegénység, gazdaságpolitika

-


Az egykulcsos személyi jövedelemadó nagyjából 250 ezer forint bevételig kifejezetten hátrányosan érintette az adózókat, az alacsonyabb jövedelmek közül csupán a nyugdíjak reálértéke nőtt.

„Ez azonban nem jó váltás”
– vallja Mellár Tamás. „A fiatalok lehetőségei bezárultak, el kell hagyniuk az országot, ha többet akarnak” – zárta gondolatait a közgazdász, aki magáról csak annyit árult el az interjúban, hogy pécsi egyetemi tanárként annyit keres, mint külföldön pincérkedő fia.