Ez nem a VB – magyar-norvég meccs Brüsszelben

Fotó: MTI/MTVA / Kovács Tamás / MTI/MTVA / Kovács Tamás

-

Csütörtökön Brüsszelben egyeztetnek egymással a magyar kormány és a Norvég Alapot finanszírozó országok képviselői. Hetek óta ez lesz az első személyes találkozó a Civil Alap körül kialakult helyzetről, és biztosan szó lesz a Kehi-vizsgálatról is.


Magyarországot Vitályos Eszter frissen kinevezett európai uniós ügyekért felelős államtitkár képviseli majd a találkozón. Bár a donor országok (Norvégia, Izland, Liechtenstein) eredetileg azt tervezték, hogy a Civil Alapok nem képezik a két kormány közötti tárgyalás alapját és a csütörtöki megbeszélésnek csak a 9 korábban felfüggesztett és nem a Civil Alapokon keresztül finanszírozott program lesz a témája, de a kormány által megrendelt Kehi-vizsgálat miatt végül az összes programról tárgyalnak. Csepreghy Nándor helyettes államtitkár szerdán az MTI-nek úgy nyilatkozott: 13 szervezet osztozik a Norvég Civil Alap kiosztott forrásainak egyharmadán, miközben ennek a 13 szervezetnek a képviselői tagjai az alap felhasználásáról döntő bizottságoknak, így "a saját zsebükbe teszik a pénzeket, ahelyett, hogy a civil társadalmat erősítenék”. A pályázatok bírálóinak nevét egyébként – mint azt a VS.hu kérésére alkotott állásfoglalásban kifejtette – az adatvédelmi hatóság elnöke, Péterfalvi Attila szerint is nyilvánosságra kellene hozni.


Közpénz vagy nem közpénz?

Az eddigi nyilatkozatok alapján nem lesz könnyű megegyezni. Az EGT és Norvég Alapok kezelését koordináló és felügyelő brüsszeli iroda, a Finanszírozási Mechanizmus Iroda (FMO) többször is jelezte: vitatja a Kehi-vizsgálat jogalapját, hiszen szerinte nem tekinthető közpénznek az általa – és nem is a kormányon keresztül – juttatott támogatás. A magyar kormány szerint is azt kell eldönteni, hogy a norvég alapok forrása közpénz vagy magánadomány. A kabinet szerint közpénz, így vonatkoznak rá a közpénz felhasználás szabályai is, vagyis a Kehi-vizsgálat nemhogy jogszerű, hanem kötelesség is.


A vita előzményei

Itt olvashatnak arról, hogy mi történt eddig, ki hívta be először a másik ország nagykövetét és egyáltalán mi is az a Norvég Alap és mennyi pénzről folyik a vita.