Az országgyűlés zöld utat adott a nemzeti otthonteremtési közösségek létrehozásának. A nokkal évi 300 ezer forint ingyenpénz és kamatmentes hitel is járhat a lakásvásárláshoz, de ezzel a vagyonosok járhatnak jól, a többiek leginkább a vak szerencsében bízhatnak. Az új rendszer tönkreteheti a lakáskasszákat is. Két cég alig tucatnyi vezetője pedig óriási lehetőséget kapott most a kormánytól.
Évi 300 ezer forint ingyenpénz – ezt a mézesmadzagot húzta el a kormány a lakásépítésre készülő, módosabb emberek előtt. A miniszterelnök kabinetfőnöke, Rogán Antal szerdán nyújtotta be a nemzeti otthonteremtési közösségekről (nok) szóló törvényjavaslatot, amelyet csütörtökön már el is fogadott az Országgyűlés.
A kiválasztottak
Azt egy későbbiekre ígért kormányrendelet szabja majd meg, hogy az úgynevezett kiválasztásnak – vagyis annak, hogy ki mikor juthat hozzá az ingatlanhoz – mi lesz a pontos metódusa. Egy-két elemet azonban már most is lehet tudni. A törvénytervezet szerint
- a közösség szervezője dönthet majd a kiválasztás időpontjáról,
- kiválasztott csak akkor lehet a tag, ha a megcélzott ingatlanérték 20 százalékát már befizette a közösség számlájára.
- Ha ugyanakkora összeggel többen is szerepelnek a listán, akkor sorsolással dől el, ki jut ingatlanvásárlási lehetőséghez.
- Előnyt élveznek azok a közösségi tagok, akik már több pénzt gyűjtögettek össze.
És itt jön az a csavar, ami miatt a piramisjátékok juthatnak az eszünkbe.
- Aki előbb kap lehetőséget a vásárlásra, az gyakorlatilag kamatmentes hitelhez jut, a közösség többi tagja megelőlegezi neki a hiányzó pénzt, amit azután a havi befizetéseivel teljesít a szerencsés nyertes. Az viszont, aki peches, és a sor végére marad, úgy gyűjtögette a forintokat, hogy a végén egy fillér kamathoz nem jut.
Vagyis ha valaki beteszi, mondjuk, a lakását és egy összegben jó sok pénzt a közösség kasszájába, az nagyobb eséllyel kerül a lista élére. Ha nem is a lottó ötöst nyeri meg, de jóval kedvezőbb lehetőséggel juthat egy másik lakáshoz, anélkül, hogy bajlódnia kellett volna a lakáseladással.
Előnyök és hátrányok
Annak viszont, aki nem biztos az anyagi képességeiben, rengeteg a kockázat:
- Kiszállni csak úgy lehet, hogy a tag tudomásul veszi: csak a
közösség tevékenységének lezárta után jut a pénzéhez. Ha pedig valaki
nem birkózik meg a fizetnivalóval, noktagként nem védi a téli kilakoltatási moratórium, és nem
veheti igénybe a magáncsőd intézményét.
- A nokban a hitelnél nem a bankok kedvének és kamatpolitikájának lesz kiszolgáltatott a tag. A takarékoskodást viszont nem honorálják kamattal.
A tehetősség és a szerencse kombinációja tehát hamar lakáshoz juttathatja a nokban takarékoskodót. Erre gyakorlatilag bárkinek lehetősége van, aki magyarországi lakcímmel rendelkezik. A szervezőknek persze meg kell vizsgálniuk a leendő tag fizetőképességét, azt azonban, hogy ennek mik a feltételei, szintén a későbbi rendeletből derülnek csak ki. Azt lehet tudni, hogy lakásvásárláshoz a nokot kombinálni lehet a csokban nyújtott vissza nem térítendő támogatással és kamattámogatott hitellel.
A lakástakarékok vége?
A nagy kérdés az lesz, mennyiben kínál kedvezőbb lehetőségeket a nok a most működő a lakás-takarékpénztárakhoz (ltp) képest.
a törvényjavaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy a lakás-takarékpénztári tagok a megtakarításaikat a közösségbe történő befizetésekre is felhasználhassák.
Vagyis kivehetik az elméletben több évre lekötött pénzüket az ltp-kből, és rendkívüli befizetésként bevihetik a nokba. Ezzel pedig máris előnyt élveznek a kiválasztásnál a többi taggal szemben. Itt egyetlen korlát van, igaz, az elég ütős: aki eddig már élt a lakástakarékokhoz nyújtott állami támogatással, tehát fel is vette a pénzt, az – a jelenlegi javaslat szerint – soha nem juthat hozzá a nokhoz nyújtott állami támogatáshoz.
Nincs rá garancia
Nemcsak a lakástakarékok számára jelent kockázatot az új konstrukció, de a betéteseknek sem árt figyelniük.
A betétbiztosítási alap például egyáltalán nem jelent garanciát számukra: azzal egy átlagos bankbetétre vagy egyéb megtakarításra 100 ezer euróig, vagyis bő 30 millió forintig még egy bankcsőd esetén is pénzéhez jut az ember, a nok esetében azonban nincs ilyen védelem.
– Az is előfordulhat, hogy hosszú évekig csak befizetek, de nem jutok például lakáshoz vagy autóhoz?
– Igen, sőt sajnos ez a jellemző.

Kevés a lakás
Az új lakások építésének ösztönzését nevezte a nemzeti otthonteremtési közösségekről (nok) szóló javaslat céljának Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter csütörtökön az Országgyűlésben.
A tárcavezető expozéjában az mondta, a nokról szóló előterjesztés elfogadása hozzásegít ahhoz, hogy az új lakások építésének üteme felgyorsuljon. Ezt fontos nemzetgazdasági célnak nevezte, hivatkozva arra, hogy új lakások építésében Magyarország elmarad a régió országaitól. Hozzátette: 2014-es adatok szerint Magyarországon az új lakások építések száma 10 főre számítva a lengyelországinak a negyede, a csehországinak harmada, a szlovákiainak pedig körülbelül a fele.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy lakás-takarékpénztárakat a kormány továbbra is fontosnak tartja, és a következő években is anyagilag változatlan formában támogatni fogja.
Míg a lakás-takarékpénztárak esetében a megtakarítást a futamidő végén használják fel, addig a kormány most azt javasolja, hogy az új lakások építése folyamatos legyen, így nem a 10 éves futamidő végén lenne 300 lakás, hanem évente adnának át harmincat – érvelt Rogán Antal.
Az 1965-ben alapított Northern Rock nevéhez kötődött az első brit bankcsőd a 2007–2008-as ingatlanválság idején. A bankot állami pénzzel tudták szanálni
Van még egy kiválasztott
Első blikkre úgy tűnik, bárki lehetőséget kaphat nokszervezésre, akinek van 100 millió forintja. Még az sem mondható túlságosan komoly korlátnak, hogy a törvény a már eddig is fogyasztói csoportokat működtető vállalkozásokkal szemben elvárásokat fogalmaz meg.
Akkor kaphatnak csak engedélyt nokszervezésre, ha a múltban is jogszerűen működtek, és az elmúlt években legalább ezer lakás építésében közreműködtek. Ilyenből viszont csak két cég van, az is azonos tulajdonosi kör kezében: a Carion Zrt. és a Poligrupo Hungária Zrt.
A piac végletekig történő szűkítését azonban azzal követték el a jogalkotók, hogy az újonnan alapított szervezőcégek esetében is előírták, hogy az igazgatóságban legyen legalább egy olyan szakember, akinek legalább ötéves gyakorlata van fogyasztói csoportok szervezésében. Miután azonban immár csak a Carion és a Poligrupo működik jogszerűen, ezért csak ennek a két cégnek a tisztségviselői közül lehet elhalászni valakit, hogy egy új vállalkozás teljesíthesse a feltételeket.
Ki áll a háttérben?