Ez lesz a jövő jövőre

Fotó: AFP PHOTO / Incheon Free Economic Zone Authority (IFEZA) / István Hajdu

-

Pár nap és 2014-et írunk. Ilyenkor szokás összegezni, hogy mi történt idén, és jósolni, hogy mi lesz jövőre. Top ötök, top tízek és hasonlók. Jósol a futurológus, jósol a piackutató, de a techblog és a tanácsadó is. A múltat ismerjük, a holnapot nem, úgyhogy irány 2014!


Az anyagok között értelemszerűen sok az átfedés, a fejlődést mozgató makrotrendek nagyjából azonosak, különbségek a részletekben keresendők. Nem meglepő módon a 2013-as irány folytatása várható: konvergencia a „dolgok internetében”, Big Data és felhő, alkalmazáshegyek, még több mobil cucc, töretlenül okosodó kütyük, desktop forradalom a 3D nyomtatásban. Exponenciális növekedés; folyamatosság szakadás, evolúció revolúció helyett.


Internet of things

A világháló túlnő számítógépen, mobil mindenesen, televízióba, autóba, mindenbe „beleköltözik.” De a vállalati szféra még annak ellenére sem készült fel a „dolgok internetére”, hogy évek óta prognosztizálják, és nagyívű projektek tárgya. A Gartner szerint többről van szó, nemcsak tárgyakról, hanem mindenről: együtt és egyszerre dolgokról, személyekről, információról, helyekről. A kissé skolasztikusan felfogott „négy internet” mindegyikére kell alkalmazni a szintén négy alapvető használatmodellt: a háló kezelését, pénzzé tételét, működtetését, bővítését. 2014 mérföldkő lehet.


Big Data a felhőben

A felhő számítástechnika (cloud computing) elterjedésével minden szolgáltatássá alakult – infrastruktúra, mint szolgáltatás; platform, mint szolgáltatás; szoftver, mint szolgáltatás; üzleti folyamat, mint szolgáltatás és így tovább, amelyek „dedikált” hardvereszköz helyett a szolgáltató eszközein elosztva üzemelnek. Virtualizálódnak, automatizálódnak. Bonyolítja a helyzetet, hogy a mobileszközök és a felhő konvergenciája új szolgáltatások sokaságát eredményezi. Párhuzamos és egyre szorosabban kapcsolódó jelenség a Big Data évek óta tartó robbanása, a korlátlan tárolókapacitással mind kezelhetetlenebb adatcunami. Az eddigi javaslatok, módszerek csak a felületet kapirgálják, igyekeznek méretezhetővé tenni az egyelőre mérhetetlent. Kitüntetett tárgya lett a mesterségesintelligencia-kutatásnak is az adatok feldolgozása, már 2014-ben hatékony új elemzőeszközök (data analytics) várhatók. Lehetőleg minél olcsóbban, hogy kis- és középvállalatok is megbirkózhassanak az ember- és géppróbáló feladatokkal. Az NSA megfigyelési botránya megrengette a publikus felhőbe vetett hitet. Közösségi hálózatok kontra privacy? Senki nem akar az amerikai és semmilyen nemzetbiztonsági hivatal játszóterén homokozni, így az egyébként is terjedő privát felhők különféle kombinációi jelenthetik a hibrid megoldást. Felértékelődik az efféle infrastruktúrát üzemeltető felhőszolgáltatás-brókerek (CSB) szerepe. Nem véletlenül, hiszen az új hibridek – egyelőre – statikusabbak, lassabbak.


Bővülő eszköz- és alkalmazáspark

A számítási eszközök sokszínűsége, felhasználói környezetek és interakciók egyre csak szélesedő skálája, a „vidd mindenhova a saját gépedet” – bármi is legyen az – elv érvényesülése megsokszorozza a mobil munkaerőt, jelentősen befolyásolja az infokommunikációs és pénzügyi vállalatok, szervezetek működését. A jelenlegi szabályozás nem érinti az alkalmazottak hardverét, csak a cégét, azon keresztül kapcsolódnak bizalmas információt is tartalmazó belső hálózatokra. Nyilvánvalóan változtatni kell, de hogyan találjuk meg az egyéni szféra és a szervezeti adatok védelmének kényes egyensúlyát? Többek kristálygömbje szerint a felhőben tárolt adatok biztonságos kezelése a legfőbb feladat, nincsenek már csomóponti gépek. A Gartner úgy véli, hogy a nagy léptekkel fejlődő böngészők mainstream vállalati alkalmazásfejlesztő közeggé alakulnak, ami szolgáltatásokra, alkalmazásokra, eszközökre egyaránt kihat. Az infrastruktúránál egyébként is fontosabbak lesznek az alkalmazások. Következmény, fejlesztői prioritások?  Gazdagabb hang- és videolehetőségekkel bővített felhasználó interfészek; a több és célzottabb appot jól működő alkalmazásokká kell összegyúrni, hogy végberendezések sokaságán működjenek optimálisan. Vice versa: egyetlen eszköz sem tökéletes az összes mobilalkalmazás-fajtára, tehát még több okos ezt, okos azt fogunk használni.

Mobilvilág

Ahogy minden felhő, minden okos, ugyanúgy minden mobil is. Robusztusabbak és gyorsabbak a mindenesek. Pont ezzel magyarázható a legnagyobb kihívás: a mobil infrastruktúrának, mobilhálózatoknak fel kell nőniük a felhasználói szükségletekhez és igényekhez; például ne akadozzanak a föld alatt. Persze az akkuk élettartamával, memóriával és processzorokkal, mint korlátozó tényezőkkel is ideje lenne már valamit kezdeni. Évről évre jön a mantra, hogy megoldódik az akkumulátorprobléma, aztán mégsem. Talán jövőre? Aligha. Vidámabb tájakon barangolva: pénztárca és fizetés, egyéni kedvtelés után rendszerszintű egészségügyi használat, desktop PC és laptop helyett tablet az oktatásban, új megközelítések az online tanulásban – pillanatfelvételek 2014 mobiluniverzumából.


Minden okos lesz

Több már az okostelefon, mint a nem okos, érzékelőrendszerek, szemüveg és óra (Google, Samsung, jön az iWatch 2014-ben) után itt a haj és a melltartó, lassan minden tárgy intelligens, online és hordozható/viselhető lesz. A Juniper szerint 2014 a magunkon viselhető technológiák áttörésének éve lesz. Az intelligencia egyébként célszerű minimalista meghatározására – tárolási, feldolgozási és kommunikációs képességgel rendelkező, a nyers adatot használható információvá alakító eszköz? – tett kísérlet helyett, talán fontosabb, környezettudatossá válnak kütyüink, gépmonstrumaink. Gartner előrejelzés: az okos masinák kora minden eddiginél nagyobb szakadást eredményez az infokommunikációs technológiák történetében. De nem jövőre, hanem valamikor 2020 körül. 2014-ben csak az előhírnökök jönnek, például az egészségügyben. Intelligencia még nagyobb léptékben: globális szenzorhálózatok, az IBM San Franciscót működtető operációs rendszere, a Cisco „okos és összekapcsolt” Nona tavi (Florida) lakókörnyezet-projektje előrevetítik azt a közeljövőt, amikor érzékelők és felhőalapú alkalmazások közreműködésével közlekedés, világítás, egészségügy, áramszolgáltatás stb. egyetlen szoftvervezérelt gigarendszerré áll össze. Ez a smart city.


3D nyomtatás

A 3D nyomtatás térhódítása 2013-hoz hasonlóan, 2014-nek is az egyik meghatározó trendje lesz. A technológia vállalatok és magánfelhasználók tömegeihez jut el, 75 százalékkal nőnek az eladások, esnek az árak, hetente jelennek meg új nyomtatók, drasztikusan csökken az egy-egy termék tervezésére és előállítására fordított idő, új anyagok kerülnek a gépekbe, mainstreammé válhat a fa, bővül az alkalmazások és szolgáltatások köre, virágzik az otthoni barkácsolás (do-it-yourself, DIY).   Dióhéjban ennyi. 3D nyomtatással és mobiltechnológiákkal nem lehet mellélőni.