EU vs Oroszország - mi lesz a Déli Áramlattal?

-

Az ukrajnai válság és az uniós piaci előírások orosz elutasítása miatt megakadtak az Európai Bizottság és Oroszország közötti tárgyalások a Déli Áramlat földgázvezetékről.


„A tárgyalási folyamat azért rekedt meg, mert az oroszok nem akarják elfogadni az energiapiaci előírásainkat, és a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) elé akarják vinni az ügyet. Minderre még az ukrajnai válság is rátelepül - mondta el Günther Oettinger, az Európai Bizottság energiaügyekért felelős biztosa a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung, német lapnak. „Akkor folytatjuk a tárgyalásokat, ha az orosz partnerek ismét betartják a nemzetközi jogi szokásokat, és az uniós jog energiára vonatkozó előírásaiból kiindulva konstruktív módon együttműködnek” - emelte ki a biztos. Arra a kérdésre, hogy az Ukrajnától Oroszországhoz csatolt Krím félsziget sorsától függ-e a Déli Áramlat jövője, azt mondta, hogy a vezetékprojektnek vannak előnyei néhány tagállam számára, ezért az Európai Bizottság nem akasztja meg a beruházást. Azonban az EB elvárja, hogy a Déli Áramlat az EU felségterületén teljes mértékben igazodjon az európai joghoz. Hozzátette, szakértői szinten ugyan tárgyalnak a vitatott kérdésekről, de „a jelenlegi helyzetben, a polgárháborúszerű kelet-ukrajnai állapotok közepette és a kijevi kormány moszkvai elismerése nélkül politikai szinten biztosan nem zárjuk le a tárgyalásokat”. Oettinger viszont elutasította, hogy csak politikai nyomásgyakorlásra használná az unió az energia ügyet. „A földgázvezetékeknek fontos szerepe van az Oroszországhoz fűződő kapcsolatainkban, és minél hamarabb tisztázzuk, hogy ezeknek a vezetékeknek milyen funkciójuk lesz a jövőben, annál hamarabb dönthetünk a Déli Áramlatról” - mondta el a biztos. Donald Tusk lengyel miniszterelnök javaslatáról, miszerint az uniós földgázszolgáltatóknak egységesen fellépve kellene tárgyalniuk a Gazprommal a földgáz áráról, az uniós biztos azt mondta, hogy a lengyel kormányfő javaslata az ellátásbiztonság erősítését célozza. Továbbá azt, hogy valamennyi uniós tagország piaci áron juthasson földgázhoz. Az Európai Bizottság is ezt akarja elérni, és vizsgálja, hogy egy uniós beszerzési ügynökség működése miként férne össze az érvényes földgázvásárlási szerződésekkel, az uniós belső piaci szabályozással és a versenyjoggal, valamint a WTO előírásaival. „El kell jutnunk a földgázzal oda, ahová a kőolajjal már elértünk” - tette hozzá Oettinger, kifejtve, hogy az olaj esetében kiépült a belső piac, magas szintű az ellátásbiztonság és egységes az ár. Kőolajat az EU bármely pontjára lehet szállítani - hajóval, vasúton vagy tartálykamionnal -, ami a piaci árban is megmutatkozik. Ezt kell elérni a földgáz esetében is, amihez ki kell alakítani az infrastruktúrát.