EU: Irán engedje a tüntetéseket

Fotó: MTI/AP / Tsvangirayi Mukwazhi

-

Az Európai Unió és Nagy-Britannia felszólította Iránt hétfőn, hogy biztosítsa a tüntetéshez való jogot, illetve kezdjen párbeszédet a tüntetők követeléseiről, miközben az iráni hatóságok hozzáláttak, hogy letörjék az országban napok óta tartó tiltakozási hullámot.


A csütörtökön kirobbant iráni tiltakozások néhány nap alatt a 2009-es tömegtüntetések óta legnagyobb kihívás elé állították az iszlám köztársaság rendszerét.

"Kapcsolatban állunk az iráni hatóságokkal, és elvárjuk, hogy garantálják a békés tüntetéshez és véleménynyilvánításhoz való jogot" - közölte hétfő este kiadott nyilatkozatában Federica Mogherini, az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

"Továbbra is figyelemmel fogjuk kísérni a fejleményeket" - tette hozzá az EU főképviselője.

Boris Johnson brit külügyminiszter hétfőn "értelmes vita" indítására szólította fel a teheráni rezsimet. Johnson Facebook-bejegyzésben foglalkozott az elmúlt napok fejleményeivel, hangsúlyozva, hogy "az Egyesült Királyság szorosan figyelemmel követi az iráni eseményeket".

"Meggyőződésünk, hogy értelmes vitának kell kezdődnie a tüntetők által felvetett jogos és fontos témákról, és elvárjuk az iráni hatóságoktól, hogy ezt lehetővé tegyék" - hangsúlyozta a brit diplomácia vezetője.

Johnson ugyanakkor minden érintett felet arra intett, hogy "tartózkodjon az erőszaktól, és tartsa be az emberi jogokkal kapcsolatos nemzetközi kötelezettségeket".

Irán számos városában hétfőn is folytatódtak a tüntetések, annak ellenére, hogy Haszan Róháni elnök arra figyelmeztetett, hogy bár az irániaknak jogukban áll bírálni a hatóságokat, a nemzet el fog bánni "a zavargókkal és törvényt megsértőkkel".

"A kormány nem lesz türelmes azokkal szemben, akik kárt tesznek a közvagyonban, megsértik a közrendet és zavargást szítanak a társadalomban" - jelentette ki Róháni az állami televízióban sugárzott beszédében.

Az eddigi tüntetések és a biztonsági erőkkel vívott összecsapások halálos áldozatainak számát hivatalosan 13-ra teszik Iránban. A hatóságok megerősítették azt is, hogy a zavargások kirobbanása óta több mint 400 embert vettek őrizetbe, de közülük mintegy százat szabadon engedtek.

Róháni 2013-ban került hatalomra, annak ígéretével, hogy rendbe teszi a gazdaságot és enyhít a társadalmi feszültségeken, a magas megélhetési költségek és a 12 százalékos munkanélküliség azonban sokakban azt az érzést kelti, hogy túl lassú az előrelépés.

A 2009. évi zavargások óta legnagyobb iráni tüntetések több tízezer résztvevője eleinte a magas árak ellen tüntetett, majd az iszlám köztársaság kormánya és az országot az 1979. évi iszlám forradalom óta irányító vallási elit ellen. Többen Ali Hamenei legfőbb vallási és politikai vezető lemondását is követelték.